Harangszó, 1910-1911
1911-03-19 / 11. szám
6. oldal. HARANGSZÓ. 1911. március 19. nagyon elsekélyesedett, úgy hogy a szónokoknak alig volt hallgatóságuk. Az iijoncjavaslat. A bankjavaslat letárgyalása után az ujoncjavaslatokat tűzték ki napirendre s egész rövidesen azt is megszavazták. Ennek a javaslatnak nem is volt ellenzéke a képviselőházban. A vedöerötörvény már hónapok óta készen van, de mivel a magyar kormány mindeddig még nem tudott az osztrák kormánnyal megegyezni, nem terjeszthetik a képviselőház elé. A kormány úgy számítja, hogy husvét táján erre is rákeríti a sort. Bizonyos, hogy az ellenzék ennél a pontnál erős harcra készül. A vasárnap védelme. Legutóbb érdekes indítványt terjesztettek be a képviselőházhoz. Az inditvány oly intézkedést akar, hogy vasárnaponként az összes korcsmákat becsukják. Érdeklődéssel várjuk az inditvány sorsát. Bizony ideje lenne, ha a vasárnap védelmére nálunk is történnék valami. És bizonyos, hogy népünk anyagi és erkölcsi életének csak javára szolgálna, ha a korcsma-ajtókat ezen a szent napon bezárnák. A nagyvilágból. A német császár látogatása. Vilmos német császár május havaban látogatást tesz Londonban az angol királynál Németország és a pápa. A protestáns Németország nem tűrte némán azokat a pápai rendeleteket, melyekkel az utóbbi években a felekezeti békességet veszélyeztették. A porosz képviselőház ülésén a birodalmi kancellár felszólalt s helytelenítette a pápai rendeleteket. Kijelentette egyszersmind azt is, hogy mindazokat, kik a szabad kutatást lehetetlenné tevő esküt leteszik, az állam nem alkalmazza a német nyelv és történelem tanáraiul. Háborús hírek. Többször irtunk már azokról a forrongásokról, melyek hosszabb idő óta Mexikóban észlelhetők. Most arról érkezik híradás, hogy az észak-amerikai hadügyi koi- mány mozgósítást rendelt el a határon. Attól tartanak ugyanis, hogy a nagybeteg öreg mexikói elnök halála esetén a forrongás még nagyobb arányokat ölt. Milliós alapítvány. Párisban egy Soutneuil nevű dúsgazdag ember minden vagyonát, mely több mint 6 millió korona, a francia tudomány támogatására hagyta. A gazdag ember Svájcban született s egyszerű paraszt szülőknek volt a gyermeke. Saját munkájával küzdötte fel magát gazdag emberré. Nagy robbanás. Csikágó egyik külvárosában, Plesszont Praire-ben egy puskaporgyár öt raktára felrobbant s az egész gyártelep elpusztult. Mintegy 10 kilométer körzetben a házak mind megrongálódtak. A robbanás oly erős volt, hogy 100 mérföldnji távolságban is megérezték. Eddigelé 40 halottat szedtek ki a romok alól. A sebesültek száma 400-ra tehető. Asszonyok a hivatalokban. A norvég kormány elhatározta, hogy az asszonyok előtt az összes hivatalokat megnyitja. A mennyiben megszerzik a szükséges képesítést, minden hivatalban alkalmazzák őket. Oroszország a zsidók ellen. Oroszországban meg egyre tart a zsidók üldözésé. A kormányzó utasította a hatóságokat, hogy mindazon zsidókat, kik tiz évnél kevesebb idő óta laknak az országban utasítsák, ki. Ki akarják mondatni, hogy zsidókat nem tűrnek meg az állam szolgálatában és zsidó sem ügyvéd, sem orvos, sem tanár nem lehet. Bányamunkások sztrájkja. Angol- országban a bányatulajdonosok nem teljesítették a bányamunkások kívánságait. Ezért az összes bányászok és pedig kilencven ezren elhatározták, hogy sztrájkba lépnek. Tejszövetkezetröl. A „Harangszó“ legutóbbi számában egy igen életrevaló gazdasági eszme látott napvilágot Gombos József gazdatársunk jóvoltából, midőn az állatbiztosítást szövetkezeti alapon ajánlja kisbirtokos gazdáink figyelmébe. Ezzel kapcsolatban én meg a tejszövetkezetről, mint olyan intézményről kívánok ma szólni, mely szinte nagy horderővel bir gazdasági életünkben. Az első tejszövetkezet környékünkön ezelőtt 10 esztendővel alakult meg a szomszéd faluban. Minthogy érdekelt a dblog, átmentem, megnéz lem, kedvet kaptam magam is ilynemű dolog létesítéséhez. Megkeresésemre a „Veszprémi Vajtermelési Központ“ készséggel küldött egy embert, aki előadván a tejszövetkezet előnyös voltát, megalakitotta nálunk is a tejszövetkezetet. A szükséges és szokásos választások meg- ejtése után aztán mindjárt meg is rendeltük a felszereléseket 1400 kor. értékben. Két héten belül a fe’szerelések szerencsésen meg is érkeztek. Miután az elnök — nem lévén egy fillérnyi vagyona a szövetkezetnek — kifizette a száliitási költségeket a felszereléseket elraktározták a tanítónál. S ezzel megkezdődött a szövetkezet tu’aj- donképeni kálváriája. Szükséges helyiséget senki 140 — 200 koronán alól nem ajánlott fel, munkás sem jelentkezett 40 kor. havi béren alól. Ezen kívül a könyvelésért fizetendő lett volna 40 kor; a felszerelések után havonként 10% — 140 kor.; tűzifára 15 kor. Számítva már most hogy naponként 100 1. tejet hoznak, akkor sem kapott volna senki semmit. Végre is a tanító lelkesedése mentette meg a szövetkezetei a bukástól ki felajánlott ingyen megfelelő helyiséget s amellett a könyvelést is ingyen vállalta. Csak hogy akkor ismét újabb baj adta elő magát. Nemhogy 200 liter tejet nem hoztak a szövetkezeti tagok, amennyire feltétlenül szüksége lett volna, hogy a kiadások is fedezve legyenek, meg a tagok is válamilyest kapjanak, de még csak a kiadásokhoz szükséges mennyiség sem folyt be. Hanem hoztak első napon 57 litert! Újabb verbúválásra volt tehát szükség. Mig végre azután rokoni szeretet, szép szó, barátság megtette a hatást és a napi hozam felemelkedett csakhamar 200 literre. Az első hónap végével minden tag kapott 1 liter tej után 8 fillért. Megjegyzendő azonban, hogy az első 3 hónapban nem kellett a gépek árából semmit sem törleszteni. A sivár éppen nem biztató jövőt látva a tagok legnagyobb része e pártolt tőlünk. Hogy az elpártolt tagokon behajthassuk követeléseinket, cégez- tettük a szövetkezetei ami 90 koronába került. Közben megjött az első részlet- fizetés. A kik még hívek maradtak és fizettek azok szidták a tanítót, az elpártoltak pedig mosolyogtak rajta és az egész dolgon. Ekkor azonban a legnagyobb szükségben megérkezik a földmivelésügyi minisztertől a tanító folyamodására az 500 kor. segély. Vele visszatér a bizalom és ujult erővel indult meg az üzem. Kifizettük a gépek árát. A vállalat pedig felemelte 10 fillérre a tejnek árát és felerészben átvette a felszerelést. S minthogy a törvényszék cég jegyzői hivatala annyi mindenféle mérleget és
