Harangszó, 1911-1912
1911-12-24 / 9. szám
harangszó. 75. 1§1Í. december 24. Összes olvasóinknak, munkatársainknak tiszta szívből boldog karácsonyi ünnepeket kívánunk. A jó isten vigyen lelkűkbe igaz békességet s életet megszentelő örömöt. Az egyház köréből. Uj egyházkor, felügyelő. A bányai egyházkerület megüresedett felügyelői székébe a gyülekezetek bizodalma dr. Zsigmondy Jenő egyetemes ügyészt emelte. Az uj felügyelő megválasztása hosszú, évtizedes egyházi munkálkodás megkoronázása. Az ünnepélyes beiktatás rendkívüli egyházker. közgyűlés keretében január 17-én lesz Budapesten. Nyugdíjba vonult lelkész. Bertha Dávid, a lébenyi (Győrmegye) gyülekezet lelkésze hosszú, eredményes munkálkodás után nyugalomba vonult. Az Isten kegyelme kisérje megfáradod szolgáját a pihenés békés esztendeibe. Vallásos esték. Az ádventi időszak beálltával a papai gyülekezet is megkezdette szokásos vallásos estélyeinek sorozatát. Az első előadást Gyurátz Ferenc püspök tartotta, ki a vallás jelentőségerői tartott magas szárnya lású beszedet. Az előadást vallásos költemények és zeneszámok előadása tette változatossá. A Luther Társaság igazgatótanácsa december 13-án gyűlést tartott Budapesten. Elhatároztak, hogy a megszüntetett Evang. Családilap helyett az összes tagok részere 1500 példányban megrendelik a Harangszót 3500 korona költséggel. Elhatározták továbbá, hogy a művelt csaladok részére szerkesztendő lap tervezetét a január 17-én tartandó közgyűlés fogja megállapítani. Elő hit. özv. Makray Sándorné Szetsődy Gabriella (róm. kath.) férje emlékére a zalaegerszegi ev. gyülekezet javára 1000 koronás alapítványt tett. Guoth Sándorné, Ostffy Lajosné emlékére a kőszegi felsőleányiskola javára 100 koronát adományozott. Leányegyleti estély. A pápai ág. hitv. evang. leányegylet múlt vasárnap úgy anyagilag, mint erkölcsileg fényesen sikerült hangversenyt tartott. A hangversenyen egy vígjátékot adtak elő, majd énekkari, zene és szaval- lati számok voltak. Itthonról. Kisbérietek hitbizományi földeken. Aminek már régen meg kellett volna történnie, úgy látszik lassanként mégis csak megtörténik. Széchenyi Miklós nagyváradi róm. kath. püspök elhatározta, hogy a főpapi birtokából 12 ezer hold földet kisbériéibe kiad a kisgazdáknak. A bérlet 12 évre szól. Száz évig egy gazdánál. Ritka ünnep volt a csabrendeki pusztán. Száz éves fordulója volt annak, hogy Baráth Ferenc majorosgazda öregapja megkezdte szolgálatát a Barcza család csabrendeki birtokán és azóta száz évig megszakítás nélkül egyforma hűséggel és odaadással szolgálták a Baráthok és Barcza-családot. Erre a ritka jubileumi alkalomra a földmivelés- ügyi miniszter meleghangú leiratot intézett Barcza László földbirtokoshoz és Baráth Ferenc majorosgazdához. A miniszter a Barczához intézett levelében a többek között azt mondja, hogy a százados szolgálati viszonynak ez a ritka fordulója bizonyítéka annak is, hogy a régi, magyar birtokos osztály mennyire megbecsül* e érdemes alkalmazottait és hogy ez az ősi magyar erény hagyományként szállt apáról-fiúra. Hasonlóan lelkes a majorosgazdához intézett levele, a melyben a miniszter hangoztatja, hogy a kötelességtudás, hűség és szorgalom, mely már öregapját is a régi udvarház hűséges cselédeként jellemezte, legyen erénye neki és hagyománya maradékainak. A rákospalotai hitközségi adó. Azon alkalomból, hogy az egyházi adó behajtása mindig nehézségekkel jár, érdekes hírt hozunk az egyházi, adó egy új beszedési módjáról. Rákospalota község képviselőtestülete december kilencedikén tartott közgyűlésében kimondotta, hogy 1912 január 1-től kezdve a hitközségek egyházi adóját községi adók módjára hajtja be és az egyes hitközségeknek kiutalja. A behajtott adók öt százalékát a községi kezelő-tisztviselők kapják jutalmul. Rákospalota községe ez eljárásával megmutatta, hogyan kell az egyházi intézményeken s ezzel voltaképpen magán a közállapoton és szükségleten segíteni, a mi mindenesetre elismerést érdemel. Az ország dolgáról. A képviselöház. A múlt heti gyűlések közül is kettő a véderőjavaslatnak jutott, a többin pedig a költség- vetést tárgyalták. Az érdeklődés azonban oly kicsiny, hogy Návay elnök múltkor megszámláltatta a képviselőket. Kiderült, hogy a honatyák közül épen 20-an voltak jelen. A földmivelési költségvetés néhány érdekes beszédet eredményezett. Büros János, a Kossuth párt szónoka mezőgazdasági helyzetünket igen siralmasnak tartja. Különösen kifogásolja, hogy a nép gazdasági kiképzése nagyon hiányos. Ez oka annak, hogy a magyar föld termőképessége sokkal rosszabb, mint a többi európai államé. Mig 1909-ben Magyarországon búzából csak 9 métermázsás átlagtermés volt, addig Poroszország 21, Dánia 25, Anglia 22, Hollandia 21, Svédország és Svájc 22 métermázsás átlagot termeltek hektáron- kint. A kertészet is el van hanyagolva. Bevándorolt bolgárok látják el zöldséggel a városokat. Az állat- tenyésztést is fejleszteni kell. Krolopp Hugó munkapárti azt kívánja, hogy olyan vidékeken, a hol a nép túlnyomó részben gazdálkodik, az ismétlő iskolák alakítassanak át gazdasági iskolákká. Szabó István gazdapárti rámutat arra, hogy nincsen elég föld. Kívánja hogy a nagy hitbizományi birtokok a nép számára parcelláztassanak. Kifogásolja, hogy a gazdasági egyesületeket csupa nagybirtokos vezeti, kik a kisbirtokosok szükségleteit nem ismerik. A miniszter beszél. A vita folyamán Serényi miniszter is felszólalt. Hosszú beszédét az egész ház helyesléssel fogadta. Kijelentette, hogy rendezi a legelő ügyet, a kopár területeket befásítja; az úrbéreseket jogi személynek nyilvánítja, a vagyonukat felügyelet alá helyezi. Az állatállomány növekedése nem kielé
