Harangszó, 1912-1913
1913-02-02 / 15. szám
1913. február 2. HARANGSZŐ. 121. reskedés pincéjébe, hol egy félliter pálinkát ivott meg egy hajtásra. — Részegen, kínok közt vánszorgott a sörcsarnokba és a reá bízott pénz egy részét is elszórta az utón. Visszafelé jövet már annyira rosszul lett, hogy egy ház előtt lefeküdt a járdára és itt egy rendőr talált reá. Mire orvost hívtak hozzá, a fiú kiszenvedett. Megölte a szesz. A kivándorlási hiénák ellen Lépten- nyomon vérlázító botrányok derülnek ki a ki- vándorlási ügynökök lelketlen özeiméiről s a hajótársaságok uzsorájáról, amellyel a kivándorlók tudatlanságát kihasználják. Ezekrn a bajokon akar most segíteni a belügyminiszter körrendeleté, amely most érkezett a megyék törvényhatóságaihoz. E körrendelet kapcsán közli a belügyminiszter a kivándorlók szállítására engedélyt nyert gőzhajótársaságok díjszabását. Megnevezi a hajókat, az illető társaságokat, az illető hajókocsi osztályokat a dijak kitüntetésével, amelynél szedniük többet nem szabad. Nehogy azonban a kivándorlók a vitel- díjak ismeretének hiányában egyes üzérkedő és lelkiismeretlen ügynökök által kizsákmányol- tassanak, fölhívja a törvényhatóságokat, hogy intézkedjenek aziránt, hogy a kivándorlókkal minden egyes esetben közöltessenek a megállapított díjak, szóval hogy azok teljes tájékozódást nyerjenek. Kötelezi a belügyminiszter az útleveleket kiállító hatóságokat, hogy minden egyes esetben ellenőrizzék, hogy vájjon a kivándorlók nem estek-e kivándorlási hiénák karmaiba s kötelességükké teszi, hogy a kivándorlás föltételeiről s a kiszállítás dijairól az egyes utlevélváltókat felvilágosítsák. Keresztyén irodalom a harctéren. A londoni traktátus-társulat és a skót nemzeti biblia-társulat a budapesti raktárából mostanáig több mint harmincnégyezer keresztyén iratot és bibliai részt küldött szétosztás végett a bolgár és szerb katonák közé. A katonák, de különösen a sebesültek nagy gyönyörűséggel fogadták ez iratokat ; sokan közülük még sohasem láttak ezelőtt ilyeneket. Egy bibliaárus a belgrádi kórházakban tíz napot töltött a sebesültek között és sok alkalma volt a világ Megváltójához vezető utat megmutatni nekik. Tavaszi búzavetőmag állami segítséggel. A múlt évi kedvezőtlen időjárás következtében igen sok gazda nem tudta megművelni és bevetni földjét. Az elmaradt vetés nagyrészét a gazdák tavaszi búzavetőmaggal és járobuzával fogják pótolni. Tekintettel azonban arra, hogy a járóbuza és a tavaszi búzavetőmag az. országban nincs kellő mennyiségben, Serényi Béla gróf földmívelésügyi miniszter azzal bízta meg a magyar mezőgazdák szövetségét, hogy nagyobb mennyiségű ilyfajta búzavetőmagot szerezzen be és azt a pozsonyi közraktárakban beraktározza. A tavaszi vetőmagnak fölhasználandó készletet a mezőgazdák szövetkezete fogja a jelentkező gazdáknak 28 korona kedvezményes áron szállítani. Egy gazda legfeljebb csak 100 métermázsa búzavetőmagot kaphat még az esetben is, ha mindkét fajtát föl akarja használni vetőmagnak. A mezőgazdák szövetkezete, amig a rendelkezésre álló készlet tart, a jelentkezők sorrendjében fogja a gazdák megrendeléseit teljesíteni. Az árba a zsák és a bérmeptes szállítás a rendelő által kívánt vasúti állomásra be van foglalva. A megrendeléseket a nevezett szövetkezethez (Alkotmány-utca 31.) kell intézni. Kimondták a sztrájkot. Vasárnap óriási gyűlés volt Budapesten, melyen a szociáldemokraták, munkásszervezetek stb. résztvettek. A gyűlés kimondta, hogy általános sztrájkkal tüntet a kormány ellen s így követeli az egyenlő választójog megadását. A sztrájk megkezdésének napját a vezetőség állapítja meg. Az ország1 dolgáról. A képviseház ülései. A múlt héten a képviselőház ismét néhány ülést tartott, és pedig megint csendőr- és rendőrkordonnal és ellenzék nélkül. Balogh Jenő igazságügyiminiszter a fiatalkorú bűnösök igazságszolgáltatásáról terjesztett be javaslatot. A tanítók fizetése. Zichy János közoktatásügyi miniszter beterjesztette a tanítók fizetéséről szóló javaslatot. E szerint a kezdő fizetés 1200 kor. lenne, mely végül 3200 koronára emelkfedhetnék. A választójogi törvényjavaslat előkészítésére a képviselőház 4l tagú bizottságot választott, mely már elkezdte működését. A bizottság elnöke, Héderváry volt miniszterelnök kijelentette, hogy a bizottság nagyon részletesen foglalkozik a javaslat minden részével. Az ellenzék értekezlete. A szövetkezett ellenzéki pártok gyűlést tartottak s azon Apponyi bírálta a választójogi törvényjavaslatot, melyről azt mondta, hogy se nem általános, se nem nemzeti, se nem szabadelvű. Elhatározták, hogy 21-es bizottságot küldenek ki, mely részletesen megbírálja a kormány javaslatát. A nagyvilágból. Katonai forradalom Törökországban. Míg egész Európa lélegzetvisszafojtva figyelte, hogy mi történik Londonban a béketárgyaláson, addig Konstantinápolyban nagy dolgok mentek végbe. A törökök kénytelen-kelletlen beleegyeztek abba. hogy lemondanak Drinápolyról. Éppen csak a lemondás módozatairól volt szó, mikor hirtelen megjelent a tanácskozáson a forradalmi párt vezére, Enver bég s a nagyvezér és a kormány lemondását követelte. A nagyvezér letekintett az utcára, látta, hogy a forradalmi párt elözönli azt, látta, hogy a katonaság is a kormány ellen foglal állást, azért aláírta lemondását. A szultán el is fogadta lemondását s új kormányt nevezett ki. Eközben néhány lövés is történt. Egy golyó a régi nagyvezért találta, ki holtan esett össze. Az uralomra jutott párt Drinápolyról semmiképpen nem akar lemondani. Azt mondják : inkább folytatják a háborút. Oroszország kijelentette, hogy ez esetben ő is beleavatkozik a dologba. így aztán a békereményekből könnyen európai háború lehet. Vérengzés egy kaszárnyában. A hercegovinai Nevezinjében rettenetes tragédia folyt le. A tizennyolcadik gyalogezrednek egy káplárja, nyilvánvalóan elmebajos rohamában három társát agyonlőtte és másik három társát súlyosan megsebesítette. A kaszárnyában azonnal fölriasztották az őrjáratot, a mely a vérengző embert le akarta tartóztatni, de a káplár az őrjáratból is egy embert agyonlőtt és egy másikat súlyosan megsebesített. Erre azt a helyiséget, a honnan a káplár kilövöldözött, rágyújtották s mire a tűz elaludt, ott találták a káplár szénné égett holttestét. A keresztyénség Khínában. Nem régen Yuan Tsi-kai, a khínai köztársaságnak elnöke, a keresztyén egyházak küldöttsége előtt előadást tartott, amelyben a keresztyéneket felbátorította szent munkájuk folytatására. Néhány héttel ezelőtt a pekingi keresztyének fogadtatást rendeztek Sun-Jat-Sen, a köztársaság másik vezére tiszteletére, aki tudvalevőleg keresztyén ember. Beszédében azt mondta: „A köztársaság nem állhat fenn, ha a mi nemzetünk élete nem központosul abban az igazságban, amit a keresztyén vallás vall és hirdet.“ Zsidók és a keresztyén hit. Az 1911. évben Berlinben 224 zsidó kilépett a zsidó egyházból és a keresztyén egyházhoz csatlakozott. Köztük volt 13 orvos, 8 mérnök, 4 ügyvéd, 3 gyógyszerész és 2 híres zenész. Ezekről az esetekről azt mondja a zsidók lapja, hogy „ezek nem száraz, kihalt levelek, akik elesnek tőlünk, hanem legjobbjaink“. Gyilkos robbanás. Angolországban Rodéziában egy bányában történt robbanásnál huszonkilenc ember meghalt és igen sok megsebesült. Pusztító vulkán. Guadalajarában a Kolima vulkán kitört és óriás lávatömegeket hányt a környező vidékre a honnan a lakosok ezrével menekültek. Valószínű, hogy sok ember, aki nem tudott jókor menekülni, életét vesztette,
