Harangszó, 1912-1913
1913-06-22 / 27. szám
1913. június 22. HARANGSZÓ. 219. A jó Isten áldja meg az új esperes működését! Alapítvány. Králik Lajosné, az aszódi leánynevelőintézet javára 10.000 koronás alapítványt tett. A nemes tett magamagát dicséri. Gyászrovat. Súlyos csapás érte Dr. Oslffy Lajos országgyül. képvi- lőt, a dunántúli evang. népiskolai bizottság elnökét. Édesanyja, Ostffy Istvánné Perlaky Jolán Ostffiasszony- fán elhunyt. A nemeslelkü, hitbuzgó úrasszony érdemes munkálkodás után szállt sírjába. Áldott legyen emlékezete I Nehéz megpróbáltatással látogatta meg az Úr dr. Hériszg Zsigmondot, a dunántúli egyházker. pénzügyi bizottság elnökét. Margit leánya, élete tavaszán, 22 éves korában elhunyt. Gyászba borult szülői mellett, férje és kis gyermeke siratják elköltözését. Az Úr adjon pihenést az elköltöződnek, vigasztalást az élőknek I Évzáró ünnepség. A modori leánynevelő intézet június 21-én gazdag műsoru ünnepéllyel fejezi be a tanévet, melyen a növendékek szavalnak, zenélnek s énekelnek. Vallásos estély. Az eperjesi theol. akad. belmisszió egyesülete szépen sikerült vallásos estét rendezett, melyen Mayer Endre theol. akad. dékán ismertette Pál apostol működését. A szép előadást ének-, zene- és szaval- lati számok egészítették ki. Jubiláló tanító. Karner János rada- falvai evangélikus tanító június 15 én ünnepelte a radafalvai iskolában eltöltött működésének húsz éves jubileumát. A község népe felekezeti különbség nélkül meleg ovációban részesítette a derék tanítót. Az első evangélikus istentisztelet Szigetváron. A nagy kiterjedésű pécsi evang. egyházközséghez tartoznak még a somogyvármegyei szigetvári járás evangélikusai is, akik eddig még — a nagy távolság miatt — nem vehettek részt istentiszteleten. Ezeknek az anyagyülekezettől messze eső híveknek a lelki szükségletéről gondoskodandó, a közel múltban Szigetváron megtartotta az első istentiszteletet Imrék Sámuel pécsi evang. s. lelkész. Az istentiszteleten, mely a polgári leányiskola dísztermében folyt le, nagy számmal jelentek meg reformátusok is és ők is tömegesen járultak az Úr asztalához. Megható volt, amint a messze vidékről összesereg- lett nyáj lélekben az Istenhez emelkedett. — Ugyanekkor nevezett s. lelkész kiosztotta egy már előzőleg konfirmációi oktatásban, részesült leánynak is az úrvacsorát. A hívek kérelmére pedig szíves-örömest megígérte, hogy — a lehetőség szerint — többször is ki tog jönni majd közéjük. — Az Istennek lelke munkálkodjék hathatóan az idegen val- lásuak rengetegében szétszórtan, árván élő derék nyáj között! Baptista szülök felnőtt gyermekének megkeresztelése és megkonfirmálása. Pécsett, ahol sok a baptista, érdekes eset történt. Egy polgári iskolai tanuló, akinek szülei szintén baptisták, a hittanórákon kijelentette, hogy ő is óhajt részesülni a keresztség szentségében és megkíván konfirmálkodni. Miután konfirmációi oktatásban részesült, ifj. Porkoláb Gyula lelkész meg is keresztelte és a többi konfirmandussal együtt megkonfirmálta. A keresztszülői tisztet maga a lelkész és neje, valamint Imrék Sámuel segédlelkész vállalták. Az eset annyival is inkább említésre méltó, mert az ünnepélyes aktusnál jelen voltak a fiúnak a szülei is. A kezdet megtörtént, s remélhető, hogy majd a még nagy számmal levő kereszteletlen baptistagyermekek közül többet is sikerül megkeresztelni. És ez fontos is, mert csak így lehet a folyton terjedő bap- tismusnak hathatósan gátat vetni. Itthonról. Emberi fenevad. Sasek János boj- torjánosi lakos vasárnap éjjel fölakasztotta magát. Felesége észrevette és még idejekorán levágta a kötelet. Saseket e fölött való dühében baltát ragadott, agyonverte a feleségét, majd négy apró gyermekét is megölve, a holttestekre rágyújtotta a házat. Saseket a csendőrök letartóztatták. Az ötszörös gyilkosság színhelyére bizottság ment ki. Sasek elmeállapotát megfigyelik, mert azt hiszik, hogy nem épelméjű. Már sokszor kísérelt meg öngyilkosságot, de felesége mindig megakadályozta. Jó kedv. — Miért nem volt kend a búcsún, István ? — Mert megházasodtam. — Hát az is ok ? — No, mert hogy most már itthon is mög- verhetök valakit, vagy éngöm valaki. * — Min mélázol anyjuk ? — Azon gondolaozok, hogy jobb lett vóna, ha kelmed, kedves gazdám, lúnak születik I — Lúnak ? Hát oszt mér te ? — Mert a lú nem kaszálja kelmédnek a búzát, de kelmed meg muszáj, hogy neki kaszálja a szénát ebben az éktelen nagy forróságban ! » — Szép vadászkése van magának, János bácsi; bizonyéra nagyon régi már. — Harminc éve használom már ugyanezt a kést; mindössze uj pengét tétettem bele háromszor s a nyelét cseréltettem ki ötször. Vevő : Ez az óra, a mit itt vettem, már megállt. Órás : Hát meddig járt ? Vevő : Járt vagy két napig. Órás : Hát próbáljon az ur két napig járni, nem áll- e meg. Az ország dolgáról. Lukács lemondása. A bíróság ismeretes Ítélete után Lukács a királyhoz utazott s beadta a lemondását, mit a király elfogadott. Tisza István miniszterelnök. A király Tisza István grófot nevezte ki miniszterelnöknek, ki két nap múlva megalakította a kormányt. Tulajdonképpen megmaradt a régi kormány, csak Serényi földmívelésügyi miniszter helyébe lépett báró Ghilány Imre, belügyminiszter pedig Sándor János lett. Házelnökké Beöthy Pált választották. Az új kormány bemutatkozása. A Tisza-kormány e hó 12-éti mutatkozott be úgy a képviselőházban, ínint a főrendiházban. Tisza István gróf mindkét házban elmondotta programbeszédét, de míg a képviselőházban az ellenzék távol lévén, nem történt felszólalás, addig a főrendiházban Dessewffy Aurél gróf, Hadik János gróf és Prónay Dezső báró a miniszterelnök beszédére feleltek. A miniszterelnök programmbeszéde felsorolta azokat a terveket, amelyeknek megvalósítását a kormány akarja. Ezek szerint a kormány szükségesnek tartja a haderő fejlesztését, javaslatokat fog benyújtani, amelyek a választói joggal kapcsolatosak, reformálni akarja a munkásbiztosítási törvényt, a közigazgatás államosításával foglalkozik, sztrájktörvényt létesít, a sajtótörvényt kívánja módosítani és a vallásbékét biztosítani. Negyvennyolcas párt. A szétszakga- tott függetlenségi pártokat sikerült egyesíteni. Az egyesülést nagy lelkesedéssel mondották ki. Az új párt elnökei: Kossuth Ferenc és Justh Gyula; ügyvezető elnöke gróf Károlyi Mihály. A párt többek közt a következőket követeli: a választójogi törvény átalakítása ; az alkotmányon elkövetett sérelmek megszüntetése; a visszaélések üldözése. Folytatódik a harc. Az ellenzék egyhangúlag elhatározta, hogy Tisza Istvánnal nem tárgyal s vele szemben a legélesebb harcot folytatja. így tehát beláthatatlan következményei lehetnek az uj kormányalakulásnak.