Harangszó, 1912-1913

1913-04-27 / 23. szám

1913. április 27.

HARANGSZÓ.

185.

művelt Rüber. Egyes ifjakat külföldi egyetemekre küldött, hogy ott magukat alaposan kiképezve, itthon buzgó apostolaivá váljanak az ev. egyháznak. Ily módon nemcsak Sáros-megyében, hanem a szomszéd megyékben is a protestantizmus gyökerét vetette meg és virágzó gyülekezeteket alapított.

De térjünk a terembe vissza. Rüber mellett neje ült, azonkívül fiai és felserdült leánya. A vár urától balra a várkatonaság foglalta el helyét, élükön Kálnássy Ferenccel a vár parancsnokával. Középen asztal áll, rajta egy biblia. Csönd van a teremben. Mindenki magába mélyed. Egyszerre csak nyílik az ajtó s két pap kíséretében egy nő lép be, akit a várban csak Magdának hívtak. Heymairin Magdaléna a teljes neve. Csöndes fejhajtással és felállással üdvözli mindenki. Ő pedig leül a középső székre, a két pap közé. Felnyitja a bibliát s elkezdi azt magyarázni. Beszéde egyszerű, közvetlen, megkapó, egy őszinte szív és lélek tükörképe, úgy hogy a hallgatóság szemei könnyekkel telnek meg s mindenkinek arcáról a meghatottság olvasható le. A fiatal leány tovább beszél s ajakéról lelkes

A tojásértékesítés.

Nálunk Magyarországon még mindig lassan halad előre a tojásértékesítés ügye. Külföldön ebben a tekintetben is sokkal előbbre vannak. Példaképpen Dániára hivatkozhatunk, hol igazán szép eredményeket értek el. A koppenhágai tojásértékesítő szövetkezeti központ 1895-ben alakult s legutolsó évi forgalma körülbelül hatodfél millió korona értékű. A központ kötelékébe mintegy 500 gyűjtőállomás tartozik. Egy ilyen gyűjtőállomás létesítéséhez legkevesebb 100 termelőnek a szövetkezése szükséges. A tojásértékesítő központ ezidőszerint 50,000 tagot egyesít magában, így tehát átlagosan minden gyűjtőhelyre 100 tag esik. A tojáskereskedelem lebonyolítását szolgálja ezenkívül az ország különböző részeiben elhelyezett 10 kiviteli telep is. A tojásértékesítő központ tagjainak külön üzletrészt nem kell jegyezni, sem pedig tagsági dijat nem kell

beszéd hangzik, mely a hallgatóságot magával ragadja.

Heymairin Magda szép magyarázatai az utókor számára is megörökítettek. Rüber azokat saját költségén kinyomatta. A megjelent irásmagya- rázat gyűjtemény német nyelvű volt és magyarra fordított címe így hangzik: „Tóbiás könyvének verses magyarázata Heymairin Magdalénától, aki ez idő szerint a Rüber udvari hölgyeinek felügyelőnője. Bártfa 1580.“

Íme az elmondott kis történet egy igazi keresztyén, evangélikus család buzgó, vallásos életébe enged bepillantást. Míg tekintetünk rajta elmereng, fájón kérdezzük: hol vannak a régi hithű, buzgó evangélikus családok ? Léteznek-e még ma is ? Kiki maga megtalálja reá a választ I Nem kell messze mennünk, itt van az említett, egykor tiszta evangélikus Nagysáros példája, hol ma csupán egy-két evangélikus család található. Hiányzanak a Rügerek, a Heymairin Magdák I De vigasztalásunkra mondhatjuk, hogy még nem haltak ki egészen! A régi oltárokon még nem aludt ki a vallásosság tüze I A régi Rügerok és Heymairin Magdák szelfizetniök. Ennek dacára a központ valamennyi tagját részesíti a tiszta nyereségben, amely a beszállított tojás értékének bizonyos százalékát teszi ki. A múlt évben 4V2% volt a nyereség- részesedés.

Rendkívül érdekes az, ahogy a dán tojásértékesítő központ a tojásforgalmat lebonyolítja. Miden gyűjtőtelephez úgynevezett patentládákat küld ki, amelyek annyiban különböznek a mi tojásszállító ládáinktól, hogy sokkal szilárdabbak s a belsejük vastag papirlemezekkel apró rekeszekre van osztva, amelyikbe éppen 1—1 tojás fér el, úgyhogy a tojást csomagolni nem kell, hanem egyszerűen beteszik ezek közé a rekeszek közé. Egy- egy ilyen ládába, amelynek két végén fogantyú van, 1000 drb. tojás fér el. Ezeket a patentládákat a gyűjtőtelepek elküldik a legközelebbi kiviteli telephez, ahol szakszerűen megvizsgálják és osztályozzák a tojást, majd pedig becsomagolják a miná- lunk is használatos, úgynevezett exleme új életre kelt Nagysároson is és már három év óta egyes buzgó családoknál isteni tiszteletek tartatnak, melyet az eperjesi ev. theol. akad. testület kebelében fennálló bel- missiói egyesület tartanak. Bár csak ez a munka is lenne annak a kicsiny mustármagnak elhintése, mely az összes magvak közt a legkisebb, de amely termékeny talajra találva, hatalmas fává növekedik.

Alkonyat szállt már a vidékre és a nap elterítette bíbor palástját a nyugatra fekvő hegyek fölött. Ismét a várhegy lábánál állottunk.

Lelkűnkben gazdagodva és nemesedve dicső s drága emlékek által, amelyeket, mint a méh a virágról a mézet, mi is úgy gyűjtöttünk és szedtünk lelkűnkbe össze. A hatalmas metszett kúp alakú várhegy pedig még mindig ott áll, tetején hatalmas romjaival messze uralja a vidéket. Omló kövei néha megszólalnak s a régi dicsőségről beszélve a lelkesedés tüzét élesztik törpe utódok szívében s megtanítják őket, hogyan kell a protestáns egyházat és magyar hazát szeretni.

port ládákba, amelyekbe 1440 drb tojás fér el s így kerül aztán a kereskedelmi forgalomba, még pedig túlnyomó nagy részben külföldre.

A tojásértékesítő szövetkezet rendkívül egyszerű eszközökkel ellenőrzi, hogy minden tag csakis jóminőségü tojást küldjön be a gyűjtőtelephez s így a megbízhatóságot valamennyi vevőjével szemben fenn tudja tartani. Minden tagnak külön száma van. Ezt a számot köteles rányomtatni bélyegzőjével valamennyi beszolgáltatott tojásra. Ha tehát valamelyik tag rossz tojást szállított, azt a gyűjtőtelep nyomban ellenőrizni tudja és a szövetkezeti tag könnyen kiteszi magát annak a veszedelemnek, hogy a hitelét elveszti, de különben is a hibás tojások árát a kifizetésnél mindig le szokták vonni a tag járandóságából. A gyűjtőállomás nem sokat bíbelődik a tojással. Annyi feladata van mindössze, hogy rányomja a saját bélyegzőjét. A tojásnak kiválogatása és a kereskedelmi forgalom igényeihez mért