Harangszó, 1911-1912

1912-02-25 / 18. szám

1912. február 25. HARANGSZŐ. 147. évi február 11-én tartotta rendes, évi, számadó közgyűlését Tatay Lajos lelkész és Fadgyas Gyula másod­felügyelő elnöklete mellett. A nagy számban megjelent hivek örömmel vették tudomásul, hogy a pénztári maradvány — 257 K tőkésítésen kívül — 999 K 19 fillér volt. Ebből az összegből a gyülekezet újra feded templomát. Az elmúlt évben Istenben boldogult Horváth Sándor 2000 ko­ronás alapítványt tett. Özv. Németh Sándorné született Paszkoncza Erzsé­bet férje emlékére 200 kor. és özv. Csuka Sándorné született Varga Terézia korán elhunyt férje emlékére 100 korona alapítványt tettek. Ezen­kívül többen 30, 20 és 10 koronás adományokkal keresték fel az Ur oltárát. Gecse. A gecsei ev. gyülekezet a közel múltban tartotta meg számadó közgyűlését. Bevétele 3204 kor. 81 «11., kiadása 2641 kor. 86 fill., a pénztár maradványa 562 kor. 95 fill. volt. Perselypénzből 151 kor. 43 fill., önkéntes adományokból pedig 228 kor. 50 fill. folyt be. A gyülekezet fentartási tőkéje 2511 kor. A köz­gyűlés egyhangúlag kimondta, hogy az uj énekeskönyvet, mely a hét­köznapi reggeli istentiszteleteknél már ádventtől fogva használatban van, pünkösdtől fogva általánosan hasz­nálatba hozza. Ugyanaznap vallásos estélyt tartott a gyülekezet az iskolateremben, melyet a hivek zsúfolásig megtöltöttek. Az iskolásgyermekek Bárdosi Aladár tanító vezetése mellett szabatosan előadott egyházi énekekkel, Szokodi Lina és Bendes Lajos pedig szaval­ataikkal keltettek megfelelő hangu­latot Nagy Kálmán lelkész ily cimü felolvasásához: „A házi istentisztelet fontossága és jelentősége a családi életben.“ A felolvasás után Gáncs Lina, Tóth Lidia, Kalmár Anna és Pap Gyula szavaltak még vallásos tartalmú költeményeket. Az estély az iskolás gyermekek „Az éj im érkezik* kezdetű estvéli énekével ért véget. Este a nőegylet táncmulatságot ren­dezett, mely 33 kor.-t hozott jótékony célra. Ezen összeggel a nőegylet vagyona 666 koronára emelkedett. Vallásos estély. Az őrimagyarósdi gyülekezet (Vas-megye) kebelében az egész téli időszakban vallásos felolvasásokat tartottak Rónay B. Gyula lelkész, Asbóth József és Bögöthy László tanítók. A felolvasásokat állandón nagy közönség hallgatta. Lelkészválasztás. A lébenyi (Mo­son-megye) gyülekezet megüresedett lelkészi állására egyhangúlag Szalay László bokodi lelkészt hívta meg. — A magyarszombathelyi (Veszprém m.) gyülekezet pedig Szabó Ferenc hely. lelkészt választotta meg lelkészének. A jó Isten tegye áldotta az uj lelki- pásztorok működését! Gyülekezeti dalárda hangversenye. A felsőszakonyi (Sopron m.) gyüle­kezeti dalárda fényesen sikerült mu­latságot rendezett, melyen a dalárda énekszámokkal, Pauer István és Boros János pedig szavalatokkal működtek közre. Az anyagilag- és erkölcsileg is fényesen sikerült hangverseny 74 kor.-val 293 kor. 14 fillérre emelte az egyesület vagyonát. Ez alkalommal felülfizettek: Kiss Géza körjegyző 2 K, Hehler Adolf 4 K, Guzmits Ferenc 3 K, Pfeiffer Samu 2 K, Schvarzmann Keresztély 1 K, Németh János 1 K, özv. Hor­váth Jánosné P20 K, Baráth Lajos 1 K, Hidegh Samu 1 K, Tóth Kál­mán 2 K, Németh Sándor, Bögöth Ferenc, Borossay János 60—60 fill., Szabó Lajos 30 fill. Itthonról. A király. Újabb tervek szerint a király csak husvét után megy Buda­pestre és Gödöllőre, azután több heti tartózkodásra a lainzi Hermes-villába utazik s onnan nyári tartózkodásra Ischlbe megy. Négy napja nem evett. A múlt héten Budapesten egy rendőr esz­méletlen állapotban talált egy fiatal­embert. Bekísérte a kapitányságra, a hol mindjárt eszméletre tért, el­mondta, hogy Tauer András a neve, tizenkilenc éves, háziszolga, állás nélkül van s már negyed napja, hogy nem evett. Nem érezzük-e az ilyen hírnek vádoló voltát ? Hol van az a sok jótékony egyesületünk, ha a szemérmes szegény az éhhalállal küzd ? Hol van a jóérzés, ha a nagy város gazdag emberei közt erőtlenül roskad össze egy szegény szeren­csétlen ? Uj takarmányfajta. A takarmány- nemüekben mutatkozó gyakori hiány a mi állattenyésztésünket is válság­gal szokta időnként fenyegetni. Nem lehet tehát közönyös mezőgazdáinkra az a kísérletezés, a mit Mármaros- szigeten végeznek egy újfajta takar­mánynövénnyel. Ezt a növényt hazá­jában, Eszakamerikában egyszerűen Salsifis-nek nevezik. Olyanféle, mint ami csicsókánk, csakhogy sokkal becse­sebb, mert a 2—3 méterré megnövő szára és levélzete minden háziállat­nak kitűnő takarmányt nyújt, gumója pedig nemcsak háziállatoknak takar­mányozására, de mint ízletes főzelék, emberi táplálkozásra is használható. Zöldtakarmány termése a talaj és meg- mivelés jósága szerint hektáronkint 10.000—30X00 kilogram és minden egyes bokorban 70—100 gumót ter­mel. A hol egyszer megtelepedett, nem kell újból vetni, hanem ép úgy, mint a csicsóka, a földben maradó gyökérdarabkákból újból felujul. Ta­lajban, éghajlatban nem válogatós, szárazság, nedvesség, fagy nem árt neki. A növénytermelők szerint a burgonya szerepét is ez a növény veszi majd át. Jó lenne, ha kísérlete­zésre hozatnának ennek a növénynek gumójából mezőgazdáink között. Az ország dolgáról. A képviselőház múlt heti üléseit két nagy beszéd tette érdekessé. Apponyi, mint annak idején megírtuk. — megállapította azokat a nemzeti követeléseket, melyek ellenében a véderőjavaslatot megszavazzák. Erre a beszédre felelt azután Héderváry miniszterelnök. A beszéd egyáltalában nem elégítette ki és nem nyugtatta meg az ellenzéket. A lelkekben élő aggodalomnak Apponyi Albert adott kifejezést, kinek a miniszterelnök azon­nal felelt. Azt mondta, hogy a katonai követelések nagy részét teljesítik, a választójogi törvényjavaslatot pedig záros idő mellett beterjesztik. A békekilátások. Andrássy Gyula gróf dacára a nehéz helyzetnek, még mindig a béke érdekében dolgozik és reméli, hogy sikerül azt megteremteni. De azért olyan hírek is keltek szárnyra, hogy a képviselőházat feloszlatják és hamarosan új választás lesz. A nagyvilágból. Kína köztársaság. A szeptember­től fogva megnyilatkozó forradalom végre győzött s a kínai uralkodóház beleegyezett a köztársaság kimon­dásába. Szunjatszen dr. volt a moz­galom vezetője, aki az Eszakamrikai Egyesült-Államokban szíttá magába a köztársasági eszméket. Lassanként a kormánycsapatok sorra hozzá pár­toltak át, a trón szorongatott hely­zetbe került s kénytelen volt leg­bizalmasabb emberét, Juánsikkájt kiküldeni, hogy tárgyaljon a diadal­mas forradalmárokkal. December vé-

Next

/
Thumbnails
Contents