Harangszó, 1957 (4. évfolyam, 1-12. szám)

1957-01-01 / 1-3. szám

neki csipkét a brüsszeli csipkeverő aszszonyok ma sem tudják utánuk csinálni, de ezt Wesselényi Annával fogjuk megmagyaráztatni, aki 1639-ben így mondja: “Az is bizonyos, hogy a bétsi lakásnak mégcsak a gondolatjátul is irtózom.”

Berkóczy Krisztina, amikor az ura Bécsibe csalogatja azt feleli, hogy ő sem az öltözetjüket sem a szokásukat nem ismeri, megtanulni pedig nem akarja. “Csúfnak pedig közibek mennem igen nehéz volna, talán még a halálnál is nehezebb... Különb is a bétsi lakás elfelejtetni szokta az emberrel az hazáját”.

Amikor szó esett arról, hogy Haller grófné, Károlyi Klára fiai is udvari levegőt szívjanak, édesanyjuk csodálkozva írja “...mit használ nekik térdhajtásuk? Isten ő kegyelméből mindnyájan magyarságunkban megmaradtunk. Csak maradjanak ők is lélekben és ruhában magyarok”.

*

Valamikor, az őszirózsás patkányforradalom idején megalakult MOVE Váci utcai toborzó irodájában egy plakát volt kifüggesztve:

“Tiszti Asszonyok! Tegyétek magyarrá a magyar tisztikart!”

Ügy mondják, Papp-Váry Elemér tábornok felesége, Sziklay Szeréna, a “Magyar Hiszekegy” szerzője írta. Az összeomlás idején a volt közös hadsereg Magyarországról házasodott tisztjeiről, osztrák, morva, lengyel, olasz, dalmát, származású tisztekről volt szó, akik magyarul se nagyon tudtak. A magyar asszony, a magyar feleség feladata ez a magyarosítás, Sziklay Szeréna ítélete szerint, amiként szintén így ítélte ezt meg a daliás idők valamenynyi nagyasszonya.

A legnagyobb magyar nagyasszonyok egyike különös módon Lobkovitz Poppel Éva grófnő idegen hangzású nevét viselte. Anyai nagyanyja: garamszácsi Széchy Margit volt. Széchy Margit első férje Salm Miklós gróf, a

második Pyrrhus ab Archo gróf. Mindkét gróftól gyermekei voltak. A Salm Magdolna grófkisasszony anyja akarata ellenére — magyar urnák szánta őt — Lobkovitz-Poppel Lászlónak, a csehországi császári haderők parancsnokának a felesége lett, amiért Széchy Margit az örökségből kitagadta. Az Archo Julia grófkisasszony, pedig Zrínyi Miklós György fiának lett a felesége. Ennek a kitagadott Lobkovitz- Poppel Lászlónénak volt a leánya Poppel Éva Batthyányi Ferenc felesége. Batthyány katona volt, aminthogy a végbeliek daliás életét élte ő is. Az ő mondása volt:

“Minekünk nincsen több Magyarországunk, ha ezt az egyet elveszejtjük, senki mást nem ád helyébe”.

Ennek a Batthyányi Ferencnek és Poppel Évának egyetlen fiú gyermekük volt Battyányi Ádám, aki Bécsben szolgált, akinek az udvarnál a bécsi szél kifújta fejéből az apai szót, hogy:

“Idegen nemzetbelit ne végy, hanem magyart”

Batthyányi Ádámot az ugyancsak az udvarnál szolgáló Formántól Aurora kisasszony megfogta magának. Auróra kisasszonynak talán még a rajta lévő ruhája sevolt az övé, így minden encsem-bsncsét, amit csak egy előkelő házasság megkíván, azt valamennyit Poppel Éva szerezte meg, maga tervezte, a maga csipkeverői készítették el, amit azonban Auroró kisasszony igen lefitymált. A bécsi udvari szokás szerint a lakodalmon a császár meg a császárné is resztvettek és az egész udvart elkápráztatta az uj Batthyányi grófné, aki azonban egyedül volt elégedetlen a megjelenésével. Poppel Éva, akit művészi szakértelmében sértett meg a menye, azt fel sem vette, csupán azt kérte, hogy jönne le lakni Magyarországra. Auróra csakugyan lejött, nem örömest ugyan, a férje akarta így, de magyarul nem tanult és nem lett magyarrá itt sem. Ez fájt Poppel Évának és ez vitte a sírba.- 14 -