Harangszó, 1958 (5. évfolyam, 1-12. szám)

1958-06-01 / 6-9. szám

mok, a bessenyők, a kunok, a bol­gárok, а kozákok birodalmai hol vannak ma? Ha Árpád fejedelem nincsen, akkor ma mi is csak tör­ténelmi emlék, vagy még annál is kevesebb vagyunk, egy nem elfelej­tett, hanem a szláv olvasztókemen­cében beolvadt ismeretlen nép­törzs. Kevesebb, mint a Herulok vagy Avarok, akik mégis egykét évszázadnyi európai történelmi múlt után semmisültek meg. Első fejedelmünk nevét nem ho­mályos! tják el embertelenségek, kegyetlenkedések, miiként a kora­beli hadvezérek: Theodorik, Те­ти dzsin, Timur-Lenk tették em­lékezetessé nevüket; nem írták be nevét a történelembe sikertelen hadivállalkozások, vesztett csaták és vert hadjáratok; de, hízelgő fel­jegyzések sem maradtak róla, hogy hány láb magas volt, hogy athle­­tikus termetű lett volna, hogy sza­­kállát két ágba viselte, hogy sze­mei villámokat szórtak-ei, hogy jó úszó volt-e, hogy hány nyelven be­szélt, hogy mi volt a kedvenc éte­le, miként Nagy Károly császárról minden belekerült a krónikák lap­jaira, amelyek az ő dicsőségét zengték, de a gyűlölet sem tudta hibáit torzítani. Mindössze annyit tudunk róla, hogy a honfoglaló hadjáratát maga, személyesen ve­zette és az új hazát meg is tudta tartani. A szájhagyományokon ala­puló Gesták ugyan feljegyezték, hogy a Hétvezérek paizson maguk fölé emelték, de azt, hogy ha ez így is történt, a nemzet megelége­déssel vette tudomásul. Ettől fog­va az utódok teljes magvaszaka­­dásáig a nornzet mindig azok kö­zött kereste utódait, noha nem volt erről semmiféle írásba foglalt bulla avagy codex, amire ez a trónöröklés okmányilag támasz­kodhatott volna. A kobzos regősök, a lantos igri­­cek, a hegedősök rendje a táltosok meg a gyulák rendjével együtt veszett ki. A hősi époszok, regők !meg a legendák szertefoszlottak a szélben, ahogyan nyomuk veszett ßz ősi vallási mithosznak, az ősi népszokások varázsigéivel együtt, akár a ráolvasások rigmusai is. Nem tudunk semmit sem arról, mint élt a Fejedelem. Kicsoda volt az ősanyja az ivadékainak? Milyen volt az udvartartása? Jár­tak-e követségek az udvarába? Kül­dött-e követeket az idegen udva­rokhoz? Bizonyára az ő életében még nem voltak a külföldi kap­csolatok felvéve, legalább is a külföldi krónikák feljegyzései ez­zel nem foglalkoznak. így nincsen más alapja a historikusnak a tör­ténelmi kerut megrajzolásához, mint a negatívumok. A Kárpát Medencében akkor is éltek népek, képtelenül arra, hogy nemzetet alkossanak, hiányozván az alkalmas vezér, a fejedelem. A morva fejedelemségnek a Duna mellékfolyói völgyeibe kirajzott szláv törzsek még csak laza kap­csolatokkal sem függtek össze az anyaországgal, annál kevésbbé függtek tőle. Az avarok kétszáz esztendős birodalma után a Kár­pát medence egy évszázadon át germán és szláv népek átvonulási szállása volt csupán és meglehet, hogy a honfoglalás nekünk is csu­pán egy nagy kaland emléke lett volna .mi is úgy eltűntünk volna a népek keverékében, mint az ava­rok, a gepidák, herúlok, alánok, szürrök meg a dákok, ha nem Ár­pád fejedelem rakja le a Magyar Birodalom alapjait. A magyar hadi- és államszerve­— 13 —

Next

/
Thumbnails
Contents