Harangszó, 1912-1913

1913-05-25 / 25. szám

1913. május 25. HARANGSZÓ. 199 elrejtett dolgokat I ... Jó volna, ha ez intést meghallanák mindenfelé e szomorú időben 1 Akkor bizonnyal előbb jönne el hozzánk Isten országa! Babonák. Irta: Endreffy János. Babona a józan észnek megtéve- lyedése. A babonás ember nem gon­dolkodik, hanem képzelődik. A leg­egyszerűbb dologban is, amit szemé­vel láthat s eszével tudhat, a leg­különösebb rendkívüliséget hiszi, képzeli. Szabadjára engedi képzelő­tehetségét s ennek segélyével elka­landozik oly világokba, hová tapasz­talata nem ér, mert nem is érhet s ott magyarázatul oly dolgokat keres és talál, melyek a valóságnak nem hogy megfelelnének, de sőt vele hom­lokegyenest ellenkeznek. A babonaság tehát lelki betegség, mely azonban hála Istennek, nem éppen gyógyít­hatatlan baj. Minden nemzetnek vannak babonái, de mennél nagyobb a nép művelt­sége, annál kevesebb babonáinak száma; mennél inkább halad előre a művelődésben, annál inkább hagyo- gatja el az ősapáitól reá maradt ál­datlan örökséget, a babonát. Óriási akadály azonban a babonák kigyom­lálásában az, hogy mindig akadtak a babonáknak ápolói, kik pártolták hasznáért, hisz abból éltek. A babona sok embernek a kenyérkeresője. Még olyan művelt világvárosban is, mint Berlin, ma is fönntartja magát egy csillagjós intézet, mely az emberek hiszékenységére s babonás hajlandó­ságára épült és húsz koronáért bo­csátja ki névre szóló planétáit s hogy az emberek előtt nagyobb hitele le­gyen, a tudomány cégére alatt árulja babonás portékáit. Japánban ma is szokásban van, hogy a hernyóval el­lepett mezőket varázslással tisztítják. A földbirtokos megfogad szegény asz- szonyokat e célra, kik dobszóval, cintányér zörgéssel kivonulnak a her- nyós mezőre s ott kis papirzászlócs- kákat tűznek a földbe, melyeken kü­lönféle érthetetlen babonás, de szerin­tük szent jelek díszlenek s azt hiszik, hogy ezzel elűzik a mezőt pusztító férgeket. Sajnos, hogy babonát találjunk, nem kell messzire mennünk, van ná­lunk is belőle bőven. Vájjon ki ne ismerné a péntekkel kapcsolatos gyer­meki hiedelmeket? Aki pénteken fűt be először télire, annak leég a háza; ha az újesztendő péntekkel kezdődik, az az év terméketlen lesz; a kis gyerek, ha pénteken kapja az első fogát, a tej foga után sohase nő több foga; pénteken kezdett és végzett munkán nincs szerencse; aki pénte­ken nevet, vasárnap sir; pénteken útra kelni, — kész szerencsétlenség; aki pénteken fekszik betegágyba, többé föl nem kel; pénteken sütött kenyér keletien marad ; pénteken mo­sott ruhától kiütést kap az ember: kotlós tyúkot pénteken ültetni nem jó, mert megzápul alatta a tojás. S ki győzné elsorolni azt a számtalan té­ves és káros babonát, mit még az ártatlan pénteki nappal összekapcsol­tak ? — Ugyanígy bánt el a babonás köztudat a 13-as számmal is. A 13 szerencsétlen szám, azért a babonás ember a világért sem ül oly asztalhoz, ahol vele együtt tizenhármán vannak. Egyesek azt állítják, hogy e számnak rossz hire az utolsó vacsorától szár­mazik, hol Jézus 13-ad magával ült s pár napra reá keresztre feszíttetett. Mily sajnálatos dolog, ha legszentebb dolgainkat ily babonás magyarázatokra használják föl I — Sok babonának egyenesen vészes következményei vannak. Hány ember lakolt életével pl. azon kipusztíthatatlan babonás szokás miatt, hogy mennydörgés és zápor idején terebélyes fa alá kell menekülni. Pedig épp ellenkezőleg áll a dolog: a lombos fa az eső el­len véd ugyan, de a villanyos kisülé­seket mintegy magához vonja és ezt a villámot rendeses az érzi meg, aki a fa alá menekült. A pásztorember példája jobb útmutató, ki zivatar ide­jén kifordított subájában a földön hever végig s nem megy villámot vonzó fa alá. — Sok kárral járt az a babonás tévhit is, hogy a közelgő vihart és jégterhes felhőket harango­zás által kell szétoszlatni. Pedig a harangozás épp az ellenkező hatást idézi elő, mert a levegőrezgés meg­ritkítja a felsőbb levegőt s a villany­nyal telt levegőből épp ezért üt le a villám s rendesen a toronyba, mint a legmagasabb tárgyba. Sok babona fűződik egyes napokon, számokon, füveken, köveken kívül az állatokhoz, mint pl. kuvik, bagoly, íecske, gólya, macska, kutya. Érdekes a teknősbéka babonás leszármaztatása. A mese ugyanis az tartja, hogy mikor Jézus e földön járt, mint szegény vándor bekopogtatott egy zsidó ember házába. A háziasszony, hogy alamizs­nát ne kelljen adnia, elbújt a sütő teknő alá s kis lányát megtanította, hogy tagadja el otthonlétét- Mikor a kis lány azt felelte Jézusnak, hogy nincs otthon az anyja, Jézus azt mondta, hogy nem is fog többé ha­zajönni. A kis lány hiába is várta az anyját, mert az többé elő sem jött, kijött azonban a kamarából egy idom- talan állat, melynek hátára volt nőve a teknő. íme a babonának egy másik elkorcsosult alakja, mely nem kíméli még a vallás szent dolgait sem s bevonja oktalan képzelgésébe annak alakját is, kit gúnyoltak, csúfoltak életében is eleget, de evvel néki ár­tani mit sem tudtak. A babonás hit tárgyai a boszorká­nyok, szellemek, sárkányok, kincs­őrző lelkek s egyéb hasonló ember­faragta bálványok, melyeket az ember képzelgő értelmetlensége teremtett meg, de az ember értelme is ássa meg sírjukat, mert a művelődéssel, felvilágosodással s a vallásos élet tisztulásával együtt jár a babonás képzetek veszése is. Ma már moso­lyognak azon, ki bal lábbal kel ki az ágyból, bal lábra öltözik és vet­kőzik, mert azt jónak tartja a fogfá­jás ellen. Nevetünk azon, ki azt tartja, hogy a boszorkány rontotta meg te­henét, ezért nem hagyja magát meg­fejni és úgy akarja gyógyítani, hogy dézsát borít a fejére vagy a temetőből hozott korhadt fakereszttel akarja a szegény állatot megverni s ezáltal megszabadítani a boszorkány hatal­mától. S ami ezen már nevetségessé lett babonáknak sorsuk, az lesz egykor valamennyié. De addig is, míg meg­vannak közöttünk, küzdenünk kell ellenük minden erővel, mert a babona sokszor igen finom, behízelgő s való­színű köntösben is meg szokott jelenni és mindig akadnak gyenge hitüek, kik bizonyítják igaz voltukat. Ne té­vesszen meg az, ha egyesek állítják, hogy beszéltek szellemekkel, találkoz­tak az elhalt leikével ... stb., hisz beteg idegrendszerü emberek beteges képzelődései ezek, miket egészséges ember nem tapasztalt soha I És még egyet. A babonaság istenellenes dolog, tehát bűn. A babonában az ő mindenha­tóságát vonjuk kétségbe s megtagad­juk világot kormányzó hatalmát. Ezért mondottuk, hogy az egészséges val­lásos élet mindig ment a babonáktól, mert a babona mindenkor beteges tünet. „Megismeritek az igazsá­got, és az igazság szabado­sokká tészen titeket.“ János ev. 8, 32.

Next

/
Thumbnails
Contents