Harangszó, 1958 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1958-06-01 / 6-9. szám
tették meg uralkodásuk alapjait. írás, feljegyzés nem maradt fenn arról, hogy egy idegen nemzet miként tudott olyan körülmények között fennmaradni, amikor honfoglalásával más, már ott megtelepedett népek kerültek alárendelt viszonyba. A honfoglalás 11., esztendeje alatt Árpád fejedelem olyan alapokat rakott le, amely évezredes küzdelmekkel teli állami életnek nyújtott szilárd és biztos létet. A drámát az elvek, a felfogások, világnézetek összeütközése avatja drámává. Ilyen drámai összeütközés volt a fejedelem eltitkolt hősi halála és az emberi tudat alatt rejtőző megtorlás vágya között, amelyet még nem tompított a keresztyén önmegtagadás sem. Akkoron ezt nem hangoztatták. A névtelen jegyző sem tesz rá célzást ,de az addigi és a későbbi szokásoktól eltérően maga az alig felcserepedett, már 16 esztendős Zsolt fejedelem személyesen vezet hadjáratot a Bajor földön és majdnem pontosan Árpád fejedelem halálának harmadik évfordulóján, 910. június lOfén, a, Sváb föltiön, Augsburgnál IV. Lajos német császár seregét megsemmisíti, a Bajor- és Sváb Földei, Frankóniát és az Alsó Bajna vidéket feldúlja. A 17 esztendős Gyermek Lajos császár a vereséget nem sokkal éli túl. Ezen büntető hadjáraton kívül a krónikások egyetlen egy esetet sem jegyeztek fel, amikor a fejedelem az ország területét elhagyva, személyesen vezetett volna hadat. Mi is volna ez más, mint a fiúi hűség az apa emléke iránt. Ki tudja, a harc folyamán miként kereste Zsolt fejedelem Luitpold őrgrófot? Ki tudja, miként rejtezkedett a nomes gróf ezalatt, akinek bizonnyal tudomása volt atról, hogy a magyar, fejedelem rovására került. Á későbbi, lovagkorban gyalázkodó levelekkel, amelyeknek külön stilisztikájuk fejlődött ki, kényszerítették ki párbajra az ellenfelet. Ennék a kórnak meg az illemkódexe szerint, külön száj ások vitték- a fejedelmek üzeneteit udvarról udvarra. Ki tudja, ha a fiatal Zsolt fejedelem szemközt kerülhetett volna a bajor Luitpold őrgróffal, vájjon milyen öregkort érhetett volna meg Gyermek Lajos császár? A “hálás“ utókor csodálatok feledékenységel mutatott lnmszerző fejedelmének emlékével széniben. A pesti, a csepeli és a pusztaszeri igen szerény enűékmnvéken kívül Árpád fejedelemnek az Ezredéves Emlékműben lévő szobormása az egyetlen monűméntális alkotás, amelyet 1929. május 26-án lepleztek le és amelynek lábazata előtt helyezték el az Ismeretlen Katona sírját. A szobormű és a síremlék leleplezése a törvénybe iktatott Hősök Vasárnapja legelső megünneplése alkalmából történt, és a nemzet két legnagyobb hőse: a Honfoglaló és a Honvédő emléke előtt a nemzet akkori államfője, vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó kivont karddal és kibontott hadilobogókkal vezette díszmenetre a magyar királyi Honvédség budapesti alakulatait: a gyalogságot, - lóvásságot, tüzérséget, a páncélos- és a légierőket. Vájjon lesz-e utókor, amely Árpád fejedelem halálának évfordulóját nemzeti gyászünnppként törvénybe fogja iktatni? 3 ,! loriinrin-' i; , 1 Ű'JV . llüqsl vitéz Illése Gyula. . — 17 —