Harangszó, 1911-1912
1911-12-07 / 8. szám
HARANGSZÓ. 1911. december 17. 64. A gyümölcsfák koronájának képzése és nevelése. ii. A gondos és előrelátó gyümölcsfakezelő előre megállapítja, hogy melyik fát, milyen magas törzsűvé fogja nevelni. Mikor a fa ezt a magasságot elérte, kezdődik a koronanevelés. Evégből a megszabott magasságon fölül kiválasztunk öt szép, érett, jól kifejlődött, egészséges szemet. A legfelső tölött 1—2 millimérternyire elvágjuk a vezérhajtást. Biztosító-csapot most már nem hagyunk, mert nem egyenes törzs, hanem szétterülő koronát óhajtunk nyerni. Az így visszametszett vesszőből légiéiül egy erős vezérhajtást nyerünk s oldalt négy irányban négy oldalhajtást. A törzsön most már nem szabad megtörni a hajtásokat, úgyszintén az esetleg jelentkező gyökhajtásokat is el kell gondosan távolítani, hogy a tápanyagot ne fogyasszák. A meghagyott öt szemből előtörő hajtások képezik a szabályos korona alapját, különösen az almafáknál. A korona-képzés esztendejében magára hagyjuk a fát, ha ennek fejlődése rendes. Ha azonban rendellenességet tapasztalunk, úgy segíteni kell, nehogy az idomtalan korona elcsúfítsa a gyümölcsösünket. Néha megtörténik, hogy két hajtás egymáshoz igen közel áll, mely esetben addig, míg gyenge, a törzshöz erősített pálcával oly irányban kötjük ki, a merre hajtani kellene. Ha valamely hajtás igen függélyes irányú lenne, ott a vezér törzse és a hajtás közé egy kis vastagabb feszítő-pálcát alkalmazunk s ezzel adjuk meg a helyes irányt. Ha a hajtások görbére nőttek volna, akkor kis botokat kötünk rájuk és 2—3 helyen összeerősítjük a vesszőt a bottal. Ily eljárással könnyűséggel adhatunk tetszés szerinti alakú koronát fáinknak. Őszig a hajtások vesszőkké érnek és a jövő t&vaszszal a vezérvesszőt 5—6 szemre, az oldalvesszőket pedig 3—4 szemre vágjuk vissza és pedig úgy, hogy a végső szemek a körből kifelé állók legyenek. Az esetben, ha valamelyik oldalvessző nagyon vízszintes fekvésű lenne, akkor azt felfelé álló szemre metszük és így hozzuk rendes irányba. Ebben az esztendőben már sok mellékhajtást is nevelnek az ágak; ezek között lesz már elég termőnyárs is. Az így elkészített csemete okvetlenül kiültetendő állandó helyére. A fentebb leirt módon kell a koronát még 3—4 éven át nevelni; ezután magára hagyhatjuk, csak minden 4—5 évben, esetleg a szükséghez képest gyakrabban is, meg kell tisztogatni a fölösleges eleven és a netán elszáradt ágaktól; ha valahol hiány támadt volna a koronában,7 teszem azt a szél garázdálkodása folytán, nevelünk egy új ágat, esetleg gályát oltunk helyébe. Ha a vezérvesszőt 5—6 szem helyett 6—8 szemre metszük vissza, akkor felfelé megnyúlt gúlaalakú koronát kapunk. így neveljük különösen körtefáinkat. . Ha a vezérvesszőt 5—6 szemnél kevesebbre vágjuk vissza, akkor a korona szétterül s a sátoralakú koronát adja. Ha pedig a vezérvesszőt egészen kivágjuk, akkor a korona belül egészen üres lesz, mikor is katlanalakúnak mondjuk. Kajszin- és őszibarackfáknál, sőt legtöbb szilvánál is szeretjük a katlanalakú koronát. A korona-nevelésbe nem kell beavatkozni a dió, gesztenye, cseresznye és meggy, valamint a vadfáknál sem. Ezeknél a vezérvessző folyton erősebben nő, mint az oldalágak, így minden beavatkozás nélkül is igen szép szabályos korona képződik. Csak törzsüket iieveljük föl a megfelelő magasságig. A fentiekben elmondtam, hogy miképen és mikor kell a fákat nyesni. Ha az e sorokban elmondottakat megszívlelik olvasóim és ezek szerint metszik fáikat: a siker nem fog elmaradni. Természetesen áll itt is az a közmondás, hogy a gyakorlat teszi a „mestert.“ Szenteh Dezső, gazdasági tanár. Az egyház köréből. Protestáns esték. A prot. irodalmi társaság pozsonyi köre az ádventi időszakban hetenként vallásos felolvasást tart. Az első előadó dr. Szelényi Ödön theol. akad. tanár volt, ki ,,A prot. lelkész a modern költészetben“ cím alatt tartott felolvasást. Dr. Losonczi Lajos líceumi tanár a németországi evang. templomokról értekezett s előadását vetített képek bemutatásával élénkítette. Advent harmadik vasárnapján Kovács Sándor a XVIII. század énekköltészetéről tart előadást. Sárszentlörinc. A sárszentlőrinci virágzó gyülekezet nagy lelkesedéssel elhatározta, hogy újévtől kezdve az új énekeskönyvet veszi használatba. A nem régen megalakult nőegyesület is most kezdi meg munkálkodását és pedig karácsony szent ünnepén, mikor is a szegény iskolásgyermekek részére karácsonyfa-ünnepélyt rendez s azokat felruházza. Közművelődési egyesület a vallásért. Vasvármegye határszélén derék egyesület munkálkodik a magyarosítás érdekében. Ez ^ közművelődési egyesület legutóbbi közgyűlésén elhatározta, hogy az új dunántúli énekeskönyvből 200 példányt megvásárol s az ev. lakosság közt ingyen szétosztja, hogy ez által is szolgálja a nép legszentebb érdekeit. Vallásos estély. A szombathelyi evang. gyülekezet december 10-én a diakonissa-intézet javára vallásos-estélyt rendez. Az estély műsora a kö