Harangszó, 1957 (4. évfolyam, 1-12. szám)
1957-01-01 / 1-3. szám
H ÚSVÉT - VASÁRIV AP Ez ia mai vasárnap nem olyan mint a többiek. Egy évben csak egyszer van Husvét-vasárnap, amikor az egész úgynevezett keresztyén világ ünnepel. Az emberek ilyenkor elmennek a templomba, még azok is, akik egyébként ugyancsak ritkán látogatják az Isten házát. Ha valamelyikünk most kimenne az utcára és megkérdezné a járókelőket, hogy miért ünneplik a Húsvét vasárnapját, az embereknek bizony csak kis százaléka tudná megmondani, mert az emberek legnagyobb része nincs tisztában a Húsvét jelentőségével. Ez bizony elég szomorú jelenség, de most ne gondoljunk erre, hanem inkább örüljünk annak, hogy ha aránylag kicsi is, de van az emberiségnek egy százaléka, amely, velünk együtt, tisztái szívvel ünnepel e mai napon. Ez az a kis százalék, amelynek szívében felzendül iaz örömkiáltás: “A Krisztus él, a Krisztus feltámadott”. Mily nagy öröm, mily nagy biztonság-érzet tölti be az ember szívét, amikor újból és újból elolvassa Jézusnak e szavait: Mert én élek, ti is élni fogtok”. Ján. 14:18—19. Jézus meghalt a keresztfán, de harmadnapon feltámadott és él, s ezáltal nékünk megváltást és életet ad. Ez a legnagyobb ígéret és ajándék, amit valaki valaha is adott iáz emberiségnek. E Húsvét nekünk két felbecsülhetetlen értékű ajándékot és csodálatos, boldogító ígéretet nyújt. Mik ezek az ajándékok, mi ez az ígéret? Az első nagy ajándék, amit húsvétkor kapunk, az a határozott bizonyosság, hogy Jézus Krisztus a mi tökéletes, isteni Megváltónk. Mert a próféták nemcsak azt jövendölték meg, hogy a Megváltó, a Messiás mikor és hol fog megszületni, hanem azt is megjövendölték, hogy halála után harmadnapon fel fog támadni. Már a 118. zsoltár 17. versében azt írja a zsoltáríró: “Nem halok meg, hanem élek és hirdetem az Urnák cselekedeteit”. Aliért kellett a Megváltónak feltámadnia, Keresztyén Testvéreim? Alert annaik, aki azért jött és azért halt meg, hogy az emberiséget felszabadítsa a bűn és a gonoszság alól, annak a halált is le kellett győznie, annak fel kellett támadnia. János első levelében azt olvassuk, hogy: “Azért jelent meg az Istennek f ia, hogy az ördög munkáit lerontsa”. (1. Ján. 3: 8). Hogyan tudta volna az ördög munkáit lerontani és minket az örök haláltól megszabadítani, ha Ő saját maga nem tudott volna a halál felett győzedelmeskedni? Alert, mint Pál apostol írja: “A halál a bűnnek gyümölcse”. Azt is megírja Pál apostol, hogy: “Miképen egy ember által jött be ai világra a bűn, és a bűn által a halál, azonképen egynek igazsága által minden emberre elhat az életnek megigazulása”. Hol lenne a mai keresztyénség, ha a jézus Krisztus élete Nagypénteken befejeződött volna? Hiszen akkor Ő ugyanúgy egyszerűen csak ember lenne, mint akármelyik más halandó. Ki fogadná akkor Öt el Megváltó gyanánt? Jól értsük meg a dolgot, Testvéreim, itt tuladonképen egy igen súlyos tartozás rendezéséről van szó. Arról van szó, hogy mi emberek mindannyian adósa] vagyunk az Űristennek. Sok- > kai nagyobb ez a mi tartozásunk, mint akármilyen nagyösszegű pénztartozás. Hát, hogyha valaki csak egy kisebb összeggel, mondjuk csak 10-20 ezer Cruzeiróval tartozik a hitelezőjének, de nincs pénze, nem tudja megfizetni a tartozását, kihez fordul segítségért, kitől fogja kérni, hogy őt váltsa ki a szőrűit helyzetéből? Olyanhoz fordul, akinek nincs pénze? Olyanhoz fordul, aki még nálánál is szegényebb? Nem Testvéreim, hanem egy gazdag em- 23 -