Harangszó, 1910-1911
1911-02-05 / 8. szám
6. oldal HARANGSZÓ. 1911. február 5. nagyságú és 3Ö kisebb gyorstüzelő ágyú van. Az ágyuk úgy vannak elhelyezve, hogy az ellenség észre se veszi. Minden ágyú sortüznél 7 ezer kiló lőporra van szükség. A golyók 20 kilóméternyire visznek. A hajószolgálatot ezer ember végzi. Béke idején egy ilyen hajó-szörnyeteg fen - tartása havonként 160 ezer koronába kerül. A nagyvilágból. A törökök háborúja. A törökök és arabok közt viszalykodás támadt. Seregeik többször összecsaptak, úgy hogy mindkét részről sok halott maradt a csatatéren. A mexicioi forradalom. Mexikóban egyre terjed a forradalom. A fölkelők vezére Ortega megverte a kormán}' csapatjait, úgy hogy 150 halott maradt a csatatéren. A pestis pusztítása. Megirtuk, hogy az emberiség nagy tbedelője, a pestis folytonosan terjed. Különösen Ázsiai Oroszországban és Kinában visz véghez nagy pusztítást Mandzsúriában, Siadanban több mint két ezeren meghaltak. Gudiadád külvárosban egy hét alatt 10 ezer kínai halt meg. A kínai kormány felkérte az európai hatalmasságokat, hogy segítsenek kideríteni a borzasztó betegség okát s küldjenek orvosokat. Kivégzett összeesküvők. Megírtuk, hogy a japán uralkodó és miniszterek ellen összeesküvést szőttek, de azt a rendőrség felfedezte. Az összeesküvőket a bíróság halálra Ítélte s az Ítéletet végre is hajtották. Csak egy bitófát állítottak fel s azon végezték ki mind a 24- et. A kivégzés reggel 8-tól délután 3 óráig tartott. A rom. kath. egyház hanyatlása. Cabe József, ki előbb ferencrendi barát volt egy amerikai szerzetben, „a róm. kath. egyház hanyatlása címén egy munkát adott ki. Ebben kimutatja, hogy a róm. kath. egyház 70 év alatt 8 millió hívőt vesztett. Számadatait hivatalos kimutatásokból merítette, melyeket a kath. egyház adott ki. Magában az Egyesült Államokban a XIX. század utolsó évtizedében nem kisebb a róm. kath. egyház vesztesege, mint egy millió. Francia-, angol-, Oroszországokban és az Egyesült Államokban szintén nagy a veszteség. Cabe könyve szerint az Egyesült Államokban a növekedést majdnem teljesen a kath. országokból bevándorlók nagy száma eredményezi. Amikor New-Yorkban nagyobbszabású körmenetet tartottak, az egyik kath. pap azt mondta, hogy a körmenetben résztvett férfiak majdnem mind külföldi bevándorlottak voltak vagy ezeknek leszármazottjai. Láttam lengyeleket, olaszokat, szlávokat (tótokat), íreket, de amerikait nem láttam. Újabban nagy erőfeszítéssel dolgozik a róm. kath. egyház, hogy a hanyatlást ellensúlyozza. Ezért francia apácákat küld Amerikába, zárdákat, iskolákat áliít fel, „missziói“ prédikációkat tart. Igazi evang. nép. Island sziget német nemzetiségű lakosságának, amely mindössze 83000 lelket számlál, 30 évnegyedenként és havonta megjelenő folyóirata és 12 heti lapja van. Az északsarki utazó: Kűcnler K. megállapította, hogy Island sziget protestáns népének aránylag 25-szörte több vallásos nyomtatványa van, mint bármely más nemzetnek. Minden ember tud ott olvasni akár földmi- veléssel, akár halászattal foglalkozzék és általában mindannyian nagyon szeretik a könyvet. Már 50 évvel ezelőtt, mikor a lakosság még csak 60.000 lélekből állott, egy bibliaárusító 20000 bibliát adott el közöttük. Különös házasságkötés. Persze ez a különös história is Amerikában történt. Egy ifjú pár, Walter Korn és Schelton Mária elhatározták, hogy repülőgépen, a föld felett 250 méternyire áldatják meg házassági frigyüket. Úgy is tettek. A tanúval és lelkésszel együtt repülőgépen felszálltak s a pap ég és föld között összeadta őket. Hiszen sok ilyen lurcsaság megtörténik a világon, csak azt csodáljuk, hogy ehhez a bolondsághoz kaptak papot is. Kedves István barátom ! Hidd el veled éreztem, mikor leveledet olvastam. Magamról is jól tudom, micsoda siralom, mikor a marháink közül egy elhull. Mennyi munkánk, mennyi küzködésünk és mennyi reménységünk megy ilyenkor pusztulásba. Keserves sóhajtásokkal keresgéljük a megtakarított pénzünket, vagy a mi még rosszabb, keresünk egy jó komát, sógort s visszük magunkkal a takarékpénztárba, vagy szövetkezetbe egy hosszúkás váltólappal kölcsönt felvenni. Hej, de keserves lesz azt leszolgálni! . De hát látod: a mint anyagi gyarapodásunkat elfogadjuk, úgy ezt is el kell hordoznunk türelemmel és bátorsággal. Hanem siránkozás helyett egyebet kell tennünk. Utat-módot kell keresnünk, hogy a kárunk ne legyen olyan nagv. Vájjon mikép lehet ez mondod magadban ? Egyszerűen az által, hogy biztosítjuk az állatainkat. Erre te ugyan azt mondod, hogy ez drága dolog lesz, s hogy úgy is elég sokat kell fizetni a tűz- és jégbiztosításért. Most még az állatbiztosításért is fizessünk ? Fizessünk bizony ! Mert igy majd nem érezzük az esetleg bekövetkező csapás súlyát. A mi pedig azt illeti, hogy drága, attól nem kell félned, mert a biztosítást el lehet végezni szövetkezeti alapon is, igy pedig sohasem olyan drága, mint ha biztositó intézetnél biztosítunk. Hála Isten, hazánkban már sok ilyen állatbiztosító szövetkezet van. Magam is láttam egyik-másiknak áldásos működését s csak ajánlani tudom, hogy mindenütt a hol 25—30 okos, előrelátó gazda van, alapítsanak ilyen I szövetkezetei. Leirom, hogy hogyan szokott az ilyen szövetkezet megalakulni: 25—30 gazda, kiknek együttvéve 150—160 drb. szarvasmarhája van, összebeszél s ki mondják, hogy maguk között megalakítják a szövetkezetét. Hogy pedig az egész dolognak vezetője legyen, választanak egy pár igazgatósági tagot, kik a szövetkezet ügyeit igazgatják, egy pár felügyelő bizottsági tagot, kik a szövetkezet minden ügyében a felügyeletet gyakorolják, végül pénztárost, ki a befolyt pénzeket kezeli. Ez mind kikerül a 25—30 ember-
