Harangszó, 1912-1913
1913-05-25 / 25. szám
1913. május 25. HARANGSZÓ. 199 elrejtett dolgokat I ... Jó volna, ha ez intést meghallanák mindenfelé e szomorú időben 1 Akkor bizonnyal előbb jönne el hozzánk Isten országa! Babonák. Irta: Endreffy János. Babona a józan észnek megtéve- lyedése. A babonás ember nem gondolkodik, hanem képzelődik. A legegyszerűbb dologban is, amit szemével láthat s eszével tudhat, a legkülönösebb rendkívüliséget hiszi, képzeli. Szabadjára engedi képzelőtehetségét s ennek segélyével elkalandozik oly világokba, hová tapasztalata nem ér, mert nem is érhet s ott magyarázatul oly dolgokat keres és talál, melyek a valóságnak nem hogy megfelelnének, de sőt vele homlokegyenest ellenkeznek. A babonaság tehát lelki betegség, mely azonban hála Istennek, nem éppen gyógyíthatatlan baj. Minden nemzetnek vannak babonái, de mennél nagyobb a nép műveltsége, annál kevesebb babonáinak száma; mennél inkább halad előre a művelődésben, annál inkább hagyo- gatja el az ősapáitól reá maradt áldatlan örökséget, a babonát. Óriási akadály azonban a babonák kigyomlálásában az, hogy mindig akadtak a babonáknak ápolói, kik pártolták hasznáért, hisz abból éltek. A babona sok embernek a kenyérkeresője. Még olyan művelt világvárosban is, mint Berlin, ma is fönntartja magát egy csillagjós intézet, mely az emberek hiszékenységére s babonás hajlandóságára épült és húsz koronáért bocsátja ki névre szóló planétáit s hogy az emberek előtt nagyobb hitele legyen, a tudomány cégére alatt árulja babonás portékáit. Japánban ma is szokásban van, hogy a hernyóval ellepett mezőket varázslással tisztítják. A földbirtokos megfogad szegény asz- szonyokat e célra, kik dobszóval, cintányér zörgéssel kivonulnak a her- nyós mezőre s ott kis papirzászlócs- kákat tűznek a földbe, melyeken különféle érthetetlen babonás, de szerintük szent jelek díszlenek s azt hiszik, hogy ezzel elűzik a mezőt pusztító férgeket. Sajnos, hogy babonát találjunk, nem kell messzire mennünk, van nálunk is belőle bőven. Vájjon ki ne ismerné a péntekkel kapcsolatos gyermeki hiedelmeket? Aki pénteken fűt be először télire, annak leég a háza; ha az újesztendő péntekkel kezdődik, az az év terméketlen lesz; a kis gyerek, ha pénteken kapja az első fogát, a tej foga után sohase nő több foga; pénteken kezdett és végzett munkán nincs szerencse; aki pénteken nevet, vasárnap sir; pénteken útra kelni, — kész szerencsétlenség; aki pénteken fekszik betegágyba, többé föl nem kel; pénteken sütött kenyér keletien marad ; pénteken mosott ruhától kiütést kap az ember: kotlós tyúkot pénteken ültetni nem jó, mert megzápul alatta a tojás. S ki győzné elsorolni azt a számtalan téves és káros babonát, mit még az ártatlan pénteki nappal összekapcsoltak ? — Ugyanígy bánt el a babonás köztudat a 13-as számmal is. A 13 szerencsétlen szám, azért a babonás ember a világért sem ül oly asztalhoz, ahol vele együtt tizenhármán vannak. Egyesek azt állítják, hogy e számnak rossz hire az utolsó vacsorától származik, hol Jézus 13-ad magával ült s pár napra reá keresztre feszíttetett. Mily sajnálatos dolog, ha legszentebb dolgainkat ily babonás magyarázatokra használják föl I — Sok babonának egyenesen vészes következményei vannak. Hány ember lakolt életével pl. azon kipusztíthatatlan babonás szokás miatt, hogy mennydörgés és zápor idején terebélyes fa alá kell menekülni. Pedig épp ellenkezőleg áll a dolog: a lombos fa az eső ellen véd ugyan, de a villanyos kisüléseket mintegy magához vonja és ezt a villámot rendeses az érzi meg, aki a fa alá menekült. A pásztorember példája jobb útmutató, ki zivatar idején kifordított subájában a földön hever végig s nem megy villámot vonzó fa alá. — Sok kárral járt az a babonás tévhit is, hogy a közelgő vihart és jégterhes felhőket harangozás által kell szétoszlatni. Pedig a harangozás épp az ellenkező hatást idézi elő, mert a levegőrezgés megritkítja a felsőbb levegőt s a villanynyal telt levegőből épp ezért üt le a villám s rendesen a toronyba, mint a legmagasabb tárgyba. Sok babona fűződik egyes napokon, számokon, füveken, köveken kívül az állatokhoz, mint pl. kuvik, bagoly, íecske, gólya, macska, kutya. Érdekes a teknősbéka babonás leszármaztatása. A mese ugyanis az tartja, hogy mikor Jézus e földön járt, mint szegény vándor bekopogtatott egy zsidó ember házába. A háziasszony, hogy alamizsnát ne kelljen adnia, elbújt a sütő teknő alá s kis lányát megtanította, hogy tagadja el otthonlétét- Mikor a kis lány azt felelte Jézusnak, hogy nincs otthon az anyja, Jézus azt mondta, hogy nem is fog többé hazajönni. A kis lány hiába is várta az anyját, mert az többé elő sem jött, kijött azonban a kamarából egy idom- talan állat, melynek hátára volt nőve a teknő. íme a babonának egy másik elkorcsosult alakja, mely nem kíméli még a vallás szent dolgait sem s bevonja oktalan képzelgésébe annak alakját is, kit gúnyoltak, csúfoltak életében is eleget, de evvel néki ártani mit sem tudtak. A babonás hit tárgyai a boszorkányok, szellemek, sárkányok, kincsőrző lelkek s egyéb hasonló emberfaragta bálványok, melyeket az ember képzelgő értelmetlensége teremtett meg, de az ember értelme is ássa meg sírjukat, mert a művelődéssel, felvilágosodással s a vallásos élet tisztulásával együtt jár a babonás képzetek veszése is. Ma már mosolyognak azon, ki bal lábbal kel ki az ágyból, bal lábra öltözik és vetkőzik, mert azt jónak tartja a fogfájás ellen. Nevetünk azon, ki azt tartja, hogy a boszorkány rontotta meg tehenét, ezért nem hagyja magát megfejni és úgy akarja gyógyítani, hogy dézsát borít a fejére vagy a temetőből hozott korhadt fakereszttel akarja a szegény állatot megverni s ezáltal megszabadítani a boszorkány hatalmától. S ami ezen már nevetségessé lett babonáknak sorsuk, az lesz egykor valamennyié. De addig is, míg megvannak közöttünk, küzdenünk kell ellenük minden erővel, mert a babona sokszor igen finom, behízelgő s valószínű köntösben is meg szokott jelenni és mindig akadnak gyenge hitüek, kik bizonyítják igaz voltukat. Ne tévesszen meg az, ha egyesek állítják, hogy beszéltek szellemekkel, találkoztak az elhalt leikével ... stb., hisz beteg idegrendszerü emberek beteges képzelődései ezek, miket egészséges ember nem tapasztalt soha I És még egyet. A babonaság istenellenes dolog, tehát bűn. A babonában az ő mindenhatóságát vonjuk kétségbe s megtagadjuk világot kormányzó hatalmát. Ezért mondottuk, hogy az egészséges vallásos élet mindig ment a babonáktól, mert a babona mindenkor beteges tünet. „Megismeritek az igazságot, és az igazság szabadosokká tészen titeket.“ János ev. 8, 32.
