Harangszó, 1960 (7. évfolyam, 1-12. szám)

1960-01-01 / 1-9. szám

RAVASZ LÁSZLÓ: KÁROLI GÁSPÁR MÜVE Ha meg akarjuk állapítani, hogy melyik könyv gyakorolt a törzsökös magyarságra legnagyobb hatást, olyan könyvet kell megneveznünk, amelyiket nemcsak sokan olvastak, is olvasták, a másikat kevesen s inkább theológusok. Ne feledjük el azt sem, hogy a Bibliából nőtt ki a zsoltárosköny­­vünk. Egyházunk énekeskönyvie a •• t A vizsőliji Biblia, 1590. hanem sokszor is olvastak, sőt nem­zedékeken keresztül legtöbb ideig olvastak. Ez csak a Biblia lehet. Ha asztalunkra kiteszünk két bib­liafordítást: a Károliét és a Kál­­dyét, első pillantásra látjuk, hogy bár a Káldyé alig egy emberöltő­vel fiatalabb: a római katholikus bibliafordítás ragyogóan tiszta, szinte érintetlen példány, a Ká­­roli-Biblia nedig elnyűtt, vihart lá­tott, jegyzetekkel és szúrópróbák­kal teletűzdelt könyv. Az egyiket sokan olvasták, egyszerű emberek Biblia gondolatainak ismétlése, vál­tozatos továbbzengése. Még ma is találkozunk olyan falusi emberrel, nemcsak öreggel, hanem gyermek­kel is, nem is eggyel, aki mind a százötven zsoltár csillagos verseit szóról-szóra tudja ús sok bibliai vers átírásából származó dicséretet könyv nélkül elmond. Van-e szöveg, amely teljesebben és egyenleteseb­ben áthatná a magyar népmüvelt­­séget ? Vegyük ehhez hozzá ezt: A XVT. században általánossá váló népok­Harangszó 5

Next

/
Thumbnails
Contents