Harangszó, 1955 (2. évfolyam, 1-12. szám)

1955-07-01 / 7-8. szám

tése ellen; és a pogány istenek képei újra láthatókká váltak. A nép leikébe sem vésődött be a megpróbáltatásokat kiálló tartóssággal Jészus; az arab beözönléssel Egyiptom túlnyomó részt mohamedán lett.

Amint láttuk, a mezőgazdasági termelés Egyiptomban kezdettől fogva vízgazdálkodási — szorosabban véve öntözési — kérdés volt. Az ó egyiptom vallásban ”a Nilus” a nap-és földisten mellett a három főisten egyike; Vízgazdálkodási vonatkozás található a halottak könyvéiben is.

Az egyiptomiak hite szerint a meghalt lelke csak akkor él tovább, ha a test nem rothad el és a lélek megkapja azokat a matriális táplálékokat, amelyekre az élő testnek szüsége van. Ezért bebalzsamozták a holttesteket, a múmiák mellé a sírba bőséges mennyiségű élelmiszert, használati tárgyakat és a halottak könyvét tették. A halottak könyve papírusra volt írva és rövid kijelentő mondatokat tartalmazott, amelyeket a múmiának saját igazolására az ítélet napján az isteneknek kell elmondania. A halottak könyvében pl. ilyen mondatok voltak: ’’Nem hazudtam a bíróság előtt”, ’’Nem voltam lusta”, ’’Nem uzsoráztam ki a fődet”, ’’Nem loptam ki egy halottnak sem az élelmiszerét “, “Nem rikattam meg senkit”, “Nem öltem”, “Nem vágtam el egy öntöző csatornát sem”. Ez más szóval annyit jelent, hogy jogosulatlanul nem vezettem el a becses öntöző vízből a saját földemre.

A mezőgazdasággal párhuzamosan fejlődött az építészeti kultúra, a szobrász-, festő- és ötvös-művészetek, valamint az orvosi, műszaki és csillagászati tudományok.

Az építészetben és gyakran a szobrászatban is az óriási, a kolosszális a jellemző.

Az építészet gigantikus alkotásai az uralkodók sírjai és az isteneknek szentelt templomok. Az uralkodók sírjai azért épültek, hogy minden időkre biz tositva legyen a faraok múmiájának épsége és igy lelkűk is mindörökké éljen. A memphisi dinasztiák piramisokat építtettek sírhelyül, a thebai dinasztiák pedig sziklákba vájt sírokba temetkeztek.

A Gizehi piramisok közül a két legnagyobb a Cheops és a Chefren- A Cheops magassága közel 150 m. Két és fél millió köbméter homokkőkockából van építve.100,000 munkásnak 30 évi munkája. Ezek a munkások részben az egyiptomi lakosság munkás rétégéből, részben rabszolgákból tevődtek össze. A munkavezetők a munkások hátára mért botütésekkel sietették a munkát. Akkor még nem ismerték a kancsukát. Akkor még brutálisan hangoztatták, hogy a munkás háta arra való, hogy a bot táncoljon rajta. Akkor még nem igyekeztek az ütlegelésre alapozott munkarendszert kívülállók elől felszabadítást és munkásjólétet harsogó szólamok mögé rejteni- A nép emlékében még nagyon hosszú időn át élt a botütések nyomán kiserkent vér és a tömérdek szenvedés keserűsége.

Herodotus a thebai nagy labirintról -mely 3000 helyiséget tartalmazott és királyi palotául, templomul és sírhelyül szolgált- azt írja, hogy egymagában több emberi munkát igényelt, mint Görögország összes védfalai és egyéb építményei együttvéve. Arról azonban nem írt de valószínűleg gondolta, hogy mégis mennyivel kedvesebbek és mennyivel szebbek szabad emberek alkotásai, még akkor is, ha méreteikben messze elmaradnak rabszolgasorsban tartott népek alkotta koloszusok mögött.

A mai Egyiptom főproblémája ugyanaz, mint az ókori Egyiptomé volt, nevezetesen az öntözés további kiépítésével újabb területeket a termelésbe bekapcsolni.

Ez a munka hármas irányban kell, hogy haladjon:

1. ) Biztosítani kell a Nilus vizének az uj területekre való elvezetését;

2. ) Biztosítani kell a talaj felső rétegén, a termő rétegen átszivárgott és a talajból kioldott sókkal szennyezett víznek az elvezetését, de nem vissza a Nílusba, nehogy annak vizét sóssá tegyé;

3. ) Biztosítani kell a szükséges víztöbbletet a víztárolók befogadó képes— 7 —