Harangszó, 1958 (5. évfolyam, 1-12. szám)

1958-01-01 / 1-5. szám

volt nagy híve az aktív védelem olyan rendszerének, mely az ellenséggel a határokon túl, még idegen földön akar leszámolni. Ennek a rendszernek volt betudható csak, hogy a török erők elő' nyomulása 80 esztendőre teljesen el­akadt. Az is közrejátszott, hogy előző" leg már (1441'ben) Nándorfehérvárnál, majd 42-ben Erdély alól kétszer vetette vissza a török hadsereget. De legszebb győzelmét (1456'ban) Nándorfehérvár­nál adta neki a sors. Igaz, az életét hagyta ott cserébe, mert a seregében kitört súlyos járvány őt is elragadta. Kapisztrán Jánost is, aki a keresztes hadainak élén segítségére ment. A nagy törökverő halálát követő két esztendő múltán, kisebbik fia, Mátyás úl a trónon. A 16-éves, még fiatal ki­rály, nagyon céltudatos, igen erőskezii férfinek bizonyult. És igazságosnak. Személye fölött gyámkodókat nem tűrt. A saját nagybátyját, Szilágyi Mihályt is félreállította. Apósjelöltjét is eltávo­lította s a nádori székbe apja egyik hívét, Országot ültette. Amikor pedig a Garai—Újlaki szövetség-együttes el­lene fordulva III. Frigyessel kezdett kacérkodni, hogy a magyar trónra he­lyébe ültessék, a lázadók között gyor­san rendet csinált. Ezzel a nagyurak elleni sikeres, komoly fellépéssel nagy tekintélyt szerzett. A kancelláriát- a közigazgatást és az adórendszert gyorsan átszervezte^ És igazságosan. Az új adórendszer egymil­lió forint bevételt jelentett a kincstár részére, vagyis ötször annyit, mint a­­niennyit V. Lászlónak sikerűit be­szedni. Ezek a rendezett pénzügyi vi­szonyok lehetővétették egy átütőképes állandó hadsereg megszervezését is és így kelt életre a “Fekete sereg”, amely­­ivei Bécset is el tudta foglalni. Dicső­ség. hatalom tetőpontján érte a várat­lan halál (1490). — Folytatása következik — ANGKOR REJTÉLYE IRTA: APACS Messze az indokínai őserdőkben, 480 kilométerre Saigontól, amely a vi­lág felé egy kaput nyit Angkor számá­ra, évezredes múlttal fekszik a legna­gyobb fejtörések egyike,amelyet em­beri kéz alkotott. Templomok, falvak, sötét és elfelej­tett sírok hálózata, amelyek egy olyan kultúrát tudnak felmutatni, amely sok­kal előbbre állt a maga fénykorában sok másiknál és amelynek a népe egy hatalmas erejű hadsereggel, harcosked­vű katonasággal és csaknem ellenáll" hatatltn erővel rendekezett Ázsiában. De ez a kultúra elpusztult, az embe­rek, akik ezt kifejlesztették, eltűntek és évszázadokon keresztül a sűrű ős­erdők, bengál fügefák és bambuszren­getegek elrejtették azt az emberiség és a világ szemei elől, ami valamikor egy hatalmas metropolis volt. AZ IDŐ KEGYES VOLT EHHEZ A MÁGIKUS TEMPLOMHOZ A nagytemplomot fallal és vizesárok­­kal vették körül, továbbá egy befala­zott nagykapu nyilt ki arra az útra, amely Angkor lépcsőzetéhez vezet. A közeli őserdő az elmúlt évszázadokban teljesen beborította ezt az utat, és még a tetőzetet is ellepte, amely így külö­nös hatást mutat fel zöld boltíveivel. És a látogató úgy érzi, hogy rövid idő­vel ezelőtt még mindennapi élet lükte­tett itt sokszínű mozgalmasságával. A templom szerencsére csaknem érintet­len. Szinte hihetetlen, hogy egy nép ci­vilizációja így ki tudjon fejlődni, mint amit ez a grandiózus templom bizonyít és utána teljesen eltűnjön, anélkül, hogy arról a vlág, sőt a szomszéd né­pek valamit is tudjanak.- 17 -

Next

/
Thumbnails
Contents