Harangszó, 1910-1911
1900-10-31 / 1. szám
191Ó. október 31. Harangszó. ?. oldal. Itthonról. A német császár Magyarországon. A németek hatalmas császára, II. Vilmos az ősszel immár másodszor Iá togatott el Magyarországba, hogy Frigyes főherceg báranya-megyei birtokán néhány napot vadászattal töltsön el. De a nagy császár ilyenkor sem felejtkezik el Istenéről és vallásáról. Neki a vasárnap nemcsak pihenésnap, hanem az imádkozásnak a napja. Mivel pedig messze vidéken nem volt evangélikus templom, a karapancsai vadászkastély előtt diszes sátrat állítottak fel s a tolnamegyei Györköny- ből predikáiásra meghívták Tomka Gusztáv alesperest. A császár buzgón végig énekelte az egyházi énekeket, majd figyelmesen hallgatta a prédikációt, mely Lukács evangélistának 14. r. 1—11. verse alapján az alázatosságról szólt. Istentisztelet végén a császár megköszönte a lelkésznek a tanulságos, szép beszédet s melegen kezet szorított vele. Mikor mindezt végig gondoljuk, eszünkbe jut a zsoltárköltő éneke: »Uram a te erősségedben örül a király és a te szabadosodban fellette igen örvendez. Elővetted őtet javaidnak áldásaival és tettél fejébe tiszta arany koronát.“ (21. zsolt.) Egy nagy emberbarát. Október 7. egy igazi nemes szivü ember halt meg Budapesten: Laky Adolf volt a neve. Foglalkozása szerint ékszerész, de bizonyára legtöbbet érő drágaköve a szive volt. Elvonulva a nagy világtól, a munkának élt. Óriási vagyont hagyott hátra és pedig két és fél millió koronát jótékony célra hagyott. Az összes jótékony intézményeket felkereste tekintélyes összegre rugó hagyományával. A prot. árvaházra 80 ezer kor. hagyott. És minderről egész életében hallgatott. Csak akkor mutatta meg nemes szivét, mikor már nem kellett az emberek dicséretét végighallgatnia. Mert az igazán nagy ember jutalmát nem az emberektől, hanem az Istentől várja. Az ország dolgáról. Az országgyűlés csak ritkán tanácskozik. Most az egyes bizottságok üléseznek s előkészítik az országgyűlés elé kerülő ügyeket. Mennyibe került Bosznia? A hadügyminiszter kijelentette, hogy Boszniának a birodalomhoz csatolása 180. millióba került. Ebből a nagy öszzegből mintegy 140 millió a katonaság _ fölszerelésére kellett. Két évi szolgálati idő. A hadügyminiszter azt is kijelentette, hogy a két évi szolgálati idő megvalósításához is közelebb jutottunk. A kormány reméli, hogy nemsokára minden akadályt elhárít s a három évi szolgálatot két évre tudja leszorítani. Banktárgyalások. Az u. n. készfizetések felvétele tárgyában most folynak a magyar és osztrák miniszterek közt a tárgyalások. Eredményre eddig még nem jutottak. A miniszterelnök szembaja. Héder- váry minisztei elnök látása az utolsó időben nagyon meggyöngült. Szemén szürkehályog képződik, mit hamarosan operálni kell. Az orvosok állítása szerint az operálás nem veszedelmes. Újítás a hadseregnél. Fontos és áldásos újítást készítenek elő a hadseregben. Arról van ugyanis szó, hogy a katona évek alatt a katonákat mező- gazdasági ismeretekre is oktatják. így azután azokban az években míg a hazát szolgálják, egyszersmind az okszerű gazdálkodást is megtanulnák katonáink. A nagyvilágból. Portugália köztársaság lett. Az utolsó idő nagy felfordulást okozott Portugáliában. Mánuel királyt és a királyi családot elűzték s kikiáltották a köztársaságot. A király és az egész uralkodó család angol földre menekült. Az a kiáltvány, mellyel a köztársaság megalakulását közhírré tették, azt mondja, hogy Portugáliában most kezdődik „a szigorú erkölcsiség és a szeplőtlen igazság korszaka“. Kivánatos, hogy úgy legyen. Mert eddig sem az erkölcsiség nem uralkodott, sem az igazság. Eddig a szerzetesek és a kath. papok uralkodtak. Volt idő, hogy a lakosság tizedrészét ők alkották. Az evangélikus vallást elnyomták és üldözték. Nincsen is több evangélikus az egész országban, mint körülbelül 1500. Remélhetőleg az igazságosság korszaka más időket hoz Portugáliára. Az ottani hangulatra jellemző, hogy az országban élő sok jezsuitát és szerzetest száműzték és sok száz millióra menő vagyonukat az ország számára lefoglalták. Spanyolország forrongása. Spanyol országban hónapok óta erős forrongás van, mely szintén a kath. egyház ellen irányul. A kath. papság túltengő hatalmát s vallási türelmetlenségét itt is megsokalták. Belátták, hogy az ország csak akkor haladhat előre, ha ezzel az iránnyal szakítanak. Épen azért, mikor a szerzeteseket Portugáliából kiűzték, a spanyol nép tiltakozott befogadásuk ellen. Vasutas sztrájk. Franciaországban az összes vasutasok sztrájkba léptek, miért is az egész országban az összes vonatok megálltak. A kár óriási nagy. Végtére a kormánynak sikerült rendet teremtenie. Angolország és Perzsia között ugyancsak feszült lett a helyzet. Az évek óta tartó perzsa zavargások miatt Oroszország sereggel vonult be Perzsia északi részébe. A féltékeny angolok erre kijelentették, hogy ők meg a déli részt szállják meg. így aztán könnyen meglehet, hogy ismét egy nagy háború veszedelme függ Európa felett. Bátor léghajós. Egy merész léghajós, Wellmann, léghajóján az Óceánon át Amerikából Európába akart röpülni. A dühöngő nagy vihar azonban elsodorta léghajóját, úgy, hogy már-már elvesztek a benne ülők, mikor egy gőzhajó felvette és megmentette őket. Wellmann 69 óráig volt a levegőben s 1000 mérföld utat tett meg. A lelkiismeret Ítélete. Több mint tiz évvel ezelőtt gyászbaborult Magyarország. 1898. szeptember 15-én Svájc egyik városában egy Luccheni nevű ember meggyilkolta Erzsébet magyar királynét. A gyilkost nem lehetett kivégeztetni, mert Svájcban el van törölve a halálbüntetés, hanem életfogytig tartó fogságra ítélték. Az elvetemült ember semmiféle megbánást se mutatott. Sőt mi több, örömét fejezte ki afölött, hogy merénylete sikerült. Most azután utolérte büntetése. Egy héttel ezelőtt örjöngeni, tombolni kezdett, majd egy őrizetlen pillanatban felakasztotta magát. A törvények nem tudták elitélni, de saját lelkiismerete elitélte s az ítéletet végre is hajtotta. A búzatermelés uj módja Angolországban egy Suter nevű gazdaember uj eljárást talált ki, mely által hihetetlen eredményeket képes elérni. Az illető gazdaember julius 10-én vetette el a búzát, 24-én már kibújt a növény és szeptember 16-án jelentkeztek az első kalászok, melyek hat hüvelyk nagyságra nőttek meg. Suter azt mondja, hogy az ő eljárása szerint minden évben kétszer, márciusban és júniusban lehet aratni. Kivándorlási ügynökök üzelmei. A hajótársaságok ügynökei ugyancsak mindent elkövetnek, hogy jó magyar népünk közül minél többet Amerikába kicsaljanak. ígérgetnek eget, földet,
