Harangszó, 1912-1913

1913-06-22 / 27. szám

1913. június 22. HARANGSZÓ. 219. A jó Isten áldja meg az új esperes működését! Alapítvány. Králik Lajosné, az aszó­di leánynevelőintézet javára 10.000 koronás alapítványt tett. A nemes tett magamagát dicséri. Gyászrovat. Súlyos csapás érte Dr. Oslffy Lajos országgyül. képvi- lőt, a dunántúli evang. népiskolai bizottság elnökét. Édesanyja, Ostffy Istvánné Perlaky Jolán Ostffiasszony- fán elhunyt. A nemeslelkü, hitbuzgó úrasszony érdemes munkálkodás után szállt sírjába. Áldott legyen em­lékezete I Nehéz megpróbáltatással látogatta meg az Úr dr. Hériszg Zsigmondot, a dunántúli egyházker. pénzügyi bizottság elnökét. Margit leánya, élete tavaszán, 22 éves korában elhunyt. Gyászba borult szülői mellett, férje és kis gyermeke siratják elköltözését. Az Úr adjon pihenést az elköltöződ­nek, vigasztalást az élőknek I Évzáró ünnepség. A modori leány­nevelő intézet június 21-én gazdag műsoru ünnepéllyel fejezi be a tan­évet, melyen a növendékek szaval­nak, zenélnek s énekelnek. Vallásos estély. Az eperjesi theol. akad. belmisszió egyesülete szépen sikerült vallásos estét rendezett, melyen Mayer Endre theol. akad. dékán is­mertette Pál apostol működését. A szép előadást ének-, zene- és szaval- lati számok egészítették ki. Jubiláló tanító. Karner János rada- falvai evangélikus tanító június 15 én ünnepelte a radafalvai iskolában el­töltött működésének húsz éves jubi­leumát. A község népe felekezeti különbség nélkül meleg ovációban részesítette a derék tanítót. Az első evangélikus istentisztelet Szigetváron. A nagy kiterjedésű pécsi evang. egyházközséghez tartoznak még a somogyvármegyei szigetvári járás evangélikusai is, akik eddig még — a nagy távolság miatt — nem vehettek részt istentiszteleten. Ezeknek az anyagyülekezettől messze eső híveknek a lelki szükségletéről gondoskodandó, a közel múltban Szigetváron megtartotta az első isten­tiszteletet Imrék Sámuel pécsi evang. s. lelkész. Az istentiszteleten, mely a polgári leányiskola dísztermében folyt le, nagy számmal jelentek meg refor­mátusok is és ők is tömegesen járultak az Úr asztalához. Megható volt, amint a messze vidékről összesereg- lett nyáj lélekben az Istenhez emel­kedett. — Ugyanekkor nevezett s. lelkész kiosztotta egy már előzőleg konfirmációi oktatásban, részesült le­ánynak is az úrvacsorát. A hívek kérelmére pedig szíves-örömest meg­ígérte, hogy — a lehetőség szerint — többször is ki tog jönni majd közéjük. — Az Istennek lelke mun­kálkodjék hathatóan az idegen val- lásuak rengetegében szétszórtan, ár­ván élő derék nyáj között! Baptista szülök felnőtt gyermekének megkeresztelése és megkonfirmálása. Pécsett, ahol sok a baptista, érdekes eset történt. Egy polgári iskolai tanuló, akinek szülei szintén baptisták, a hittanórákon kijelentette, hogy ő is óhajt részesülni a keresztség szent­ségében és megkíván konfirmálkodni. Miután konfirmációi oktatásban része­sült, ifj. Porkoláb Gyula lelkész meg is keresztelte és a többi konfirman­dussal együtt megkonfirmálta. A ke­resztszülői tisztet maga a lelkész és neje, valamint Imrék Sámuel segéd­lelkész vállalták. Az eset annyival is inkább említésre méltó, mert az ün­nepélyes aktusnál jelen voltak a fiú­nak a szülei is. A kezdet megtörtént, s remélhető, hogy majd a még nagy számmal levő kereszteletlen baptista­gyermekek közül többet is sikerül megkeresztelni. És ez fontos is, mert csak így lehet a folyton terjedő bap- tismusnak hathatósan gátat vetni. Itthonról. Emberi fenevad. Sasek János boj- torjánosi lakos vasárnap éjjel föl­akasztotta magát. Felesége észrevette és még idejekorán levágta a kötelet. Saseket e fölött való dühében baltát ragadott, agyonverte a feleségét, majd négy apró gyermekét is megölve, a holttestekre rágyújtotta a házat. Sase­ket a csendőrök letartóztatták. Az ötszörös gyilkosság színhelyére bizott­ság ment ki. Sasek elmeállapotát megfigyelik, mert azt hiszik, hogy nem épelméjű. Már sokszor kísérelt meg öngyilkosságot, de felesége min­dig megakadályozta. Jó kedv. — Miért nem volt kend a bú­csún, István ? — Mert megházasodtam. — Hát az is ok ? — No, mert hogy most már itthon is mög- verhetök valakit, vagy éngöm valaki. * — Min mélázol anyjuk ? — Azon gondolaozok, hogy jobb lett vóna, ha kelmed, kedves gazdám, lúnak születik I — Lúnak ? Hát oszt mér te ? — Mert a lú nem kaszálja kelmédnek a búzát, de kelmed meg muszáj, hogy neki ka­szálja a szénát ebben az éktelen nagy forró­ságban ! » — Szép vadászkése van magának, János bácsi; bizonyéra nagyon régi már. — Harminc éve használom már ugyanezt a kést; mindössze uj pengét tétettem bele háromszor s a nyelét cseréltettem ki ötször. Vevő : Ez az óra, a mit itt vettem, már megállt. Órás : Hát meddig járt ? Vevő : Járt vagy két napig. Órás : Hát próbáljon az ur két napig járni, nem áll- e meg. Az ország dolgáról. Lukács lemondása. A bíróság is­meretes Ítélete után Lukács a király­hoz utazott s beadta a lemondását, mit a király elfogadott. Tisza István miniszterelnök. A ki­rály Tisza István grófot nevezte ki miniszterelnöknek, ki két nap múlva megalakította a kormányt. Tulajdon­képpen megmaradt a régi kormány, csak Serényi földmívelésügyi minisz­ter helyébe lépett báró Ghilány Imre, belügyminiszter pedig Sándor János lett. Házelnökké Beöthy Pált válasz­tották. Az új kormány bemutatkozása. A Tisza-kormány e hó 12-éti mutatko­zott be úgy a képviselőházban, ínint a főrendiházban. Tisza István gróf mindkét házban elmondotta program­beszédét, de míg a képviselőházban az ellenzék távol lévén, nem történt felszólalás, addig a főrendiházban Dessewffy Aurél gróf, Hadik János gróf és Prónay Dezső báró a minisz­terelnök beszédére feleltek. A miniszterelnök programmbeszéde felsorolta azokat a terveket, amelyek­nek megvalósítását a kormány akarja. Ezek szerint a kormány szükséges­nek tartja a haderő fejlesztését, ja­vaslatokat fog benyújtani, amelyek a választói joggal kapcsolatosak, refor­málni akarja a munkásbiztosítási tör­vényt, a közigazgatás államosításával foglalkozik, sztrájktörvényt létesít, a sajtótörvényt kívánja módosítani és a vallásbékét biztosítani. Negyvennyolcas párt. A szétszakga- tott függetlenségi pártokat sikerült egyesíteni. Az egyesülést nagy lelke­sedéssel mondották ki. Az új párt elnökei: Kossuth Ferenc és Justh Gyula; ügyvezető elnöke gróf Károlyi Mihály. A párt többek közt a követ­kezőket követeli: a választójogi tör­vény átalakítása ; az alkotmányon el­követett sérelmek megszüntetése; a visszaélések üldözése. Folytatódik a harc. Az ellenzék egyhangúlag elhatározta, hogy Tisza Istvánnal nem tárgyal s vele szemben a legélesebb harcot folytatja. így te­hát beláthatatlan következményei le­hetnek az uj kormányalakulásnak.

Next

/
Thumbnails
Contents