Harangszó, 1911-1912

1912-02-18 / 17. szám

Í9l2. február 18. HARANGSZŐ. 159. püspöke meleg hangú részvétiratot intézett. Áldott legyen az elköltözött emléke! Uj felügyelő. A répcelak-csánigi gyülekezet megüresedett felügyelői állásába egyhangú lelkesedéssel szent- mártoni Radó Lajos nagybirtokost, a dunántúli egyházker. világi jegyzőjét választotta meg. Az uj felügyelő régi hithű, egyházvédő családnak méltó utódja, ki eddigi munkásságával is megmutatta, hogy az egyházi tiszt­ségeknek nem díszét, hanem köte­lességét keresi. Uj állását, — melybe egyhangú bizodalom emelte, — azzal foglalta el, hogy a gyülekezet javára 500 koronás alapítványt tett. Neje pedig a gyülekezet nőegyletébe je­gyezte be nevét 50 kor. adománnyal. A jó Isten tegye áldottá az uj fel­ügyelő munkásságát I Iskolaépítés. A nagybörzsönyi (Hont- megye) gyülekezet iskolaépítésre ké­szül. Természetesen nincsen rá más fedezetük, mint a hívek élő hite. De ez a hit nem tagadja meg magát. Hogy a keserű egyházi pótadó ki­vetésére minél később kerüljön sor, előállt egy sor hitbuzgó egyháztag s meghozta a szent célra a maga külön áldozatát. A nemes Gregersen család elhalt szüleik emlékére a telek meg­vételére 3000 = háromezer koronát ajánlottak fel. A többi költség fede­zésére adakoztak: Koka Márton 50, id. Mittnauer György és neje 60, Melich György 50, ifjú Mittnauer Györgyné 100, ifj. Mittnauer György 100, Prommer György és neje 100 koronát. Egyéb célokra Alberti Ernő járásbiró 20 koronát adott. Harmo- niumra és egyéb célokra 98'36 kor. gyűlt össze. így épít a szegény ev. gyülekezet iskolát! Adakozás. A vérteskethelyi gyüle­kezet az újpesti templomra 11 K-t gyűjtött. A jókedvű adakozót szereti az Isten I Itthonról. A király itthon. A magyar király, aki már hosszabb idő óta nem volt Magyarországban, március hónapban hosszabb tartózkodásra Budapestre érkezik. A király ez idő alatt Gödöl­lőre is el fog látogatni. A Balatoni hóvihar. A múlt heti hóvihar leginkább a Balaton alsó vidékén és Zalában dühöngött. Zala- vármegye déli részében hat ember­életet követelt a vihar. Tuksa Fran­ciska perlaki cselédszerző a nagy viharban indult hazafelé. Erejét ki­ürítette a folytonos megerőltetés, fáradtan össze rogyott és másnap megfagyva találták. Egy Csáktornyái asszony és kis leánya hazafelé igye­keztek. A vihar teljesen elzsibbasz­totta őket és másnap mind a kettőt halva találták az országúton. Egy perlaki bojtárt a legelőn ért a förgeteg és bár a falu nem volt messze, nem tudott odáig eljutni, a vihar a földre dobta, ahol megfagyott. Kotor és Murakeresztur között fejjel eltiporva találtak a síneken egy váltóőrt. Meg­állapították, hogy egy hóekés vonat gázolta el, mert a nagy hóförgeteg­ben nem látta a vonat közeledését. Ugyanilyen körülmények között gá­zolt el Szigliget közelében egy vonat egy kocsit. A kocsis és egy ló el­pusztult. Keszthelyen is igen sok házban és a gyümölcsfákban nagy kárt tett a vihar. Gondatlan szülök. Alsónémedi pest­megyei községben Német András földmíves e hónap elsején fuvarozni ment. A feleségének is valami dolga akadt és- azért három kis leányát bezárta a szobába és elment. A gyerekek közül a négyéves Róza az ágyhoz közel álló takaréktűzhely parázsát piszkálgatta játékból és ettől meggyulladt az ágy. Fojtó füst tá­madt a kis szobában, mire a leg­idősebb kis leány: Margit, érezvén, hogy a füst fojtogatja, az ablakhoz ment, azt betörte s azután kétéves kis húgát oda cipelte a törött ablak előtt álló asztalhoz és arra nagy ne­hezen fölrakta, ő maga is fölkapasz­kodott, mert már majd elalélt, A törött ablaknál volt a két kis lány, a míg sikoltozásukra a szomszédok rájuk nem törték az ajtót és meg nem mentették a két gyereket. A kis Rózát az asztal alatt találták halva. A gondatlan szülők ellen a járás­bíróság megindította az eljárást. Az ország dolgáról. A bóketárgyalások. Héderváry miniszterelnök még mindig a béke biztosításán fáradozik. Tárgyalt az osztrák miniszterelnökkel, hadügy­miniszterrel. Volt kihalgatáson a király­nál és a trónörökösnél. Azután haza­jött és minisztertanácsot tartott, ahol megállapították a magyar kormány követeléseit. A követelések. A magyar kormány hír szerint a következő engedélyeket igémé: A címer és jelvény kérdést a véderőjavaslat megszavazása után megoldja. Az altiszteket nem tartják vissza a harmadik évre. A honvéd sorozóbizottságokat újra szerveztetik. De nem Ígéri a szolgálati nyelvnek megváltozását. Mindez azonban — mikor ezeket a sorokat írjuk — csak találgatás, mert a kormány még nem nyilatkozott.. De körülbelől ezekkel a követelésekkel ment a miniszterelnök Bécsbe. Mit hoz a jövő? Valószínű, dacára minden tárgyalásnak, nem lesz meg a béke. A Kossuth párt kijelentette, hogy csak akkor köt békét, ha minden katonai követelését teljesítik. A Justh párt először a választójogi törvényt akarja megvalósítani. Ha a képviselő­ház munkálkodása nem lenne bizto­sítva, akkor a miniszterelnök felosz­latja a házat és új választást csinál. A nagyvilágból. A háború. Január végén a törökök három egymás után következő éjszaka igen heves támadásokat intéztek az olaszok ellen, kik közül ezerhárom­száznál többen estek el. Az olasz halottakat a hadihajókra szállították. A város tele van sebesültekkel. Több olasz század teljesen megsemmisült. Ha igaz a hír, úgy mintegy 30 ezer arab indul az olaszok megsemmisír tésére. , Robbanás száz áldozattal. Orosz­országban, Tebriszben borzalmas rob­banás történt, a melyben hetven orosz katona vesztette éleiét és sokan súlyos sérülést szenvedtek. A szerencsétlenség egy várban történt, a hol lövegeket raktároztak a pincében. Ismeretlen okból az egyik löveg fölrobbant,, a minek következtében több löveg is explodált. Hetven katona szörnyet halt, tizenhét katona súlyosan megse­besült, tizenhat katona pedig eltűnt. Az árvíz pusztítása. Spanyolor­szágban és Portugáliában borzasztó pusztítást vitt véghez az árvíz. A folyók egész vidékeket és falvakat elborítottak. Sevillában 15 ezer ember kenyér nélkül maradt Portnyaliában ötvenezer ember hajléktalan. A kár meghaladja a húsz milliót. Éhen halt egy falu népe. Egy orosz szigeten megrendítő tragédia játszódott le nemrég: éhen halt egy egész kis falu népe. A sziget Novoje Zemlja, a hová ezeket a rettenetes sorsra jutott embereket egy arkan- gelszki nagykereskedő telepítette, hogy ott halásszanak az ő számára. A falu a sziget egy kis öble mellett volt. Ott telepedtek le a halászok csalá­dostul. A nagykereskedő adott ugyan | nekik élelmiszert, de ez kevés volt

Next

/
Thumbnails
Contents