Harangszó, 1910-1911
1911-08-13 / 22. szám
1911. augusztus 13. HARANGSZŐ. ?. oldal. színe fölött 2—3 centiméternyire egy bütyköt hozott. Az uj helyen olyan mélyen dugják az ültetőfa után a földbe, hogy a bütyök is alákerüljön, és 3 cm. földtakarója legyen. Mi történik ekkor a fiatal gabonával ? Az, ami a szőilő-ültetésnél történik, hogy a bütyök a földben ismét 4—5 gyökeret hajt, és ugyanannyi szárat a világosságra, a föld fölé. Ha már most ezeket az uj szárból fakadó bütyköket ismét feltöltögetjük,- úgy a bokrosodás hihetetlen nagyságban történik. Innét van azután, hogy a kínaiak egytized része magot vetnek, és mégis tízszer annyit aratnak, mint mi. Erre azt mondhatja valaki: drága búza volna ez nálunk, amit igy termelnénk, mert, ki győzné azt a sok napszámot fizetni ? mennyi ember kellene mindezen munkálatok elvégzésére ? Ez is igaz, csakhogy ott van ám ember elég, mert magának Kínának több lakossága van, mint Európa 21 országának összesen I De hát, atyámfiai, most kezdődik az ész munkája. Ugy e a cséplő-gép hány ember munkáját végzi el csak egy nap alatt is ! Ugy-e a varrógép hány kéznek az öltését végzi el egy nap alatt is! Hát az emberi elme addig dolgozott, addig okoskodott, mig egyszer csak kitalálta azt, hogy amit a kínaiak milliói nagy szorgalommal heteken, hónapokon át végeznek, azt gépekkel és házi állataink erejének igénybevételével elvégezteti néhány nap alatt néhány ember segítsége mellett. Szerkesztettek egy olyan vetőgépet, melynek főalkotó részei a barázda- húzó, a vetőcsoroszlya és a tömködö- kerék. (Ezeket a gépeket az 1910. évi gépkiáliitáson Budapesten be is mutatták.) Ezek mind úgy vannak a vetőgépre erősítve, hogy egy kézmozdulattal szabályozhatók. Ha már most a gépet a megfelelő sortávolságra és mélységre beigazi- tattuk, megindítjuk a lovakat, vagy | ökröket. A barázdahuzó húz egy barázdát, amelynek fenekére a vető- V csoroszlya szabályos 10—15 cm. távolságra egyenkint lerakja a magot. Ezt nyomon követi a nyomkodókerék, mely a magot a földbe belenyomja, egyúttal 3 cm. vastag földréteggel betakarja, a barázdának a falait pedig úgy nyomja széjjel, hogy olyan lesz az, mint egy nyitott vályú. Az egész elvetett terület olyan képet mutat, mintha birkaitató vályúkkal volna megrakva. Miután a magvak rendes, megfelelő állapotban jutottak a földbe, a vetés is egyenletes lesz. Három hét múlva, vagy talán még előbb is, midőn a kis vetés a vályú fenekén 1—2 cm. magasságban a bokroso- dásra alkalmas bütyköt meghozta, egy megfelelő szeges hengerrel az úgynevezett bakhátakat széjjelnyomjuk és a kis vetés ismét el van temetve a nyakáig. No most már a bütyökből ismét 5—6 gyökér és ugyanannyi szár lesz. Ezzel még nem volna teljes a vetésmódunk, mert a föld szine tömött lenne, ami a kiszáradást előmozdítaná, tehát arravaló a gép után akasztott három borona, hogy a föld felületét meglazítsa. Ilyen vetésmód mellett egy hold földbe elég 50—60 liter mag és azt olyan jól helyezhetjük el, hogy annak se szárazság, se fagy nem árthat, se meg nem dűlhet. Az uj vetőgép ára 700 korona, a hengeres boronáé 270 korona, tehát az egész mintegy 1000 koronába kerülne. Ismét csak azt mondom, hogy ha egy gazdának sok, álljanak össze 10 — 15-en, ha pénzük nem volna, hitelben is kapnak. Már az első évben annyi vetőmagot megtakarítanak, hogy annak az árából kifizethetik az egész felszerelést. A fentebb elmondott dolgok igazsága felől bárki meggyőződhetik úgy, hogy egy virágcserépbe elvet egy buzaszemet, mihelyt rajta az első bütyök meglátszik, újra beborítja morzsalékos földdel és nyirkosán tartja, ezt megismételheti kétszer is, így tapasztalni fogja, hogy egy szem után tíz kalászt is termelhet. De ha nagy termést akarunk a földből kivenni, annak táplálásáról is gondoskodnunk kell ám! — Erről is mondok majd valamit, ha az Isten éltet, a jövő alkalommal. M. Nagy Bálint nádasdi ev. tanító. Gabonaárak. Kimbauer József és fia udvari szállító gőzmalmából Körmend. 1911. év, aug. hó 10.-én. Búza — — — — — 21.20------.— R ozs — — — — — 16.60------.— Á rpa — — — — — 16.---------.— Z ab — — — — — 16.---------.— K ukoricza — — — — —.---------•— B ab (fehér) — — — — —.---------•— B ükköny — — — — —.---------.— Lóher — — — — — —.---------.— A z árak 100 klgr.-kint korona értékben értendők. A Luther Társaság újabb kiadványai. LXV. Hitünk igazsága. Az evangélikus és római kath. egyház közötti különbségekről. A művelt közönség számára irta Kapi Béla. Ára 1 kor. 50 fillér. LXV1I. Magyar éneklő kar. 90 vallásos ének férfikarra. Egyházi és iskolai énekkarok számára szerkesztette Kapi Gyula. Ára 2 korona. LXVII1. Jelenkori vallásos áramlatok a modern irodalomban. Irta dr. Szelényi Ödön. Ára 1 korona. Magyarázatos Uj Testamentom. A Luther Társaság megbízásából a művelt közönség számára fordította és magyarázta Raffai Sándor. I. kötet: Máté, Márk, Lukács, János evangelioma és apostolok cselekedetei. Ára 8 korona. Népiratok: 51. A vadosfai artikuláris egyházközség Rábaközben. Irta Payr Sándor. Ára 30 fillér. 52. A vízcsepp. Tanulságos történet. Irta Kovács Andor. Ára 10 fillér. 53. Két vértanú a XVII. századból. I. Petrőczy Kata Szidónia, II. Ré- vay Kata Szidónia. Ára 10 fillér. 54. Kevesen múlt. Elbeszélés. Irta Algenstädt Lujza. Ára 10 fillér. 55. Jeruzsálem pusztulása. Josephus Flavius után az evang. híveknek templomi használatra irta Paulik János. Ára 10 fillér. 56. Istenért, hazáért. Történeti elbeszélés. Irta Gyurátz Ferencz. Ára 10 fillér. 57. A gyermekek imája. Elbeszélés Irta Gyurátz Ferencz. Ára 10 fillér. Egyházunk nagyjai: X. Wimmer Gottlieb Ágost, Felsőlövő nagy papja. Irta Dr. Magyar Győző. Képekkel. Ára 50 fillér. XI. Wallaszky Pál evang. lelkész élete 1742—1824. Irta Dr. Zsilinszky Mihály. Arcképpel Ára 10 f. Mindezen könyvek — legcélszerűbben az összeg előzetes beküldése mellett — a Luther Társaság könyv- kereskedésében, Budapest, VIII., Szentkirályi u. 51/a. kaphatók. Részletes jegyzékkel kívánatra készséggel ingyen szolgálunk.
