Harangszó, 1954 (1. évfolyam, 1-12. szám)

1954-05-01 / 5. szám

Kalevalától a Mannerheim-vonalig.

Különös ember volt Lönrott Illés, a Samatti- i orvos. Szerette a népet s nem törődött vele, hogy szolgálataiért kap-e fizetséget — vagy sem. Nem volt pap a faluban? — hát ő prédikált az atyafiaknak. Egyetemitanár korában a diákok ruhája miatt — révésznek nézték. Nagy rendjeleit pedig egy ütött-kopoti: skatulyában: az ágya alatt tartotta Halála percében ezt mondotta: “Hiszem. Istennel is jóba vagyok a Jézus váltsága által.”

Mi ütött ebbe a mélyen vallásos tudósba, hogy elindult az ősök pogány meséit gyűjteni. Vissza akarta talán hozni az öreg Väinemöiment: (A) a pogányságot? — Távolról sem.

1835 február 28-ával keltezte a Kalevala^) első kiadásának előszavát. Finn testvéreinknek ez a naív-éposza, régmúlt idők mitológiáját: pogány őseik meséit, hitét, világképét őrzi.

Lönrott még a 80 éves paraszt Pertunnen Ahrippa lábaihoz ült le pogánv énekeket hallgatni. Az utódok pedig már az öreg földműves Routsalainen házánál ülnek össze az Isten igéjére, megújulásra szomjas lelkek. S ez a nemzeti múlt gyökereiből táplálkozó vallásos ébredés az alapja, a finn kultúra káprázatos felfeléívelésének.

Művészeket ihlet a Kalevala: A. Gallen Kallela számos festményben dolgozza fel témáit, Sibeliusból pedig a “Tuonelai hattyú” hangjait varázsolja elő. (B) Helye a világirodalom legnagyobb hősi époszai: a Mahabharata és Ramajana, Ilias és Odissea, a Nibelungen- Gund(1) A finnek ősi hit és mondavilágának gyűjteménye (A) és (C) Gallen Kallela Kalevala illusztrációi.

runlied és az Edda között van. Nem egy nép kincse — hanem az egész emberi kultúráé. Centennáriumára északi testvéreink ajándékként készítették el magyar kiadását és Onni Talas budapesti finn követ, még a kis vidéki városainkba is személyesen vitte el a köteteteket, ahol talán ez alkalomból zendült először fel a finn himnusz: “Oi maamme Suomi.” Mindig irigyeltük őket egy kicsit a Kalevaláért, mert nekünk nincsen ilyen kincsünk. Pedig nekünk is volt mondavilágunk és volt Arany Jánosunk. Ipolyi Arnold r. k. püspök, Kálmány Lajos plébános és még sok más szorgalmas folkloristánk gyűjtött ugyan magyar mythologiát, de ez a nagy töredékhalmaz nem a Kalevala bűbájos, naiv és kerekded világa. A megnemértő bigott laikusok elrémítően tájékozatlan visszhangja pedig ez volt: őseink primitív sámánizmusban éltek, s mi, minden kultúránkat a nyugat kerestztyén világának köszönhetjük. Csak a tudatlanság, vagy a tények tudatos elferdítése állíthatja ezt. Ez a szellemi konkolyhintés, sajnos termőtalajba hüllőt és úgylátszik, hogy nálunk soha el nem pusztuló nemzeti tradíció: a saját múltúnk kissebbítése és

(B A Tuonelai hattyú Sibelius híres müve, hangversenyek és klasszikus ballettek állandó műsorszá. ma.