Harangszó, 1960 (7. évfolyam, 1-12. szám)
1960-01-01 / 1-9. szám
Egy pillanat és a kolomp már a kezében, s a ló kantárszára a juhász öklébe nyomva... .................................... De most aztán csinál a kolomppal a kezében öreg Szuhay olyan elképesztő csodát, ami még az ő eszének és gazdag tapasztalatának is díszére válik mindenkoron... * Kezében a kolomppal elkezdte szemlélni a sisteregve jégárt ömlesztve közeledő felhőket... Aztán a kolompot rázva elindult feléjük. .. A nyáj a kolomp szavát hallva, megindult utána, mindenüvé követve az öreget... Ö meg egyre rázva a kolompot, ment mindig előre a jégfelhők felé, fürkészve a közöttük nyitva maradó átalútakat. .. A jég ugyanis pásztásan esik... Kisebbszerű jégfelhőkből... S a jégzónának közei, síkjai, utcái vannak, amit a megszakadó jégfelhő elkerül és kihagy — ezért van az, hogy a jég pásztásan esik.. . Szuhay a hátamögött tolongó nyájjal megérkezett a jégzóna szélére és bevezette a két jégfelhő közé a nyájat. . . Jobbról és balról csörömpölve és dobolva zuhogott a jég, csak egy keskeny sikátor volt, amelyen az öreg anélkül, hogy egy szem jeget is kapott volna, a лyájjal előretört... Aztán úgy alakult a helyzet, hogy kissé balra kellett kanyarodnia, hogy a jégfüggöny alá ne kerüljön.. . S ezt a zeg-zúgos taktikázást mindaddig folytatta, míg egyszer csak az egész jégzónán átlavírozott, aat a háta mögött hagyva. .. Megállt reszkető lábakkal. . . Csapzott haját hátrasímította. . . Aztán odaintette magához a juhászt a lóval: — Ehol a kolomp, kösd vissza a vezérürüre!... Aztán nyeregbe mászott és hazavágtatott... ♦ Az apám lelkendezve ment eléje: — Csakhogy sikerült! Na, mi van a birkákkal?. .. — Egy híjjá sincs!... — Az lehetetlen!. .. Hát hogyan csinálta?. .. — Könnyen!. .. Isten segítségével!.. _ Furcsaságok Bélyegországban: a bélyeget sohasem használták. 38 Harangszó
