Harangszó, 1959 (6. évfolyam, 1-12. szám)
1959-06-01 / 6-12. szám
Juhász: Dehogyis, Öregapó, csakhogy a hosszú úton kiszáradt belőle. Ne búsúljon na, majd megtölti a gazda! Addig is beszélgessünk egy kicsit. Tud-e kend Öregapó keresztet vetni? Öregapó: Hát már hogyne tudnék Debrecenbe perecet enni! Juhász: Nem perecet enni: keresztet vetni! Öregapó: Hát biz’ azt nem tudok, édes fiam. Juhász: Mondja hát, kend, utánam: Atyának... Öregapó: Fia vagyok apámnak. Juhász: Fiúnak... Öregapó: Fiam is van tizenhárom, csak úgy futnak. Megyek én is utánuk. . . (Indulni akar.) Juhász (visszatartja): Ne menjen, kend, sehová! Mondja tovább : Szentiéleknek... Öregapó: Szentebb az én lelkem, mint a tietek összevéve, hiszen már vén vagyok! Juhász: No, ez nem megy, Öregapó! Tud-e hát kend az óra járásához, Öregapó: Hát mán hogyne tudnék az orrom járásához! Juhász: No hát, hány az óra? Öregapó (elővesz egy nagy vereshagymát, megnézi) : Háromnegyed zöldre, feküdj le a földre! (Az Angyalok kivételével mind lefeküsznek.) Angyalok: ha- mar in - dúl -junk el 2. Pásztorok, hol vagytok? talán bíz’ alusztok, Gyorsan, frissen keljetek, Jézus eló'tt legyetek. Siessünk, ne késsünk stb. Öregapó horkolni kezd.) 1. ANGYAL (előlép) * rongyos is- tál - lőcs - ká - ba! IL I.No-sza, ju - há - szók, kik a hé - gyek-ben nyá-jat le - gél - nek a nagyvöl- gyek-beu. ne kés sünk. hogy még e-zén éj - jel о - da - ér - hes - síink, mi U-runknak tisz-te-le-tét ' te - hes - sünk! mit mon-dok, hali - já-tcJc, Bét-le-hem - ben! és ezt csu- dál - já-tok 427 (Az ismétlést mindkét Angyal énekli.): 20 Harangszó
