Harangszó, 1910-1911
1900-11-13 / 2. szám
8. oldal. HARANGSZÓ 1910. november 13. romjai alól emelték ki. De a jó isten megsegítette, úgy hogy most már túl van minden veszélyen. A magyar léghajó. Ausztria- Magyarország is készíttetett egy hadiléghajót. A szép léghajó a múlt he- ekben nagy utat lett a levegőben. Elrepült Budapestre, majd ott a város fölött végzett gyakorlatokat s háromszor megkerülte a Szent István bazilika hármas kupoláját. A szép látványnak sok nézője akadt. A jezsuiták Ausztriában. Egy kis hir azt mondja, hogy a Portugáliából kiüldözött jezsuiták egy része Ausztriában akar letelepedni. Igazán jellemző dolog, hogy minden menekülő apáca és szerzetes Ausztriába és Magyarországba jön. A franciák nem eresztik be őket, inkább a magukéit is kiűzték. Spanyol- és Olaszország is tiltakozott bejövetelük ellen. Hát eljönnek Ausztria-Magyarországba. Pedig nekünk is dolgos, munkás lakosokra, jó hazafiakra van szükségünk és olyanokra, kik nem bontják meg a vallási békességet. Ha a többi ország saját érdekében azt mondhat!a: nem eresztem be őket! . . ., miért ne mondhatnánk m is ugyanazt ? Zichy a protestantizmusról. Zichy János, a mostani vallás- és közoktatásügyi miniszter, résztvett Szászvároson a reformátusok ünnepén, s ott érdekes nyilatkozatot tett a protestantizmusról. Azt mondta, hogy a protestantizmus mindenkor az igazi haladás zászlóvivője és a türelmes, a szeretetre alapított buzgó vallásosságnak fáklyahordozója volt. Az egyik küldöttségnek pedig azt mondotta, hogy ő nagyon jól tudja, milyen sokat köszönhet a magyar haza a protestánsoknak. Nem ártana, ha ezeket az elismerő nyilatkozatokat meghallanák azok is, kik lépten-nyomon becsmérlik a mi egyházunkat és áldott vallásunkat. Az ország dolgáról. Országgyűlés. A képviselőház még most se kezdte el igazi munkáját, csak néha-néha tart egy-egy gyűlést. A múlt héten Lukács László terjesztette be költségvetését. — Hát bizony, ha meggondoljuk, hogy az országnak ebben az évben 1672 millió korona kiadása van, hát akkor megértjük, hogy mire kell az a rengeteg sok adó. A kiadást növeli az is, hogy ezután minden népiskolában ingyenes lesz a tanítás. A protestáns egyházak is 500 ezer koronával több államsegélyt kapnak, mint eddig. — De hát mikor kapnak annyit, amennyi csak körülbelül is megtelel annak a rengeteg vagyonnak, mit a róm. kath. egy ház kapott ?. .. A katonák sorsának javítása. A kormány végre gondolt arra is, hogy abból a sok millióból, mit a hadseregre fordít, jó volDa a katonaság sorsát is javítani. A mostani hadügyminiszter tíz milliót vett föl erre a célra a költségvetésbe. Ebből az ösz- szegből javítják a legénység reggelijét, ez harmadfél millióba kerül. Ezenkívül fölemelik a zsoldokat is. És pedig: közkatonánál 4 fillérrel 16 fillérre ; őrvezetőnél 4 fillérrel 24 fillérre ; tizedesnél6fillérrel 36 fillérre; szakaszvezetőnél 8 fillérrel 48 fillérre; őrmesternél 20 fillérrel 90 fillérre. Hát bizony ez elég szép javítás, különösen ha meggondoljuk, hogy szolgálni a zsoldfelemelés nélkül is kellene, A javítást október 1-től akarják számítani. Azt is tervbe vette a hadügyi kormány, hogy a legénység fehérneműjének mosatásáról is ezután a kincstár fog gondoskodni. Talán ez a javítás is meg lesz a jövő esztendőre. A katonai engedmények. Nálunk már évek óta mindig erről beszélnek, s azt értik alatta, hogy a magyar hadsereg magyar volta valamiképen kifejezésre jusson külsőségekben is. A mostani kormány is megígérte, hogy eszközöl ki katonai kedvezményt, de azt nem mondta meg. hogy miben áll ez majd. Most azután egy bécsi lap érdekes cikkben felsorolja, hogy mik lennének ezek a kedvezmények: 1. A Gotterhalte megszüntetése az összes magyarországi helyőrségekben és a magyar királyhimnusszal való helyettesítése. 2. A magyar címer alkalmazása a magyar ezredekben úgy, hogy megtartatnék az eddigi osztrák címer, de mellette ott lenne az övön, a csákón, a gombokon stbin a magyar címer is. 3. A magyar vezényzó behozatala a magyar ezredekben, még pedig úgy, hogy az egyszerű német kommandó szavak, mint pl. az ilyenek : Halt 1 Mars 1 Rut 1 — megmaradnának, de a vezénylés többi része, melyben a magyarázat vagy utasítás van, kizárólag magyar lenne a magyar ezredekben. 4. Ónálló, piros-fehér-zöld szinti ezred- zászlók alkalmazása a magyar ezredekben (a zászló közepén a magyar címer helyett Mária képpel), vagy a magyar címer alkalmazása az eddigi zászlókon és piros-fehér- zöld szalag a magyarországi ezredek eddigi zászlójára. Hát a zászlóra bizony mi inkább a magyar címert kérjük. Sokkal jobban kifejezi magyar önállóságunkat a magyar címer, mint a szűz Mária képe. Sok keserűség között megtanultuk, hogy kevés jó származik abból, ha Magyarországról mindig mint „Mária-országá“-ról beszélnek. A készfizetések ügye majdnem hogy válságot okozott. A magyar kormány nem tudott az osztrák kormánnyal megegyezni, úgy hogy Hé- derváry át akarta adni a királynak a kormány lemondását. Végre mégis meg tudtak egyezni. Hogy hogyan,, azt még nem árulták el, de hamarosan kiviláglik, mert az erre vonatkozó törvényjavaslatot már november közepén benyújtják a képviselőházhoz. A képviselöház munkarendje. A képviselóház november 16-án kezdi meg érdemleges gyűléseit. Először a polgári perrendtartásról szóló javaslatot tárgyalják, mely a bírósági Ítélkezések lassúságát és egyéb hiányait akarja megjavítani. A nagyvilágból. Uralkodók látogatása. II. Vilmos, a németek császára Belgiumban tett néhány napra látogatást. Az angol király pedig Manuel volt portugál királyt látogatta meg. kit népe nem régen a trónról száműzött. Igaz, hogy ezek a látogatások csak külső udvariasságok, mégis örülünk nekik, mert az uralkodók jó barátsága a nemzetek közötti békének is egyik biztosítéka. Meghalt egy nagy ember. A nagy ember neve: Dunant Henrik. Nálunk nem igen ismerik, pedig az emberiség jóltevői közé tartozik. Ő volt a vöröskereszt-intézmény megalapitója. Az: élete maga is érdekes. Jó családból származott, a francia nemzetnek volt fia. Elvetődött a csatatérre s ott egyszerre meglátta a nyomort, a betegséget, a halált. Ettől kezdve megváltozott élete. Minden idejét a szegénysebesülteknek szentelte. Bekötözte sebeiket, ölébe nyugtatta fejüket, vizet, bort öntött szájukba, vigasztalta, bátorította őket. A háború borzalmas tapasztalatai később se engedték nyugodni. Érezte, hogy itt valamit tenni kell, valamit, a mi a keresztyén vallás áldásait oda viszi a harcmezőre. Ekkor kidolgozta azt a nagy munkáját, melyet azután az összes művelt nemzetek elfogadtak, mely szerint a sebesülteket, betegeket, halottakat, az ápolásra hivatottakat az ellenségben is tisztelik. Azóta már sok háború dúlt. De arra felé, hol a fehér zászló a vörös kereszttel megjelent, nem süvit az ágyúgolyó, nem ropog a puska
