Harangszó, 1911-1912
1912-02-25 / 18. szám
1912. február 25. HARANGSZÓ 145. melyeket a féltudósok annyit emlegetnek, jóllehet hogy ő maga is azon állításait: hogy csoda nincs s az evangéliumok nem valódiak — már megcáfolta, így természetesen más meggyőződésre soha sem jut, de olvassa el mint igazságos és becsületes ember legalább egyszer azt is, a mit az ellenfél állít, olvasson valamit pl. egy Tischendorfftól, úgy bizonyára be fogja csakhamar látni ön azt, hogy eddig az orránál fogva vezettetett. Ismétlem, hallgassa meg ebben a kérdésben mind a két félt — ha igazságos ítéletet akar. A gazdag szemmelláthatólag sarokba volt szorítva. Még egy utolsó ellenvetést megpróbált. „Eltekintve mindentől, — szólott — ezek az evangéliumok azért sem lehetnek hitelesek, mert telve vannak csodákkal. De miért ne lehetnének a csodák igazak ? — veté ellen a könyvárus. Egy órás az ő óráját nem igazgathatja úgy, a mint akarja, hogy az óra megálljon avagy gyorsabban vagy lassabban járjon. Nem viheti az ára mutatóját egy perc alatt körül, avagy tizenkét órával vissza anélkül, hogy ezáltal az óra szerkezetét összerontaná? Mért ne tehetné ugyanazt meg a legfőbb lény: Isten, az ő művével: a nagy világ órájával, mit megtehet egy szegény órás ? Hisz. ha ezt nem tehetné meg, úgy nem lehetne a természetnek Ura, hanem szolgája, úgy nem lehetne valóban: Isten! És ha az elbukott világ iránti szeretete ösztönzi őt benyúlni a világ elromlott szerkezetébe s azt úgy igazítani, a mint szükséges, hogy minden újra rendbehozassék — van azon valami megbotránkozni való ? Hát a természet könyvéből nem olvasunk-e egy olyan csodáról, melyek csak azért nem tűnnek fel nekünk különösnek, mert naponként látjuk. Melyik nagyobb csoda : Egy Lázárt a sírból feltámasztani, vagy egy elvetett virágmagból színpompás virágot sarjasztani nedvesség és melegség által ? Melyik nagyobb csoda: az-e, hogy a láthatatlan Isten az egész földi világot áthatja és kormányozza, avagy az, hogy a lélek, mely szintén láthatatlan, a testbe van zárva s ezt mégis kormányozza ? Mi megfoghatatlanabb ? Az-e, hogy Krisztus a mennybe ment, avagy, hogy a nehéz égi testek megszabott pályáikon összeütközés nélkül vándorolhatnak az űrben ? ön bizonyára azt fogja erre mondani: Igen, ez utóbbiak természeti törvények. De kérdem viszont: honnan tudja azt, hogy a láthatatlan világban nem létezhetnek olgan törvények, miket a látható világban egyetlen ember sem érthet meg! Nézze csak: Az is egy természeti törvény hogy a viz folyékony. Ha most hideg sohse lenne, úgy ön azt hinné, hogy az a víz sohasem lehet tömör és olyan kemény, hogy még egy szekér is átmehet rajta. Gúnyolódnék, ki ezt mondaná! És lássa, mégis lehetséges ez az állítás abban az esetben, ha a hideg túl nagy. Igen. A hideg is egy törvényen alapszik. Ha ez a hideg a vízbe jut, akkor a viz másik törvényszerűségének engednie kell — kemény lesz, mert ekkor a hideg törvénye uralkodik egyedül. Ha tehát az isteni erők és törvények az Ur akarata által behatnak e földi világba, akkor ezeknek is van erejük és hatalmuk uralkodni a többi törvények felett, mely utóbbiaknak ez esetben engedelmeskedniük kell A gazdag már csendben hallgatta e szavakat. Nem tudott erre mit felelni. De még nem volt teljesen meggyőzve. Még volt egy utolsó érve. És szólt: Igaz, hogy ha én más tudósoknak hiszek, nincsenek elég okaim arra, hogy a bibliai tudósításoknak is ne higyjek. De mégis van valami különbség. .. Hogy egy Nagy Frigyes, egy Luther élt, az szükségképeniség, sőt még tudósítások nélkül is hinnem kellene az ő létezésükbe, hiszen hogyan fejlődhetett volna ki a porosz államiság, hogyan jöttek volna létre a protestáns egyházak, ha ezek az említett nagy történeti alakok nem léteztek volna? Csak nagy okok szülnek nagy okozatokat, eredményeket s igy még akkor is el kellene fogadnom az ő létezésüket, ha történeti könyvek, tudósítások egyáltalán nem maradtak volna fel róluk. — A gazdag diadalmasan tekintett a könyvárusra, mint akit okoskodásával teljesen legyőzött volna. Ámde ez sem engedte magát zavarba hozni. Szinte kárörvendően nevetett fel s szólt: .Uram I tudja, hogy ön saját magát ejtette csapdába, saját szavaival verte agyon önmagát. Hiszen nézze csak, volt-e a világon nagyobb okozat, nagyobb eredmény, mint a keresztyén- ség és a keresztyén egyház? Nem ez alakította át az egész világot? Honnan tehát a keresztyénség, a keresztyén egyház, mely kard nélkül hódította meg az egész világot ? Mit gondol, ha Jézus nem élt volna, ha ő nem lett volna az, a kinek hisszük, ha nem lett volna az Isten fia, ez a keresztyénség és egyház meghódíthatta volna a művelt világot? Ha a róla szóló tudósítások: mesék, akkor mese Jézus élete, mese az egész keresztyén egyház, mese az is, a mit látunk, érzünk és tapasztalunk az egyházban. Az az óriási épület, melyet egyháznak nevezünk, egy emberen nem is épülhetett fel. Krisztusnak, kitől az egyház léteiét nyerte egy emberfeletti, mindeneket legyőző személyiségnek : Istennek kellett lennie. Igen, az eredményből, a hatásból Ítélhetni meg az okot. És a ki a Jézusnak és igéjének hatását sok ezer szívben látta, aki szemlélhette a szükségben és a halálban ez ige hatását, hogy miként nyújtott az békét és vigasztalást, míg azok, kik ez igét nélkülözték ugyan ily körülmények között, kínlódtak, jajgattak és fogat csikorgattak, ki szívében csak egyszer is megtapasztalta, hogy minő életerő sugárzik ki abból a Krisztusból, kihez széttört szívvel imádkozva közeledik a kétségbeesett lélek, az érzi, tudja, hogy az a Jézus nem lehet más, mint Isten, kinek istenségét legszebben hirdeti az az egyház, mely diadalmasan vonul át a nemzetek élettörténetén mindenütt békességet, uj életet teremtve azok körében, kik az igének átadják magukat.“ Némán hallgatta ez utolsó szavakat a gazdag. Szótlan nyúlt a könyvárus bibliája után; jobbkezével megszorítva forrón a könyvárus jobbját. „Az Isten áldja meg! Ön engem gondolkodóba ejtett. Belátom, az ember hit nélkül nem élhet. Ezután olvasgatni fogok a másik részről is.“ „És komolyan imádkozni is az Isten szent leikéért“ — tette hozzá a bibliaárus. Vájjon így fogsz-e te is tenni — kedves olvasóm ? ? A Magyar Evangéliomi Keresztyén Diák-szövetség III. téli gyűlése. Február hó első napjaiban gyűltek össze a fővárosban az ország minden részéről összesereglett komoly gon- dolkozású protestáns diákok, hogy az ev. egyház Üllői úti imatermében hiterősítő gyűléseiket megkezdjék. Az emberi életben felmerülő nagy kérdések, amelyek nem a máról-holnapra való élés biztosítására, hanem a lelki élet fenntartására vonatkoznak, ezen kérdések égető szüksége hozta össze a konferencia tagjait. Hogyan biztosíthatjuk az evangé-
