Harangszó, 1910-1911
1911-07-02 / 19. szám
1911. július 2. HARANGSZÓ. 7. oldal A gabona érése. Elérkezett ismét Péter-Pál napja, szűkülnek az arany kalászok, s megpendíti csakhamar a kasza. Feszült érdeklődéssel kiséri figyelemmel minden gazda gabonája fejlődésének utolsó időszakát, mert sokszor ettől függ fáradságos munkájának jutalma: az Isten áldása. A jól megmunkált földbe vetett és gondos ápolásban részesített vetés a legutolsó ideig szép kilátással kecsegtetheti a gazdát, s ennek dacára gyakran megesik, hogy a Péter-Pál körüli időjárás mostoha volta, teljesen meghiúsítja vérmes reményeit. Nem kell ehez egyéb, mint valamely váratlan reggelen egy sötét, vastag ködfelleg, vagy pedig egy tikkasztó nap forrósága szélcsend időben, már is elég ahoz, hogy a mindazideig duzzadó kalászok félterméssel, aszott szemekkel, sőt ocsuval fizessenek. Az idei év, mint a körülményekből következtetni lehet, amúgy sem mondható valami bőtermést hozónak. Az időjárás egyik szélsőségből a másikba csap át. E hó egyik napján történt, hogy délben 29° Celsius volt a hőmérséklet, s a rákövetkező reggelre, alig 8°-ra ébredtünk. Természetesen ez az ugrásszerű változás visszaveti fejlődésében a növényzetet, késteti az aratást, ami pedig öreg hiba. A Dunántúlban és Magyarország észak- nyugati részén a rozsok nagyrészt hiányosak, sok bennük az ablakos csorba fej; a búzák elég jó termést igémének, de levelüket nagyon ellepte a rozsda, s csupán a véletlen szerencsétől függ, ha a szemképződésben nem tesz jelentékeny kárt. Legszebbek az árpák, a rozsmagasságát majdnem meghaladó hosszú száruk szép, nagy kalászt ringatnak, de már a zabok ismét sok kifogás alá esnek. A kukoricák is általában silánynak mondhatók, a májusi fagyokat nagyon megsínylették, s az időjárásban igen jó fordulatnak kell beállani, hogy jó közepes termést nyerhessünk. Ez utóbbi növényt jelen esetben figyelmen kívül hagyjuk és érdeklődésünket az előbbi négy gabonafajta érésére irányítsuk. * Ha a szemképződés befejeződött, következik az érés időszaka, melynek négyféle egymásután hamar bekövetkező változatait különböztetjük meg, úgymint: a zöld vagy tejes érést, a zsenge vagy sárgát, a teljes és végül a túlérés időszakát. Zöld vagy tejes érési állapotban is a gabonaszemek már ki vannak ugyan fejlődve, de learatva a sok vízveszteség következtében összeasznak, megráncosodnak, ami úgy a mennyiség, mint a minőség tekintetében hátránnyal jár. A tejes érést megismerhetjük arról, hogy a szár alsó része megsárgul, s a levelek kezdenek száradni, mig a szár telső része még zöld; a duzzadt szemek ujjaink között összenyomva tejszinü nedvet adnak. Tejes állapotban csak az igen megszorult gazda szokott aratni. Kivételt képez a repce, köles és hajdina, melyeket éppen tejes állapotban arathatjuk a legnagyobb előnnyel azon oknál fogva, hogy későbbi állapotában sok magot hullat el. Semmiesetre sem szabad azonban tejesen törni a tengerit, mert az amúgy is penészedő hajlamánál fogva könnyen megromlik. Második fokozata az érésnek a zsenge vagy sárga érés, melynek ismertető jele a gabona kevesebb víztartalma, a megsárgult szalma és elszáradt levelek. A gabona ujjaink között már nehezebben nyomható össze és tejszerü nedvet ekkor már nem ad. Az említett négy gabonaféle ilyenkor aratható a legnagyobb előnnyel. Tekintettel arra, hogy ez az időszak alig pár napig tart, mert a nagy meleg következtében a gabona csakhamar átmegy a teljes érésbe, ennélfogva azt mondhatjuk, hogy sárga érésben csak mintegy megkezdjük az aratást. A sárga érésében vágott gabona könnyen emészthető, tápláló és Ízletes eledelt szolgáltat, azért az a gazda, aki saját háziszükségletének kielégítésére ezen a módon óhajt gabonát beszerezni, ez előnyök figyelembe vételével könnyen eltekinthet attól a csekély súlycsökkenéstől, amely a szemek némi összeszáradása toly- tán beállni szokott. A tejes érésben a szemek már egészen kemények, úgy hogy ujjainkkal nem nyomhatjuk többé össze, víztartalmuk csekély, úgy hogy tovább szárítva, nem sokat veszítenek súlyukból. Az ilyen állapotban aratott jószágot szeretik a kereskedők leginkább, s az eltarthatósága is ez utón van legjobban elérve Jele a szalma meg- fehéredése. de azért a kellő szívósságát megtartja úgy, hogy nagyon alkalmas kévekötelek készítésére. A túlérett állapot csak egészséges, csiraképes vetőmag nyerése céljából várható be, egyébként mindig károsodással jár. Csak ritka esetben történik meg, hogy a gazda ekkor aratja gabonáját, ami az időjárás esős voltában, vagy munkáskéz hiányában (aratósztrájk) leli magyarázatát, ilyen állapotban a szemek teljesen szárazak, kemények úgy, hogy a cséplőgéptől azonnal a malomba vihetők. Különben pedig színük fakó, a kalászban meglazulnak és a legkisebb rázkód- tatásra kiperegnek. A szalma miután szívósságát teljesen elveszíti, törékennyé válik és kévekötésre ekkor már nem alkalmas. Ennélfogva a gabona túlérését amennyire a körülmények megengedik, akadályozzuk meg korábbi aratással. Kutas János, a karcagi gazd. isk. tanára. Gabonaárak. Kirnbauer József és fia udvari szállító gőzmalmából Körmend. 1911. év, június hó 29.-én. Búza — — — — — 23.-------R ozs — — — — — 10.40----Á rpa — —- — — — 19.20----Z ab — — — — — 20.-------K ukoricza — — — — 21.40----H ajdina — — — — — 14.-------B ab (fehér) — — — — 20.40----B ükköny — — —■ — 16.40----L óher — — — — — 122.-------L enmag — — — — — 28.-------Az árak 100 kilogrammonkint korona értékben értendők. Szobánk falát díszítsük szép bibliai képekkel, melyeket a dunántúli evang. egyesület adott ki. A szép színes képek művészi értékűek. Emelik a vallássoságot, hirdetik, hogy „én és az én házamban tiszteljük az Urat“. A képek hossza 48 %, szélessége 39 %. Négyféle kép van: 1. a hegyi beszéd; 2. Jézus és Nikodemus 3. Jézus a tengeren; 4. Jézus és az emmausi tanítványok. Egy kép ára 50 fillér.
