Harangszó, 1910-1911

1911-09-24 / 25. szám

4. oldal.

hogy nemcsak szegényedik, tétlenkedik népünk, hanem szellemi ereje, erkölcsi érzéke is azon fokban sülyed, amily fokban és mértékben hordja garasát a pálinkás boltok erkölcstelen üzletébe.

Az alkohol pusztításának igazolására álljon itt egy északamerikai miniszter jelentése. 10 év alatt az alkohol használata került: „ 1. 600 millió dollár közvetlen kiadásba; • 2. Ezenkívül 600 millió dollár közvetett kiadásba; 3. 300 ezer életet pusztított el; 4. 100 ezer gyermeket juttatott a szegényházba ; 5. legalább 150 ezer egyén került általa a börtönbe és a dologházba; 6. legalább 1000 ember tébolyodott meg miatta; 7. legkevesebb 2000 öngyilkosságra adott okot; 8. tűz vagy erőszak által legkevesebb 10 millió dollár értékű vagyont tett semmivé; 9.200 ezer ember maradt miatta özvegy és 1 millió árva.“ Mintha csak valami pusztító betegség vagy írtóháború okozta kár lenne kifejezve számjegyekben. S mindezt egy ital okozza, mely öl, pusztít, mint a dögvész, de amelyről a balga emberiség azt hiszi, hogy éltet, üdít, segít az élet terheit viselni s megédesíti a töldi létet... ; de a nép, az emberiség nem hisz. Halad tovább a végzetes utón. Úgy tesz, mint akit valami nagy veszteség őrültté tesz: őrületében maga is pusztít, amig van mit s ha ezután minden romban hever, végezetül önmagát pusztítja el. Pedig az észretérítő, kijózanító tények hangosan beszélnek. A pálinkamérések virágoznak. Tulajdonosaik meg- tollasodnak. Díszes házakat építenek. Jólétnek örvendenek. Nemesen szórakoznak s szakítgatják csokorszámra az élvezetek rózsáit, de maguk pálinkát nem isznak. S a pálinkaivók ?

Vájjon azok is ily kedvező létnek örvendenek ? A tapasztalat úgy mutatja : nem. Szűk lakásokban húzzák meg magukat, amelyeknek kicsinyek az ablakaik, rossz bennük a levegő. Ruházatuk foszlott, foltos, piszkos. Táplálékuk szegényes. Hús nem igen jut az asztalra, csak kenyér, krumpli meg pálinka. Járásuk nem délceg, nem egyenes, hanem hajlott, lomha, nehézkes, — mintha csak egy nehéz taligát húznának maguk után, melyre a pálinka ivás okozta összes nyomorúságok fel volnának rakva. S a teher napról-napra nő, míg végre súlya alatt összeroskad.

Beszédjük vontatott, lassú. Hiányzik belőle az élénkség. Gyermekeik testi-lelki hibákkal születnek. Pálinka ivók ivadékai között sok a hülye,

siketnéma, nyavalatörős, szívbajos stb. így lesz azután a szegény ember vagyona, is — a gyermek, - teher, átok, mely életüket még nehezebbé teszi s hogy gondjaikon könnyítsenek valamit, még mélyebben néznek a pálinkás kupicába, még többet isznak : hogy megmaradt józanságukat is elbutítsák, megöljék.

— Midőn az európai kulturnépek a civilizálatlan, vad népek meghódítására indultak s a műveltség szent nevével öltek, gyilkoltak, — az igazi cél azonban földi hatalmuk kiterjesztése, földterületük nagyobbítása volt, — arról győződtek meg, hogy a fajszeretet, a vadnépek otthonához, földjéhez, levegőjéhez való mély ragaszkodást nem fogja semmiféle modern fegyverből kiröpített golyó. Még a túlnagy nyers erő se bizonyult elégnek arra, hogy letörje őket s a kultúra rabszolgáivá tegye. Egy okos angolnak támadt az a gondolatja, hogy pálinkát adjon nekik. Ez megtette a hatást. Elvette józanságukat, bátorságukat, megtörte akaraterejüket, összetartásukat. Elpusztított lelkivilágukban mindent, amit a szabad természet illatos légköre, tiszta levegője, bátorságot adó magánya kifejlesztett, kivirágoztatott. . .

S az oda vitt pálinka mellett meg- nedvesedhetett a puskapor. Elnémul tak a fegyverek. A harci zajt mámoros emberek buta őrjöngése váltotta fel. Keblükre ölelték legnagyobb ellenségüket. Átengedték mindenüket — kardcsapás nélkül — : földjüket, szabadságukat.

Földjei végére a gazda fákat szokott ültetni. De ha ezek a fák elterebélyesednek, könyörtelenül kivágja, mert alattuk nem nő meg a vetés, vagy silányul fejlődik. Pedig tán nemcsak az útszéli vándor nézi fájdalommal ezt a fadöntögetést, hanem sajnálja maga a gazda is, mert ő is pihent alattuk, az ő verítékes tagjainak is jól esett az enyhülést adó árnyék...

Aki élvezte a szeszes italok ideg- zsibbasztó hatásából eredő, semmivel se törődő mámort, az sajnálja tán kidönteni az árnyas helyet adó fát, sajnál búcsút mondani annak az italnak, mely gondjaitól —, ha csak ideig-óráig is — megszabadította, de az ilyen itallal megtöltött serleget el kell hajítani, az ilyen fát ki kell dön teni a vetés közeléből, mert különben nem nő meg, vagy ha megnő, csak ocsut termel...

HARANGSZÓ. _

1911. szeptember 24.

Protestáns Család és Iskola.

Megemlékeztünk már arról, hogy Kapi Béla körmendi lelkész szerkesztésében a közel jövőben milyen hézagpótló vállalat indul meg. Protestáns Család és Iskola a címe. A célja az, hogy gyülekezeteink és iskoláink vallásos és egyházias könyveket állíthassanak be könyvtáraikba. Meg hogy családjaink gyermekeiknek olyan könyvet adhassanak kezükbe, melyből lelkűk vallásosságot és egyházszeretet tanul. Bizony erre nagy szükségünk van! Meit nem elég, ha felnőtt vagy öreg korában fordul a lélek az ő Istenéhez, hanem már a zsenge gyermek korban, ifjúsága esztendeiben is erősödnie kell az ő félelmében. Ezek a könyvek ezt a szent munkát akarják elvégezni és megkönnyíteni.

Azért ment szét minden gyülekezetbe a tájékoztató, hogy mit nyújt első évfolyamában a Prot. Család és Iskola. Sok szép, vonzó dolgot találunk közte.

Legjobb protestáns íróink nevével találkozunk. Ott van Gyurátz Ferenc, a püspök író hazafias elbeszéléseket irt. Masznyik Endre, Kovács Sándor, Borsos István az egyháztörténet lángoló példáit varázsolják szemeink elé. Babay Kálmán, Farkas Mihályné szórakoztató és építő elbeszéléseket tesznek protestáns népünk asztalára. Stráner Vilmos a bibliáról, Kapi Béla pedig a boldogságról ír könyvet. A gyermekek és ifjak világa is megtalálja a magáét. A gyermekek nagy költője a híres Pósa Lajos egy kötet versét adja a nép és a gyermek kezébe. Dingha Béla, Albert József ismert jeles meseírók gyönyörű meséket mondanak, Hamvas József pedig a felnőttebb ifjúság gyönyörködtetéséről gondoskodik.

Van tehát itt sok szép és jó dolog. Remélhetőleg a gyülekezetek és iskolák mellett az egyes családok is megrendelnek majd egy-egy könyvet. Mert minden könyv szép vászonkötésben egyenként 1 kor. 20 fillérért is kapható. Sőt a kiadóhivatal gondoskodik díszes aranyozással készített kötetekről is, (áruk 1 kor. 80 fillér) melyek alkalmasak lesznek karácsonyi aj ándékkönyveknek.

Az első évfolyam 12 kötete december elején jelenik meg. A könyvek címe a következő : 1. Pósa Lajos : Családi kör. (Versek.) 2. Dingha Béla: Hol volt, hol nem volt... (Mesék.) 3. Albert József: Túl az óperencián. (Mesék.) 4. Hamvas József: Mesés történetek. (Ifjúsági