Harangszó, 1956 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1956-06-01 / 6-8. szám
IRODALOM TÖRTÉNETI TANULMÁNYOK Arany János Főiskolai tanulmányaim során Beöthy. Riedl, és volt tanárom: Tolnai Vilmos előadásaiból ismertem meg Arany Jánost. A közelmúltban futólag Voinovich Géza: — "Arany János életrajza" című értékes tanulmányát olvastam. Az Arany méltatással merész feladatra vállalkoztam. Hisz nem lehet őt kiaknázni, még a legbehatóbb elemzéssel, a legodaadóbb tanulmányozással sem: olyan nagy ő irodalmunk világában, olyan költői emléket hagyott hátra! Csodálatraméltó a művészete, nagy a történelmi jelentősége, erkölcsi tiszta emelkedettsége, világító élete! A fejlődése sírjáig tartó volt, hanyatlás nem volt a költészetében. Lángelméje mellett fáradhatatlanul végzett tanulmányokat, ami ízlését folyton nemesítette, hangkörét bővítette, gondolatvilágát gazdagította. A magyar nemzeti lélek dalosa. Feltámasztja a multat és nagy-nagy szolgálatot tesz ezzel is a jövőnek. Egy kis nádfedelú házban köszöntött a világba, Nagyszalontán, 1817. március 2.-án. Szüleinek: Arany Györgynek és Megyeri Sárának utolsó, tizedik, kései gyermeke. A gazda pedig mond egy szíves jó estét! Leül, hogy nyugossza eltörődött testét, Homlokát letörli porlepett ingével; Mélyre van az szántva az élet-ekével. De amint körülnéz a víg csemetéken, Sötét arcredői elsimulnak szépen; Gondűző pipáját a tűzbe meríti; Nyájas szavú nője mosolyra deríti. A “Családi kör” — gyermekéveinek boldog emléke: a megelégedés, munkaszeretet, Istenfélelem világa. Ez kísérte egész élete útján. Sok-sok évvel később úgy tanította fiát imádkozni, ahogy az apja egykor őt. Arany György, a kálvinista földműves ember kiemelkedő tudása mellett bibliaolvasó ember volt. A gyermek Arany János olvasni nagyrészt a Szentírásból tanult, még mielőtt olvasni tudott volna, a biblia számos ré zletét, a zsoltárokkal könyv nélkül tudta. Első lelki tápláléka, gyermeklelkének legmélyebb benyomásai a Könyvek Könyvében gyökereztek. Ebből következett, hogy mindig szigorúan ragaszkodott az epikai hitelhez, mert a biblia sziklaszilárd, megingathatatlan történeteihez tért vissza mindig, egész életen át. A bibliának nem maradt olvasatlan része, kétszer, háromszor is elolvasta (Voinovich: I. 21. 1.) Ki ruházta fel a mezők liliomát? Ki visel hű oondot az éai madárra? útlan bujdosónak ki vezérli nyomát? Kit nevez atyjának az atyátlan árva?... Él még a jó Isten! ö engem is szeret Megadja, ha kérem, a mai kenyeret. Az első lopás című költeménye a biblia szavaival kezdődik. Ráchel siralma bibliai allegória. A “Keveházá”-ban utal arra, amikor a nap megállt Gibeonban. Legnagyobb alkotásában, a Toldiban a Karoli bibliára vall sok szó: — “a kiontott vér az égre kiált”, “az Úr az árvák atyja”, a himszarvas hasonlat Toldi Sámsonra, győzelmében Dávidra emlékeztet, György Saulra, a cseh vitéz Góliátra. Az a jelenet is, mikor Dávid pásztor korában küzd a ragadozókkal és tudtára adja Saulnak, hogy ottjárt, amikor az aludt: Toldiban is megvan. Egész irodalom foglalkozik ezzel a kérdéssel: Arany és a biblia (Baj nóczi J. Pollák M.)- 23 -
