Harangszó, 1954 (1. évfolyam, 1-12. szám)

1954-05-01 / 5. szám

testű korallkígyók képviselik. Az amerikai világrészen honos, mintegy 80 e-fajtából: 17 él Brazíliában. Egyszeri harapásra átlagban 30 mg. mérget fecskendeznek be, melyből 0,5 mg. elegendő egy galamb elpusztítására. Minthogy a korallkígyók mérge elsősorban az idegrendszerre hat, a mérgezés fontosabb, jellemzőbb tünetei: érzés- és látászavarok, szemhéjjak bénulása (félig vagy egészen becsukott szemek), nyálfolyás, hasmenés. A harapás helyén csekély fájdalmon kívül elváltozás nem szokott jelentkezni.

A korrállkígyók rendkívül félénkek, leginkább a föld alatt élnek s ha meglepjük őket, igyekeznek elmenekülni. Ezért ritkán fordul elő, hogy valakit megmarjanak. Igensok hasonló színezetű és rajzolatú nem mérges, úgynevezett hamis korállfajata is van és a két fajtacsoportot az alábbiakban összefoglalt különbségek révén ismerhetjük fel:

Nem mérges Mérges

_______________ hamis korallkígyó valódi korallkígyó

Fej és nyak a fej törzsi-vége kiszélesedik, a törzs a nyak nem észrevehefeji-vége viszont megvékonyodik, miál- tő, a fej átmenet nélkül tál a fej és test között egy nyak benyo- folytatódik a testben

_______mását keltő összeköttetés látható.

Szemek nagyok, jól észrevehetőek. kicsinyek, alig észre__________________________________________vehetőek.

Farok hosszú, kinyújtott rövid, gyakran lelgöngyölt.

Az ittélő solenoglypha kígyók három -- egymástól könnyen megkülönböztethető csoportba tartoznak. A legveszedelmesebbnek a harasztkígyó(4) tekinthető, mely nevét a hervadt falevelekhez hasonló rozsdavörös színéről nyerte. Szerencsére csak Észak-Brazilia embertől nagyon gyérenlakott vidékein fordul elő. Ez, a tudományos nevén Lachesis muta-nak nevezett hüllő 3,5 méterre is megnő s egyszeri harapásával 1 gramm mérget tud a megtámadott testébe juttatni. Mérge ugyan nem tartozik a leghatásossab- Bak közé (0,1 mg. öl meg egy galambot), de ezt egyrészt a bő mennyiség és a méregfogak nagysága, másrészt az állat oknélküli támadóhajlama sokszorosan ellensúlyozza. Harapása helyileg nagyon erős fájdalmat, súlyos gyulladást, kiterjedt szövetelhalást — egyebekben pedig a központi idegrendszer bénulását okozza. A halál rendszerint a légzőközpont bénulása okozta fulladás következtében áll be.

(3) Ide tartozik többek között az indiai szemüveges vagy pápaszemes kígyó: a Naja-naja is.

(4) surucutinga. surucucú do. pantanal, surucucü pico de Íacct, angolul Bushmasíer, németül Buschmeis_

. tér.

A második alcsoportot Brazíliában ugyancsak egy fajta, a csörgőkígyók családjába tartozó Crotalus terrificus (cascavel) képviseli. Nagysága kb. 1 méter, főismertetője: a farka végén lévő szárúgyűrűkből álló láncszerű képződmény, mellyel halk dobpergéshez hasonló zörejt tud okozni és a hátán végigfutó ferde u. n. András-kereszthez hasonló, piszkossárga pikkelyekből alkotott rajzolat úgyszólván lehetetlenné teszik, hogy más fajtával összetévesszük. Mérge az összes kígyómérgek között a leghatásosabb, már 0,0015 mg. elegendő ahoz, hogy egy galambot megöljön. Minthogy a méreg csaknem kizárólag bénítóhatású. a harapás alig jár fájdalommal. A mezőn, erdőben dolgozó sokszor észre sem veszi, hogy csörgőgígyó harapta meg s erre csak akkor jön rá, amikor már látási zavarok jelentkeznek (karikákat, fényes pontokat, fényes pontokat lát s látása elhomályosodik). Halálos kimenetelű mérgezésnek, amely sajnos nem ritka, csaknem kizárólag a lélekző-központ bénulása az oka.

19