Harangszó, 1910-1911

1900-12-25 / 5. szám

I. évfolyam. 1910. december 25. 5. szám. VALLÁSO S NÉPLAP. Megjelenik minden második vasárnap. Kiadja a dunántúli egyházker. evangéliumi egyesület. Szerkeszti KAPI BÉLA ev. lelkész. Előfizetési ára egész évre 1 kor, 60 flll. — Az előfizetési díjak, kéziratok és mindennemű megkeresések a szerkesztőség címére Körmendre (Vasvármegye) küldendők. Előfizetést elfogad minden evang. lelkész és tanító is. Karácsonykor. Ma született a Megtartó!.. Hála Néked üdvösség Királya, Jézus Krisztus! Szent a te neved; A ki áldást hoztál a világra, Az egesz föld áldva emleget. Ima szarnyalj, zendülj hálaének, Jó Atyánknak, menny-föld Istenének, Hogy elkülde hozzánk szent Piát, S váltságot nyert benne a világ. Hála Néked békesség Királya, Jézus Krisztus! Szent a te neved; Szálljon békéd a magyar hazára, Forraszd össze itt a szíveket! Ima szárnyalj, zendülj hálaének, Jó Atyánknak, menny-föld Istenének; Vallásunk a béke angyala, Boldog lesz e nemzet általa! Hála Néked szent hitünk Királya, Jézus Krisztus! Szent a te neved. Egyhazunknak Te vagy sziklavára, Szent hitünk győz a világ felett. Ima szárnyalj, zendülj halaének, Jó Atyánknak, menny-föld Istenének. Krisztus által Isten van velünk — Ki lehetne még mi ellenünk?! Sántlia Károly. Egy édes, örvendetes izenet szólít meg Karácsony ünnepén : ma született néktek a Megtartó. Egyszerű jászol a bölcső, de az egész világ bol­dogsága benne pihen. Álljatok meg hát mindannyian, mert mindnyájatok­hoz szól az izenet: ma született néktek a Megtartó!.. Sokat beszélhetnénk arról, hogy ő volt az, ki a bűnben már-már elvesző emberiséget megtartotta. Ő aján­dékozott meg isteni bölcsességével, megjobbító életével és megváltó halálával. Ő biztosított lelkűnknek menny­országot és üdvösséget. De ne beszéljünk mindig arról, mi nekünk kényel­mes, hanem inkább arról, mi nehéz és terhes. Hiszen Karácsony ünnepének boldogságát úgyis könnyebben meg­értik az emberek, mint a benne rejlő nagy kötelességeket. Mi gondoljunk ezekre is és ne felejtsük, hogy a földre- jött Krisztus egy tiszta élet példáját állította elénk. Azt mondta mindnyájunknak: *jer, és kövess engemet!...« És bizonyos, hogy a halál után csak azok tekinthetnek rá, mint Megtartójukra, kik életükben is Megtartóként imádták és követték. Azért minden embernek először a bölcsőjéhez kell elérkeznie. Vájjon odaérkeztél-e ? Azután vele együtt kell vándorolnunk. Az út nem könnyű. Le­mondás, önmegtagadás, a becsületes kötelességteljesítés vezeti az embert. Bizony sokszor nehéz. De fölfelé, a boldogsághoz vezet. Az is bizonyos, hogy magunkra hagyatva, nem tudjuk ezt az utat megtartani. Köztünk sok az akadály, bennünk pedig a gyöngeség. Azért arra kell törekednünk,

Next

/
Thumbnails
Contents