Harangszó, 1960 (7. évfolyam, 1-12. szám)
1960-01-01 / 1-9. szám
Gyomlálj, ronts, veszess, törj, építs és plántálj.,. Jer., 1 : 10. Jeremiás, az anatóti pap-fiú, ifjú korában hívatott el prófétául. Elhívatásakor — fiatalságára utalva — szabadkozott is, ám az Úr nem engedett, megilleté Jeremiás ajakát s parancsot adott neki: Gyolmálj, ronts, veszess, törj, építs é plántálj!.. и Ha nem lehetünk is prófétává, mások számra — vájjon mégis nem szólhat-e nekünk is, magunkra nézve, Istennek ez a parancsa és ilyen módon nem vonatkozhatik-e az valamennyiünkre? Gyomlálj. . . Oh, tudnunk és érezniink kell, hogy a rossz szokások► nak, a ferde gondolatoknak, a bűnnek■ mennyi gázzá, mily sok dudvája búrjánzik lelkűnkben! Oh, mennyire szükséges, hogy serény és lankadatlan kézzel neki álljon kiki e búja gaz, e szapora dudva kigyomlálásának, kiszaggatásának, kiirtásának. Ronts. . . Igen, rontsuk le bennsőnkben magunk az emberi okoskodásnak, a hiú, gőgös bölcselkedésnek ingoványra épített büszke tornyait, hivalkodó bástyáit. Veszess,. .. Veszessük el, pusztítsuk ki lelkűnkből a léha vágyakat, az idétlen kívánságokat, a csak üres gondolkodásra valló óhajtásokat. Törj. . . Törjük össze, zúzzák szét lelkünk mélyén a hitetlensgnek sötét, gonosz, kemény sziklafalát, mely a régi és az új ember közt emelkedik, amely megakadályozza, hogy a boldogtalanságból a boldogságba lépjünk, amely az örökkévalóságot elválasztja a múlandó világtól, az üdvösséget a kárhozttól. Építs. .. Építsük fáradhatatlanul, reménykedve, bizakodva, boldogan, a hitnek gyönyörűséges, szent templomát — a& Úrnak dicsőségére, a magunk üdvére. Plántálj. . . Plántáljunk, ültessünk lelkünk televényébe szépen, gondosan a lélek erény-virágait, hogy jól megfoganjanak, erőteljes gyökeret verjenek, nehogy az élet vad orkánjai, kíméletlen viharai valaha is összekuszálhassák, letörhessék, kitéphessék, megsemmisíthessék őket. . . .Igen: gyomláljon és rontson, építsen és plántáljon kiki, az Úr szándéka és parancsa szerint. S ha aggodalmunk és kétségünk támad az iránta hogy vájjon honnan vegyük mindehhez az erőt — üssük föl a korinthusi második levelet s tanuljuk meg annak tizedik részéből, hogy Isten ereje által igenis leronthatjuk a hivalkodó nagy erősségeket,, lerombolhatunk minden hiú okoskodást, amely az Isten igaz ismerete ellen emelkedik, s) foglyul ejthetjük minden gondolatunkat, hogy engedelmeskedjék Krisztusnak . SZÁSZ KÁROLY
