Harangszó, 1956 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1956-06-01 / 6-8. szám
du!... Saraldu annyi, mint fehér menyétke! ... Ez az ő neve!... — Ügy ám, de a rumisztáni öreg azt is máskép mondja! Nem menyétke, — hanem menyecske!... Az öreg már alig bírt keserűségével: — Hát csak csúnya, kétkuiacsos idők ezek! . . . Pitymallott... Távol üstdobot vertek: ta-ta-tam... ta-ta-tam... ta-a-tam... — A! Halljátok? Édesapám dobottat!... Aztán rnegyen a rumisztánihoz, oszt megszólaltatja a harangot!... Az égen vízimadarak raja nyilazott... A ménes kezdett ébredezni, mozgolódni. Hűs hajnali szél borzott... S egyszercsak Bácsvár felől megszólalt a — harang ... Az öreg félszemmel arra sandított, aztán lemondólag legyintett: — Nem kell már itt a dob jóformán senkinek, a rumisztáni öreg beharangozott már minekünk!... SZALAY LÁSZLÓ. Mit használ e világi elmúlandó dolgok felől való tudomány, ha az Isten dolgainak vizsgalasat eunuiaszijuK, megutáljuk?... Ha vataki e világi dolgok telől semmit sem tud, de ha az Isten dolgainak titkait szüntelen vizsgálja es egész életet arra fordítja, hogy az Istennek és az Ö titkos dolgainak ismeretere jusson, bölcsebb lészen az Platónnál, Aristotelesnél és minden egyéb világi bölcseknél, kiknek a hiábavaló dolgoknak tudománya szomorú veszedelmet szerzett. Rákóczi Zsigmond (1638). Micsoda dolgok szokták az embert az ünnepeken az Isten szolgálatjába meggátolni és az istentisztelettől elvonni? 1. A rendszerint való munkák, minéműek a szántás-vetés aratás. 2. A mulatságok, játékok, úgymint labdázások, kockázások. 3. A vendégeskedesek, töítözések, italok. A keresztyén nevet viselők inkább Bacchusnak, mint Krisztusnak tiszteletire szentelik az ünnepet. 4. A magatok cifrázgatása, pipozgetése, piperezése, melyben kiváltképpen az asszonyoknak némelyike több időt tölt el az ünnepen, mint az isteni tiszteletben. 5. A henyélés, házak alatt való ülés, emberszólás, hívságos beszélgetések, egymáslátogatás, világi dolgok felől való trécselés, aluvás stb.. Mártonfalvi György: Keresztyén ünneplés. (1663).------------------сЦо-----------------E hitvány világ haszontalan, elmúlandó és hiábavaló dicsőségén, gyönyörűségén ne kapdoss! Mert minden dicsőségével és boldogságával együtt, mint a vízi buborék elmúlik, mint az árnyék elenyészik, és mint a mezei virág elfonnyad és semmivé lészen. Jó idején korán vedd eszedbe tennem magadat, kérjed a Szent lélek újjászülő kegyelmét és térj meg a te Uradhoz, Istenedhez. Debreceni István, (1663).- 18 -
