Harangszó, 1955 (2. évfolyam, 1-12. szám)

1955-11-01 / 11-12. szám

SUBESTAgÄO

A földalatti erőmű keresztmetszete.

lék-okozta korai elhasználódástól. A tóban felfogott viz szintjének egyenlő értéken való tartásáról a gátmű egy részének árapasztó-bukó kiképzése gondoskodnék. Maga az erőműház a föld alá vájt 62 m hosszú, 17 m széles és 32 m magas üregben nyerne elhelyezést. A turbinákon átfutó víz azok mögött, egy közös, 10 m átmérőjű és 180 m hoszszú alagútban távozva egyesülnének a “canháo”-ban a folyóvizével. A turbinákkal közös, függőleges tengelyre épített, 60.000 kw-os generátorok 13.800 volton termelt áramát gyüj'fősínek szállítanák a gépház fölött, a felszínen elhelyezett transzformátorokba, ahonnét

220.000 voltra alakítva lépnének a távvezetékekre.

A fentiek szerint elfogadott terv kivitelezése 1950-ben megkezdődött. Elsősorban a föld munkák, először kézierővel, lassan, majd a hatalmas és modern kotró és emelőgépek érkezésével egyidejűleg egyre fokozódó ütemben. Ugyancsak megkezdődött a munkaerők elhelyezésére tervezett település építése is. Nem kevesebb, mint 3.000 alkalmazottat, nagyrészt szépszámú családdal kellett elhelyezni ott, ahol háznak hónapokkal azelőtt még nyoma sem volt. És ezzel együtt a további problémák : iskolák, kórház, szórakozóhelyek, bevásárlási lehetőségek, szóval minden, ami egy korszerű településhez szükséges, hiszen a legközelebbi nagyobb települések többszáz km-nyire feküdtek. Minden elkészült időre. Az erőmű munkálatai is egyre fokozódó ütemben haladtak. De a nehézségek is egyre szaporodtak. Honnét vegyünk szakembereket az egyre érkező modern munkagépek kezelésére? Honnét mestereket a műhelyekbe? Gépkocsivezetőket, alacsony és magas feszültségű villanyszerelőket, gépkocsi és traktorkezelőket, mechanikusokat, heggesztőket? Egyetlen lehetőségünk volt csak : a sertäo, a Paulo Afonsot 100 és 100 km-re körülölelő csatinga lakói. Mikor ezt először mondták nékem, megborsódzott a hátam. Hiszen otthon a legegyszerűbb mesterség űzéséhez is Isten tudja miféle szakiskolák végzésére, bizonyítványok tömkelegére volt szükség. Itt egy hatalas erőművet akarnak imi-olvasni sem tudó, primitív sivataglakókkal felépíteni? És mégis ezek az emberek építették fel Paulo Afonsot! A sertäo-lakók! Ezek a brazil-székelyek, akik úgy sajátították el a “gyorstalpaló”-tanfolyamokon az ismereteket, mint egy öreg gépkocsivezető egy újabb model kezelését. Gyermeki kíváncsisággal és mohósággal vetették rá magukat mindenre, ami új és érdekes. Pár hetes heggesztő tanfolyam után a próbagépekbe helyezett darabok a legjobb minősítéseket adták. A szegecselők a türbina-csigaházon (1 1/4”— os szegecsekkel!) a legjobb amerikai, sőt orosz-Stachanow eredményeket is túlszárnyalták minimális veszteségekkel. A vájárok rekord-tempóban hozták fel a földalól a gránittal rakott csilléket. Csak egy ponton haladt- 11 -