Harangszó, 1911-1912

1911-12-07 / 8. szám

HARANGSZÓ. 1911. december 17. 64. A gyümölcsfák koronájának kép­zése és nevelése. ii. A gondos és előrelátó gyümölcsfa­kezelő előre megállapítja, hogy me­lyik fát, milyen magas törzsűvé fogja nevelni. Mikor a fa ezt a magasságot elérte, kezdődik a koronanevelés. Evégből a megszabott magasságon fölül kiválasztunk öt szép, érett, jól kifejlődött, egészséges szemet. A leg­felső tölött 1—2 millimérternyire el­vágjuk a vezérhajtást. Biztosító-csa­pot most már nem hagyunk, mert nem egyenes törzs, hanem szétte­rülő koronát óhajtunk nyerni. Az így visszametszett vesszőből légiéiül egy erős vezérhajtást nye­rünk s oldalt négy irányban négy oldalhajtást. A törzsön most már nem szabad megtörni a hajtásokat, úgy­szintén az esetleg jelentkező gyök­hajtásokat is el kell gondosan távo­lítani, hogy a tápanyagot ne fo­gyasszák. A meghagyott öt szemből előtörő hajtások képezik a szabályos korona alapját, különösen az almafáknál. A korona-képzés esztendejében magára hagyjuk a fát, ha ennek fejlődése rendes. Ha azonban rendellenességet tapasztalunk, úgy segíteni kell, nehogy az idomtalan korona elcsúfítsa a gyümölcsösünket. Néha megtörténik, hogy két hajtás egymáshoz igen kö­zel áll, mely esetben addig, míg gyenge, a törzshöz erősített pálcával oly irányban kötjük ki, a merre hajtani kellene. Ha valamely hajtás igen függélyes irányú lenne, ott a vezér törzse és a hajtás közé egy kis vastagabb feszítő-pálcát alkalma­zunk s ezzel adjuk meg a helyes irányt. Ha a hajtások görbére nőttek volna, akkor kis botokat kötünk rá­juk és 2—3 helyen összeerősítjük a vesszőt a bottal. Ily eljárással könnyű­séggel adhatunk tetszés szerinti alakú koronát fáinknak. Őszig a hajtások vesszőkké érnek és a jövő t&vaszszal a vezérvesszőt 5—6 szemre, az oldalvesszőket pe­dig 3—4 szemre vágjuk vissza és pedig úgy, hogy a végső szemek a körből kifelé állók legyenek. Az eset­ben, ha valamelyik oldalvessző na­gyon vízszintes fekvésű lenne, akkor azt felfelé álló szemre metszük és így hozzuk rendes irányba. Ebben az esztendőben már sok mellékhaj­tást is nevelnek az ágak; ezek kö­zött lesz már elég termőnyárs is. Az így elkészített csemete okvetlenül kiül­tetendő állandó helyére. A fentebb leirt módon kell a koro­nát még 3—4 éven át nevelni; ezu­tán magára hagyhatjuk, csak minden 4—5 évben, esetleg a szükséghez képest gyakrabban is, meg kell tisz­togatni a fölösleges eleven és a netán elszáradt ágaktól; ha valahol hiány támadt volna a koronában,7 teszem azt a szél garázdálkodása folytán, nevelünk egy új ágat, esetleg gályát oltunk helyébe. Ha a vezérvesszőt 5—6 szem he­lyett 6—8 szemre metszük vissza, akkor felfelé megnyúlt gúlaalakú ko­ronát kapunk. így neveljük különö­sen körtefáinkat. . Ha a vezérvesszőt 5—6 szemnél kevesebbre vágjuk vissza, akkor a korona szétterül s a sátoralakú ko­ronát adja. Ha pedig a vezérvesszőt egészen kivágjuk, akkor a korona belül egészen üres lesz, mikor is katlanalakúnak mondjuk. Kajszin- és őszibarackfáknál, sőt legtöbb szilvá­nál is szeretjük a katlanalakú koronát. A korona-nevelésbe nem kell be­avatkozni a dió, gesztenye, cseresznye és meggy, valamint a vadfáknál sem. Ezeknél a vezérvessző folyton erő­sebben nő, mint az oldalágak, így minden beavatkozás nélkül is igen szép szabályos korona képződik. Csak törzsüket iieveljük föl a megfelelő magasságig. A fentiekben elmondtam, hogy mi­képen és mikor kell a fákat nyesni. Ha az e sorokban elmondottakat megszívlelik olvasóim és ezek szerint metszik fáikat: a siker nem fog el­maradni. Természetesen áll itt is az a közmondás, hogy a gyakorlat teszi a „mestert.“ Szenteh Dezső, gazdasági tanár. Az egyház köréből. Protestáns esték. A prot. irodalmi társaság pozsonyi köre az ádventi idő­szakban hetenként vallásos felolvasást tart. Az első előadó dr. Szelényi Ödön theol. akad. tanár volt, ki ,,A prot. lelkész a modern költészetben“ cím alatt tartott felolvasást. Dr. Losonczi Lajos líceumi tanár a németországi evang. templomokról értekezett s elő­adását vetített képek bemutatásával élénkítette. Advent harmadik vasár­napján Kovács Sándor a XVIII. század énekköltészetéről tart előadást. Sárszentlörinc. A sárszentlőrinci virágzó gyülekezet nagy lelkesedéssel elhatározta, hogy újévtől kezdve az új énekeskönyvet veszi használatba. A nem régen megalakult nőegyesület is most kezdi meg munkálkodását és pedig karácsony szent ünnepén, mi­kor is a szegény iskolásgyermekek részére karácsonyfa-ünnepélyt rendez s azokat felruházza. Közművelődési egyesület a vallásért. Vasvármegye határszélén derék egye­sület munkálkodik a magyarosítás érdekében. Ez ^ közművelődési egye­sület legutóbbi közgyűlésén elhatá­rozta, hogy az új dunántúli énekes­könyvből 200 példányt megvásárol s az ev. lakosság közt ingyen szét­osztja, hogy ez által is szolgálja a nép legszentebb érdekeit. Vallásos estély. A szombathelyi evang. gyülekezet december 10-én a diakonissa-intézet javára vallásos-es­télyt rendez. Az estély műsora a kö­

Next

/
Thumbnails
Contents