Harangszó, 1955 (2. évfolyam, 1-12. szám)

1955-01-01 / 1-2. szám

J maci kozom:

ßegyek 'Didam

Én Istenem, legyek vidám, hogv házamat vidítni tudjam. Mosolyogjak, ha bántanak És senkire se haragudjam-Arcom ne lássa senkisem bánkódni gondon és hiányon. Legyen szelíd vasárnapom, ha mosolyog a kisleányom.

Én Istenem, legyek vidám, ma minden gondot tűzre vessek. Nyújtsam ki kincstelen kezem s szegényen is nagyon szeressek.

Tudom, sokat bűvölt a gyász, a hollós tóü bút daloltam.

A bátrakkal hadd mondom el: panaszkodtam, mert balga voltam.

Én Istenem, legyek vidám, ujjongjon újra puszta lelkem, mint rég mikor falum felett az első forrásvízre leltem.

Ködökbe csillanó sugár, víg fecskeszó bolond viharban, tudatlan gvermekhang legyek a jajgató világzavarban.

jAprily ű,ajoé