Harangszó, 1912-1913
1912-11-03 / 2. szám
1912. november 3. HARANGSZÓ. 13. — Én — kiáltott fel a fiatalabb — megettem az enyémet és azután anyáménak a felét. Azután látva, hogy a két mag semmire nem való, azokat eldobtam. — Eljárásod — válaszolt az atya — se nem okos, se nem előre látó, de ez talán menthető nálad, ilyen fiatal gyereknél, mint te vagy. Ha nagy leszel, te is több belátással cselekszel. Akkor szólt a második fiú: „Én összeszedtem a magvakat, melyeket kis testvérkém eldobált. Feltörtem őket, kiszedtem belőle a manduláját és megettem. De nem ettem meg a barackomat, hanem eladtam s kaptam érte annyi pénzt, hogy vehetek rajta talán tizenkettőt is“. — Nagyon télek, gyermekem, — szólt az atya — hogy mihamar fösvénykedésre adod magadat. — És te, Ödön, te is megetted barackodat, mint a többiek ? — Nem, nem ettem meg — felelt Ödön. — Kis szomszédunk, Gyuri, lázban fekszik és nem akar semmitse enni. Neki adtam barackomat. Nem akarta elfogadni, de én ágyára csentem s aztán gyorsan elillantam. Az istálló egészségtana. Irta: Dr. Kukuljevics József. Valamint sötét, nedves, szűk lakásban nem maradhat egészséges még a legedzettebb, legerősebb ember sem, úgy a jószág is csak megfelelő istállóban, gondos ápolás mellett fejlődik szépen. Nyáron a lakás és istálló csak hálóhelyiség, de télen ember és állat fedél alá szorul, tehát fokozottabb figyelemmel kell eleget tenni az egészségügy követelményeinek, ha csak nem akarunk érzékeny károkat szenvedni. Ezúttal az istállóról akarok szólni. Az egészségügy szabályait már az építkezésnél szem előtt kell tartani, így pl. helytelen a telek mélyen fekvő részére építeni, mert az ott összefutó víz felhuzódik a falakba s átnedvesíti azokat. Azt azonban mindenki megteheti, hogy a meglevő istállót gondos tisztogatással és szellőztetéssel javítsa. így pl. a túlságosan meleg istálló épen olyan káros, mint a túlhideg. — Nos hát — kérdte az atya — melyik már most közületek, ki legjobban használta fel barackját? — Az, aki elajándékozta, az Ödön — kiáltották a gyermekek egyhangúlag. # Az utitársak. Két utitárs, János és Kálmán, együtt mentek-mendegéltek. Egyszer csak János arannyal teli táskát pillant meg az útszélen. Anélkül, hogy valamit is szólna társához, oda- ugrik és felveszi. — Pajtás, — szól hozzá Kálmán — kívánjunk egymásnak szerencsét e gazdag találmányhoz és osztozzunk meg rajta testvériesen! — Biz én azt nem teszem — válaszolt János. — Én találtam a kincset, senki másé az, egyedül az enyém. Aközben elzsebeli a táskát, Kálmán meg szomorúan folytatja vele útját. Nemsokára az erdőfordulatnál rablót pillantanak meg karddal a kezében. János halálra sápad. — Pajtás, — mondja — védekezzünk vitézbátran. Könnyen bánunk a gazemberrel. Ketten vagyunk ellene, Nagy melegben az állatok elpuhulnak, bőrük izzadt, nedves és mihelyt kikerülnek a szabad levegőre, meghűlnek. A túlhideg istállóban az állatok fáznak, nem jól érzik magukat, meghűlnek s a táplálék nagy részét hőtermelésre használják fel, ezért aránylag jó tartás mellett is nyomorúságosán festenek. Régi közmondás az, hogy a jó istálló fél abrak. Minden istállóban mintegy l1/* méter magasságban az istálló közepe táján, pl. egy oszlopon, hőmérőnek kellene lógnia, hogy a gazda annak az ingadozása szerint szabályozhassa — már amennyire lehet — a hőmérsékletet. A hőmérséklet ne legyen egyforma minden istállóban. A lóistállóban pl. legmegfelelőbb, ha 12 fok R. (csak a szoptató kancáknak és gyenge csikóknak tesz jót a 14 fok), már a szarvasmarhák istállójában elég 10 fok R. is. ámbár a tejelő teheneké lehet valamivel több, de semmi esetre se legyen 14 fok, vagy annál is több. A juhok vastag bundájuk miatt már siess, tedd azt, amit én és vond ki kardodat! — Már biz én nem csinálok semmit 1 — kiáltott Kálmán. — Nem félek a rabló támadásától, aztán meg nincs is, mit védenem. A te dolgod, hogy megmentsd pénzedet, majd megládd 1 Ily könnyedén végezve Kálmán gyorsan elmenekül, otthagyva szegény Jánost a haramia zsákmányául. A megrémült János csakhamar kénytelen volt táskáját elővenni és átadni a rablónak. Ki csak magára gondol a jó szerencsében, nincs annak barátja a balsorsban. Franciából: Gáncs Aladár. Olvassátok a bibliát. Zsolt. 119., 105. Hol biblia a Házban nincs, Tanyát a sátán ütött ott, Hiányzik ott a legtöbb kincs, De Isten nem lel bajlákot. November 3. vasárnap, 1. Tim. 4—8. „ 4. hétfő, Máthé 32 - 33. „ 5. kedd, Máthé 10., 26-27. „ 6. szerda, Philipipril 3., 14. „ 7. csütörtök, Máthé 23., 11. „ 8. péntek, 1. Péter 4., 12. „ 9. szombat, 1. Tessal 1. 5., 17. 8—10 fokon felül tűrhetetlennek érzik a meleget, még akkor is elég, ha 11—12 fokos az istálló, ha frissen nyírt hízó ürüket állítunk be. Persze a gyenge báránynak nem árt 14 fok sem, de csak a legzsengébb korban. A disznóól hőfoka legyen 10—12 fok. A hízók legjobban érzik magukat 10 fok mellett, de 12 fok még a gyenge malacnak is elég. A hőmérséklet szabályozása mindenesetre meglehetősen sok gondot és körültekintést kíván, de bizonyos fokig mindenhol keresztülvihető. Ha a hőmérséklet azért volna alacsony, mert tágas, nagy istállóban csak kevés állat van, akkor olyképen segíthetünk, hogy az üres állásokba szénát vagy szalmát helyezünk, az istálló padlását is telerakjuk szénával, szalmával, a rosszul záródó ablakok rései elé szalmafonatot szegezünk. Az ajtó elé szalmafonatból függönyt akasztunk és magasan almozunk. Ha mindez nem volna elég s az istálló magas, akkor rúdakat erősítünk a falba s szalmával rakjuk tele, ilymódon
