Harangszó, 1911-1912
1912-01-21 / 13. szám
106. HARANGSZŐ. 1912. január 21. igaz hitének megerősítésére s babonás félelmének eloszlatására. Berényi György ny. cs. őftvezető, egyh. gondnok. Betegséget terjesztő állatok. Az orvosi tudomány újabban több olyan észlelettel gazdagodott, amelyek a mellett bizonyítanak, hogy némely ragadós betegség terjesztésében az állatoknak jóval nagyobb szerep jutott, mint eddig hitték. Azt már régen megállapították, hogy a bogarak a legkülönfélébb betegségek terjesztői ; igy: a légy a kolera, tífusz, a tuberkulózis; a szúnyog a mocsárláz, a sárgaláz; a bolha a pestis, a bárányhimlő ; a csecskelégy Közép- és Nyugat-Afrikában az álomkór csiráit viszi át egyik emberről a másikra. Nem kevésbbé veszedelmesek e tekintetben a háziállatok, amelyekkel közvetetlen közelségben él az ember. Mindenesetre szép tulajdonság az emberben az állatok iránt való szeretet és az állatvédelem eszméjének terjesztése, ámde tagadhatatlan az is, hogy némelyek az állatkedvelésben jóval tovább mennek, mint amennyit a modern egészségtan elemi szabályai megengednek. A kutya és a macska például állandó terjesztője a különféle betegségeknek. Vannak, akik betegségükben maguk mellé veszik az ágyba kedvelt állatjukat csupán szórakozás céljából. Hogyha tehát az ilyen állatkedvelő betegsége csakugyan ragadós, akkor a kutya, de még inkább a macska, amely tudvalévőén javíthatatlan kóbor állat, könnyen széthordhatja a betegség mikrobáit, amelyek az állat szőrét bőségesen ellepik. Tly módon azután még az olyan helyen is befészkelődik a betegség, ahol eddig nem volt, és hiábavalónak bizonyul az orvos minden óvóintézkedése. Kemlinger tanár, a konstantinápolyi Pasteur-intézet igazgatója, tanulságos cikket irt e téren való megfigyeléseiről. A jeles orvos számos példával igazolja, hogy a kutya és macska rettegett terjesztője a különféle ragadós betegségeknek, de kiváltképpen a himlőnek, kanyarónak és a skarlátnak. Remiinger kísérletileg kimutatta, hogy az állatok szőrén a kan- bunkulus, a diftéria és a tífusz mikrobái a megfertőzés után több nap múlva is életképesek voltak. A mily gyakori a kutyánál a tuberkulózis, épp oly sűrűn fordul elő a macskánál a rákos megbetegedés, amelyről tudós orvosok állítják, hogy az emberre is átragadhat. Egy francia orvos-professzor egy esetről emlékszik meg, amikor a rákbajban elhullott macskától a család több tagja megkapta a rettenetes betegséget. A statisztikai adatok szerint a veszettségben elpusztult emberek száma még mindig elég tekintélyes; kivéve Nagybritánniát, ahol jóval energiku- sabbak az idevonatkozó óvórendszabályok, mint bármely más országban. Ismeretes ugyanis, hogy a veszettség nemcsak harapás révén ragad át az emberre; ez a félelmetes veszedelem fejlődése első stádiumában föl nem ismerhető a kutyán, amely, ha ilyenkor megnyalja az ember kezét vagy arcát, ahol esetleg jelentéktelen karcolás vagy pörsenés van, könnyen megfertőzheti az embert. Már azért is óvakodni kell a kutya és a macska túlságos dédelgetésétől, mert ezek az állatok az utca porában kimutatható különféle mikrobákat szőrükön haza hordják. Ami pedig a házi díszmadarakat és a szárnyas állatokat illeti, ezek ha nem is kóborlás közben összeszedett baktériumok által okozhatnak veszedelmet, de a maguk betegségét plántálhatják át az emberre. Nevezetesen a papagáj a ragadós tüdőgyulladást; a galamb, a kacsa és a fácán a dif- tériát, amely, ha nem is azonos az ember diftériájával, azért elég veszedelmes és felette ragadós betegség. A patkány és egér félelmetes terjesztői különféle veszedelmes betegségnek ; megírták a lapok, hogy az oly nagy mértékben pusztító pestist mindig a patkányok hurcolják szét. Több amerikai városban drákói szigorral bánnak el az olyan család háziállatjaival, amelyben ragadós betegség ütött ki. Mihelyt az orvos hivatalos jelentése révén a hatóság tudomást szerez a bajról, a család valamennyi háziállatát: kutyáját, macskáját és szárnyasait szigorúan elkülönítik, sőt súlyosabb megbetegedés esetén kipusztítják. Jó, ha mindezt mi is meggondoljuk s a szerint osztjuk be életrendünket, hogy ezek ellen a veszedelmek ellen is védekezzünk. Olvassátok a bibliát! Zsolt. 119., 105. Hol biblia a Házban nincs, Tanyát a sátán ütött ott, Hiányzik ott a leolötib kincs, De Isten nem lel bajlákot. Január 21. vasárnap, 5 Mózes 33, 3 „ 22. hétfő, Luk. 17, 5. , 23. kedd, Zsolt. 116, 12. „ 24. szerda, János 1, 16. „ 25. csütörtök, Rom. 12, 18. , 26. péntek, Máté 6, 7. . 27. szombat, Zsolt. 116, 3 — 4. Az egyház köréből. A pozsonyi egyetem. Raffay Sándor budapesti lelkész indítványt nyújtott báró Prónay egyetemes felügyelőhöz, melyben kéri, hogy a pozsonyi theológiának az egyetemhez való kapcsolása tárgyában tegyen az egyetemes egyház lépéseket. Prónay egyet, felügyelő már összehívta e tárgyban a bizottságokat. A kőszegi felsöbbleányiskola. A dunántúli egyházkerület kőszegi felsőbbleányiskolája már évek óta szűk és nem képes befogadni a jelentkezőket. Az egyházkerület már arra is gondolt, hogy az intézetet Kőszegről elviszi s Szombathelyen leánygimnáziumot állít fel. Talán ez a szándék kényszerítette arra Kőszeg város közönségét, hogy a régi katonai laktanya épületét és a hozzátartozó telket százezer korona vételárért felajánlja az egyházkerületnek. Halálozás. A dabronyi (Veszprém- megye) gyülekezet nyugalomba vo nult érdemes tanítója, Plevniczky Pál, 73 éves korában elhunyt Pápán. Temetésén Gyurátz Ferenc püspök és Kakas József dabronyi lelkész tartottak meghaló gyászbeszédet. Az Úr adjon a pihenni tért derék munkásnak békességes pihenést! Alapítvány. A pinkafői (Vasmegye) gyülekezet annak emlékére, hogy Gyurátz Ferenc püspök a gyülekezetei meglátogatta, 200 koronás alapítványt tett. Egy nöegylet buzgólkodása. A fe
