Harangszó, 1955 (2. évfolyam, 1-12. szám)

1955-11-01 / 11-12. szám

AZ ŰJ ELLENREFORMÁCIÓ VESZEDELME... Petry Béla felszólalása Ev.Ref. Egyházunk Közgyűlésén a brazíliai Harangszó, magyareklézsiánk sajtója érdekében. Tisztelt Közgyűlés, Kedves Testvéreim! Egyházunk lapjának, a Harangszó­nak, eddig megjelent számaiból egy­­egy példányt összekötve, vastag könyvet kapunk belőlük. A Harangszónak fen­­tartása egyházunk munkásai, első sor­ban lelkipásztoraink részéről vállalt nagy áldozatnak köszönhető. A Harangszó mindnyájunknak lap­ja, ugyanígy azoké, akik fentartásához nem tudnak hozzájárulni, mint azoké, akik anyagilag támogatni tudják. Mikor egy új száma megjelenik, ott találod a Templom bejáratánál, vagy a kúrátori szobában. A Te részedre van oda téve, Magadhoz veszel belőle egy példányt és haza viszed. A címlapján az imádságra összetett kéz nemcsak lapunk szimbóluma, ha­nem egyházunknak, a protestáns egy­háznak a szimbóluma is, mert arra figy­elmeztet, hogy fordulj Krisztushoz, térj Hozzá újra és újra, térj vissza Hozzá! Az első keresztyének lelkűk üdvös­ségét Krisztusban megtalálták. Ennek a legfőbb jónak részesévé akarták ten­ni többi felebarátaikat is. A legjobbat adták és nem ártottak senkinek. Mégis az akkori hatalmasak félve, hogy ural­mukat általuk elvesztik, üldözték őket, és az ő elpusztításukkal vagy elretten­tésükkel meg akarták semmisíteni Krisz­tus müvét. De az első keresztyének, szemben találva magukat a zsarnokság­gal, vállalták az üldöztetést, feláldoz­ták mindenüket még életüket is Krisz­tus ügyéért és azt diadalra juttatták. Több mint egy évezreddel ezután Krisz­tus ügye újra nagy veszélybe került, mert az ember Krisztustól messze eltá­volodott. A reformátoroknak köszön­hető a veszély elhárítása, mert ők bát­ran hirdették Krisztushoz való visszaté­rés legfőbb szükségét. Követőik, az el­ső protestánsok, a mi őseink, hasonló missziót töltöttek be, mint az első ke­resztyének és sorsuk is az első keresztyé­nekéhez hasonló volt: ők is zsarnokság­gal találták szemben magukat. A hatal­mukat féltő zsarnokok elindították az ellenreformációt. Zsoldosaikkal üldöz­­tették, kinoztatták, legyilkoltatták azo­kat, akik a Krisztushoz való visszaté­rést hirdették. Napjainkban az istentelenség tö­rekszik Krisztus művét elpusztítani. Az otthoniak már több mint 10 éve szen­vednek az újkori pogányság nyomása alatt. Azt hinné az ember, hogy a sza­bad világban élők, akik szabadon tud­nak hitükről vallást tenni, összefognak az uj pogányság ellen. Sajnos, tapasz­talnunk kell, hogy ez nem igy van egé­szen, mert vannak olyanok, akik nem törődve tetteikért őket terhelő felelő­séggel, az ellenreformációra jellemző hatalmi vágyból uj ellenreformációt szerveznek. Csak módszereikben kü­lönböznek elődeiktől. Nem küldhetnek Téged testvérem az inkvizíció kínzó kamráiba, sem a gályára, még koncent­rációs táborokba sem. Üldözésedre más módszereket választanak tehát: Szorult helyzetedet ki akarják használni arra, hogy egyházad cserbenhagyására bírjanak, vagy rá akarnak venni, hogy járulj hozzá, nézd el, hogy gyermekeid őseid vallásától elszakadjanak. A tudományosság külső köntösébe burkolt hamis okoskodással bizonyítani akarják, hogy vallásod alsóbbrendű, té­ves és ezt abból a célból teszik, hogy hitedben megrendítsenek és más val­lásunknál irántad megvetést ébresz­­szenek. , Zsoldosaik utján hazug rágalmakat terjesztenek Rólad, ha őseid példáját követve határozottan megállsz velük szemben. Gyűlölettel fogadnak minden olyan sajtóterméket, amely törekvéseik­től eltérő irányt mutat. Suttogó rágal­- 17

Next

/
Thumbnails
Contents