Harangszó, 1910-1911
1911-09-10 / 24. szám
1911. szeptember 10, HARANGSZÓ 7. oldal, láb magas tengerhullám lepte el. Hét ember a vízbe fulladt. A forgalom teljesen megakadt Több hajó elsühjedt. A templom és több gyár elpusztult. Kiutasított zsidók. Oroszországban Nisni-Novgorodból a kormányzó rendeletére az utóbbi napokban ötszáz zsidót kiutasítottak. Megszabadult mérnök. Megírtuk annak idején, hogy Richter német mérnököt rablók fogságba hurcolták s csak nagy váltságdíj mellett eresztették szabadon. Kiszabadítása nagy nehezen mégis sikerült. A szerencsétlen mérnököt a fogság nagyon megviselte. Ruhája lerongyolódott. Cipője talpát egy oda kötött deszkalap pótolta. A rettenetes fenyegetések és fételmek egészen megőszltették. Tüntetés a drágaság miatt. Franciaország több városában az élelmiszer drágasága miatt kitört a zavargás. Douaiban több száz asszony és férfi a községtanácstól hathatós intézkedéseket követelt az élelmiszer- árak emelkedése ellen. A községtanács határozati javaslatot fogadott el a hús és egyéb élelmiszer vámjának eltörlése tárgyában. A néptömeg azonban ezzel nem elégszik meg, hanem folytatja tüntetését. Az egyik kerületben sok kereskedő kénytelen volt írásban kötelezettséget vállalni, hogy áruját csakis a munkásság által megállapított árak mellett árusítja. Egyes kereskedők bezárták üzleteiket. Quen- tinben 1500 szövőgyári munkás megtámadta a vaj- és tojáskereskedők üzleteit, az áruk nagy részét elpusztították. A rendőrség nem volt képes megvédeni a kereskedőket. Drouay és Nantes helységekben délelőtt npn- kásasszonyok a drágaság miatt tüntető fölvonulást rendeztek és erőszakkal kényszerítették a kereskedőket, hogy az élelmiszereket olcsóbban adják. Termeljünk többet! Gróf Serényi Béla földmívelésiigyi miniszter törekvése főpontjáúl a termelés fokozását jelölte meg. S hogy minő időszerű feladat ez, azt a következő kis táblázat is eléggé mutatja : Bizony e szomorú statisztikán végig tekintve, nem tűnik fel hazánk annak az áldott Kánaánnak, amelynek annyira szeretjük hangoztatni. Különösen feltűnő a'nagy különbség, ami a tavaszi vetésű termények átlagai között Magyarország rovására látható. Termésátlagok hektáronként métermázsákban. Termény Németorsz. Magyarorsz. Búza . . 20 . . 15V2 Rozs . . I8V2 . 14 Árpa . . 21 . . 12 Zab . . . 21 . . 12 Tengeri . . 41 . . 21V2 Burgony a . 141 . . 85 Míg az értékesítés terén üdvös haladás tapasztalható kis gazdáinknál, addig ami a termelés módját illeti, minden jó tanáccsal szemben közömbösek. Elég legyen itt ama rég hangoztatott nagy hibára utalni, hogy kisgazdáink túlnyomó része még ma sem veti őszi szántásba a tengerit. Ennek tudandó be a táblázatban közölt igazán gyenge termésátlag. S hogy e nemtörődömség minő nemzeti vagyon kárbamenetelét jelenti, azt csak milliókkal, sok millióval lehet kifejezni. Nézzük meg csak, hogy ha termésátlagunkat képesek lennénk Németország átlagáig felvinnünk, pénzben kifejezve, mit jelentene ez: búzából többet termelnénk 14 millió métermázsával, rozsból 4V2 millió, árpából 9 millió, zabból 10 millió, j tengeriből 40 millió, burgonyából 28 millió métermázsával mintegy 1000 | millió korona értékben! S hogy ez nem elérhetetlen ábránd, azt könnyen beláthatjuk, ha összehasonlítjuk a termelék folyamata alatt a német s I a magyar gazda által végzett mun- ! kákát. Vegyük pl. a tengeri terme- ! lést. A magyar gazda rendszerint gabona után veti, a tarlót legelteti, ameddig lehet, az őszi szántásra nem is gondol, tavasszal kissé feltúrja a földet, a szántással legtöbbször el- | végzi a vetést is a barázda oldalába. I Ha már nagyon kezd gazosodni, megkapálja, jól feltöltögeti, „hogy a szél ki ne döntse“, azután rábízza a jó Istenére, akinek a segítsége nélkül bizony várhatna a termésre I A német gazda a tengeri után zöldtrágyát vet, ezt valamely foszfortartalmú műtrágyával j alászántja, ősszel a földet még egyszer mélyen megszántja, tavasszal csak gruberoz vagy tárcsáz s az ilyenképen előkészített földbe veti egyforma sor- és növény távolságra a tél folyamán gondosan kiválogatott és kezelt vetőmagot. Még ki sem kelt a mag, már erre szolgáló eszközzel, az u. n. weederrel irtja fölüle a gyomot. | Ettől kezdve nem szűnik a munka. A gyom irtása s a talaj állandóan porhanyóan tartása a célja. És mindezt géppel és sokkal olcsóbban végzi mint a mi földművelőgazdáink. Állandóan járatja a sorközöket hosszába- keresztbe a lókapával, amig csak járni tud benne a ló s töltögetéssel nem szárítja ki ok nélkül a talajt, hanem a folytonosan porhanyó talaj felülettel a talajnedvesség elpárolgását akadályozza meg. Azt hiszem, ennyi elég annak a bizonyítására, hogy a mi kisgazdáink még a mezőgazdasági termelés kőkorszakát élik csak a német kisgazdákhoz képest. Pedig minden nemzeti elfogultság nélkül mondva, mi a mi földjeinkkel sokkal szebb eredményeket volnánk képesek felmutatni, mint a németek a magukéikkal. így azonban oda jutunk, hogy jó földjeink kimerülnek s mezőgazdaságunk azt a szép helyet, melyet eddig Európában elfoglalt, fokról-fokra elveszti. A folyton emelkedő termelési költségekkel arányban egyáltalán nem emelkedik a termés mennyisége s bár a hihetetlenül felszökött árak következtében beállott jövedelmi többlet a gazdákon pillanatnyilag segített, további emelkedés a fogyasztó osztály amúgy is nagy megterhelése következtében nem várható, de meg nem is méltányos állapot az, hogy a termelők mulasztásaiért a fogyasztó közönség terheltessék meg. A „Homok“ után. Pályázat. A sárszentlőrinci ág. hitv. ev. egyházközség a kebelében nyugdíjazás
