Harangszó, 1956 (3. évfolyam, 1-12. szám)

1956-01-01 / 1-2. szám

szeretném kidomborítani, melyek a végső győzelemhez vezettek.

Az expedíció vezetőjét Hunt ezredest visszatértében diákok megkérdezték, hogy vájjon anyagiak vagy valami hóbort késztették az expedíció megindítására? Felelete rövid és határozott volt: “We climb mountains, because we like it!” (“Azért mászunk hegyet, mert szeretjük!”)

Tudatában voltak, hogy ennek a szenvedélynek kielégítése nem lesz mindig könnyű, tudták, hogy szenvedni is fognak és hogy sokszor fognak veszélybe is kerülni, de az a tény, a megoldatlan probléma, hogy egy hegy ellenáll az embernek, egymagában is ellenálhatatlan mágnesként hatott a cselekvésre kész emberre.

... Belépni egy ismeretlen világba; az az egyszerű tény, hogy ez a világ legmagasabb csúcsa, adta meg a végső lökést a terv végrehajtására. Hogy érdemes volt-e? Ezt feleli Hunt: “A természet szépsége, nagysága, a bajtársi összetartás, a nehézségek és veszélyek leküzdése összeforrasztotta különböző népek fiait és emberileg legnagyobb élményünk az volt, hogy a hosszú idő alatt egyetlen türelmetlen vagy mérges hang nem volt hallható.”

Tovább így folytatja: “Ha elfogadjuk, hogy létezik a kaland szükségessége bármely más szférában, — a levegőben, a víz felett és a víz alatt — és hogy az ember a hold felé igyekszik, miért riadtunk volna vissza a hegyektől? Nincs magasság és mélység, melyet az emberi szellem vezérelve a magasabb szellemtől el ne érhetne!”

Lelki erőt a legnehezebb helyzetekben az adott nekik, hogy tudták, ezrek imája kisérte útjukat és ennek a rejtett erőnek tudata megerősítette őket.

Ha a lelki motívumok után azt kutatjuk, hogy az emberi erő és ész milyen szerepet játszott az akadályok leküzdésében, néhány példával feleletet kapunk a kérdésre.

Az emberi test ellenálló ereje a korszerű edzési módok és táplálkozás folytán hatalmasat emelkedett. Újabb

és újabb tapasztalatok megmutatták, hogy a legnagyobb ellenséget, az időjárást is hogy lehet legkönnyebben legyőzni.

Míg azelőtt kivétel nélkül minden expedíció alkalmával súlyos fagyások tizedelték meg az ostromlókat, — így pl. az Annapurna-nak a franciák által való megmászásánál, — addig a Hunt féle expedíciónál egyetlen egy kisebb fokú fagyás fordult elő az egyik sherpánál. Ennek titka, hogy a legkorszerűbb és legjobban bevált lábbelit és ruházatot vitték magukkal. Mászáshoz nylon kötelet használtak, a legújabb típusú jégcsákányt, jégkamót használták stb. A táplálék összeállítása tápérték és ízletesség szempontjából a legszakszerűbben történt. Igen sok folyadékot ittak ezúttal megfogadván egyik volt expedíciós orvos tanácsát. Betegség esetén az orvosi tudomány felfedezte legújabb gyógyszereket alkalmazták. A meteorológiai szolgálat, a rádió, a rövidhullámú kisrádió alkalmazása a táborok között mind mint egy-egy kis láncszem járult hozzá a végső siker eléréséhez.

Utoljára említjük, de a legnagyobb szerepet játszotta az oxigén készülék, ezért ezzel kissé bővebben foglalkozunk.

Minél magasabbra megyünk, annál ritkább a levegő és ezáltal oxigén-hiány lép fel, mely akklimatizálódás nélkül nagy magasságban biztos halált jelent.

(1875-ben jöttek erre először rá, amikor három merész vállalkozó ballonnal 8000 m-ig emelkedett s földreeséskor kettőt holtan, a harmadikat eszméletlen állapotban találták.)

Az eddig ismert legmagasabb emberi település az Andokban egy bánya, mely 6000 m magasan fekszik. Ide járnak naponta dolgozni a munkások, de munka után inkább leszállnak 500 m-el lejebb, minthogy a bányatulajdonos által fönt épített barakokban lakjának. Ez a különbség már igen sokat számít!

Légkamrában végzett kísérletek megállapítoták, hogy 7800 m magasságnak megfelelő atmoszféra alatt az ember 10 perc alatt, 4800 m-nél már 3 perc alatt eszméletét veszti.