Harangszó, 1957 (4. évfolyam, 1-12. szám)
1957-07-01 / 7-9. szám
tartásokat; a reformáció ébersztette fel a nemzeti öntudatot és teremtette meg a finn nemzeti irodalmat — akárcsak a magyart is. A 16. század végére, a mi Bocskaynk fellépésének idejére Finnországban is megerősödött az evangéliumi élet és teljessé vált a vallásszabadság is IX. Károly (1604) alatt, akit “jó királynak“ neveztek. * így futtában áttekintve Európa egykcT í'ú vallási élete fölött, mély megdöbbenéssel állapíthatjuk meg, hogy milyen messze volt még akkor csaknem az egész Európa a vallás szabad gyakorlatától! A legtöbb országban még századokon keresztül tartanak az üldözések, vívják a véres háborúkat, dúlják Óra SlGISMl'a Ot tugc ijai tanyait HoniaraJAtfí, Cogrrit Hu’wuncis illochrbraxt malis. János Zsigmond és pusztítják egymás birtokát azok, akiknek keresztyén nevük elkötelezésénél fogva mindent Isten dicsőségére kellene cselekedniük. Hiszen így történt ez Magyarországon is. A 16. század első támadásait még .sokkal nagyobb mértékben folytatják a 17. század háborúi — egy század alatt hét ízben kénytelen a magyar fegyvert fogni saját királyai ellen, hogy ezeket az alkotmány betartására kényszerítse. A Habsburgok spanyol földről hozták gyűlöletüket az eretnekeknek tartott és nevezett protestánsokkal és különösen a reformátusokkal szemben; inkább akarják, hogy rókák és farkasok lakjanak Magyarországban, mint eretnekek. Meg is kíséreltek ott is minden eszközt: vérpadot, máglyát, börtönt, gályarabságot — később pedig, amikor mindezzel sem boldogultak, a 18.-ik században a csábítás és megvesztegetés n Linden eszközét, amivel — sajnos — értek is el sokkal nagyobb sikereket: vissza tudták téríteni az arisztokrácia legnagyobb részét a római vallásba. Ez pedig maga után vonta a nép vallásának is a megváltoztatását — hiszen micsoda ellenállása lehetett már akkor a százötven éves török háborúkban és a Habsburgok ellen vívott hét háborkban elvérzett szegény magyar nemzetnek?! Amikor a kuruc háború zászlóit lerakták a nagymajtényi síkon: már csak egy millió magyar élt a földön! Vájjon mennyi lehetett ezekből a reformátusok száma? ¥ Mindez azonban már nem tartozik mostani fejtegetéseink keretébe. Csak éppen rá akartunk mutatni, hogy e vérzivataros századok sötét hátteréből annál tündöklőbben ragyogják ki az a tény, hogy MINDEN MAS NEMZETET MEGELŐZVE, legelőször a föld kerekségén, az akkor egyedül szabad magyar földön. ERDÉLYBEN hozzák meg a vallásszabadság első törvényét! És pedig nem a rendekre, hanem mindenkire vonatkoztatva. És nem is csak két vagy három felekezetre korlátozva, hanem teljes általánosságban. Egyszerű, csaknem meghatóan népies stílusban fogalmazták meg ezt a törvényt -—- ezzel is biztosítva azt, hogy mindenki meg fogja érteni és nem lehet majd félremagyarázni sem félreérteni. — 9 —