Harangszó, 1954 (1. évfolyam, 1-12. szám)

1954-03-01 / 3. szám

MIÉRT MARCIUS 15 ?

Március idusa — Miért lett éppen ez a nap emlékünnepe a magyar szabadság gondolatának — amikor a magyar függetlenségi mozgalomnak és az azt követő Szabadságharcnak, együttesen vagy két esztendőt kitevő tartama alatt alig akad olyan napja, melyhez lényegében talán sokkal fontossabb esemény ne fűződne?

Az első március 15-i ünnepélyt, jobbanmondva tüntetőfelvonulást 1860-ban rendezi meg a pesti egyetemi ifjúság az- alkalomlomból, hogy a vesztett lombardiai hadjárat után Bach Sándok bárónak, az osztrák abszolutizmus megtestesítőjének bukását arra magyarázták, hogy vele együtt bukott Ausztria is. A fiatalság összeverődik, hazafias dalokat énekeleve, nemzetiszínű kokárdákkal és nemzetiszinű zászlók alatt felvonul az utcákon. Ez — mind a nemzeti színek viselete, mind az utcai tüntetés — mindezideig tilos. Most a Kecskeméti utcából a menet kifordul a Széna piacra, a mai Kálvin térre, ahol katonasággal találja magát szemközt. Még csak idejük sincsen a feloszlatási parancsnak engedelemeskedni, amikor már ropognak a fegyverek, amelyek Solferinónál oly tagikus hirtelenséggel elhalgattak. Nehéz puskaporfüst fekszi meg a térséget és özönlik vissza a tömeg a Papnövelde felé, magávalsodorva a sebesülteket is. A puskaporfüst eloszlása után, a Kecskeméti utca sarkán egy fiatal diákfiú holttestét találják: 20 éves fiatal szivét egy Kropacsek-golyó szakította fel. Forinyák Géza I. éves jogász volt a március 15-i tüntetés első és egyetlen áldozata, akinek a halála évfordulóját az egyetemi ifjúság évente megünnepelte. Eleinte csak az egyetem falain belül, majd kinnt az utcán, amíg csak ki nem cserélődik az egyetemi ifjúság, amig csak Forinyák Géza neve feledésbe nem megy.

Idővel az évforduló megünneplése más értelmet új tartalmat nyer: az 1848- as márciusi ifjúságra való megemlékezést a nyomukban menetelő örök ifjúság részéről.

Uj adóra lévén szüksége, az udvar 1847 november 7-re Pozsonyba összehívta az országgyűlést. November 19-i szűzbeszédében Kossuth elmondja az emlékezetes szavakat: “. .az lesz a Habsburgház második megalapítója, aki elfogadtatja vele az“ alkotmányos kormányzat rendszerét!” A felirati vitát már ő vezette s nyomban új tartalmat töltött bele, mint ahogyan más tempót diktált

3