Harangszó, 1957 (4. évfolyam, 1-12. szám)
1957-07-01 / 7-9. szám
Németalföldöli, a mai Hollandiában, már II. Fülöp atyján»'.?., V. Károly császárnak az uralkodása alatt megkezdődött a kegyetlen protestáns-üldözés. Luther iratai itt korán elterjedtek és buzgó követőkre találtak, 1523- ban azonban már máglyán végzik ki a vértanúkat. Két bitnyomozó törvényszéket is állítottak fel. Fülöp még sokkal tovább ment: az eddigi négy püspökség mellé még tizenhárom uj püspökséget állított fel, a vallási és politikai szabadság ellen folytatott küzdelem váraiúl. ötven éven at tartó és kegyetlenségben talán minden mást fölülmúló függetlenségi harc indult meg és folyt le a 16. század második felében, amely végül a kaího. l'kus Belgium és a református Hollandia különválására és az utóbbinak felszabadulására vezetett, a mi bécsi békénkkel körülbelől egy időben (1609.)-k Franciaországban e század első felé. ben diadalmasan halad a kálvini reformáció; főként a műveltebb és függetlenebb középosztály csatlakozott hozzá; a városok egész sorában gyülekezetek, létesülnek, 1559-ben pedig már nemzeti zsinatot tartanak Párizsban, ahol egészen református szellemű hitvallást fogadnak el és genfi mintára vetik meg az egyházalkotmány alapját. Ez a nagy haladás azonban felkölti a római egyház dühét: a pápa éppen 1557-ben ad ki bullát a hitnyo. mozó törvényszékek felállítása irányában. a király pedig kijelenti, hogy fő. köteiességének tartja az eretnekek kiirtását, amiben azonban 1559-ben be. következett halála meggátolta. Szándékát azonban folytatta özvegye, Medici Katalin, aki a király három kiskorú és rövid életű fiának az uralkodási ideje alatt, a következő harminc esztendőben, a tényleges kormányzást vitte: és erre az időszakra esik a huguenották kiirtása vagy kiüldözése, a Szent Bertalan éjszaka és a következő négy nap szörnyű vérengzése. A francia nemzet soha nem heverte ki azt a borzalmas vérveszteséget, amit c század második felében szenvedett, amikor elveszítette legszebb és legjobb osztályát és megindúlt feltartóztathatatlan zuhanása, ami egy századdal később úgy az oltár, mint a trón teljes felbontásához vezetett az iszonyatos forradalomban. Azóta az a szerencsétlen ország úgy hányódik céltaianúl mint viharos tengeren a hajó, amely elveszítette kormányát és iránytűjét. A tordai vallásszabadsági törvényhozásnál negyven évvel később kiadott nantesi, további harminc évvel később kiadott nimesi “kegyelmi“ ediktumok egyike sem adott teljesen szabad és nyilvános vallásgyakorlatot; kivált az utóbbi csak a király kegyelmi ténye volt, amit vissza is lehetett vonni. * Angliában a tordai országgyűlés idején a “vérszomjas“ Mária királynő uralkodik, VIII. Henrik király első feleségének, Aragóniái Katalinnak a к anya. — Páratlanul érdekes de ко. moran sötét korszak ez a későbbi világbirodalom vajúdásának történeté, ben. VIII. Henrik 1534-ben szakított a pápával és megalapította az anglikán •egyházat, melynek a király lett a pápája. Szétkergették a szerzeteseket, felosztatták, a zárdákat, de hittanilag a római egyház tanításának legtöbb (részét megtartották. Aa elégedetleneket aztán kegyetlenül üldözőbe vette a király. Máglya, vízbefullasztás, felnégy elés, lefejezés napirenden voltak. Csak a király halála után tör. tént meg az anglikán egyház első kísérlete az egyház reformálása irányában, VI. Edvard azonban csak hat évig uralkodott és az utána következő Vérszomjas Mária élet-feladatává tette a katholicizmus helyreállítását és a reformáció elnyomását. 1554-ben házasságra lépett II. Fülöp spanyol királlyal és teljes erővel hozzáfogott az eretnekek kiirtásához. Uralkodása aü.tt 270 eretneket végeztek ki, köztük Crammer érseket és Ridley püspököt is; működésbe lépett itt is a hit. — 7 —