Harangszó, 1954 (1. évfolyam, 1-12. szám)

1954-02-01 / 2. szám

A feketére bevont öt hajó azonban alighogy Becsből, a király tetemével megérkezett, Budán megindult a titkos intrika Corvin János királlyá választása ellen. A legritbább esetekben nyújt a tör­ténelem egyes személyeknek való­ban sorsdöntő szerepet. A dicsőített vagy kárhoztatott egyének, hosszú folyamatok lassan beérett eseményeihez — rend­szerint csak nevüket szolgáltatják. így a magyar történelemben sem volt talán még egy egyetlen ember, akinek olyan végzetes szerepet juttatott volna a sors, mint Bakócz Tamásnak. Vitathatatlanul lángelme volt, mellyel azonban kizárólag saját kielégíthetetlen önzését és hatalomvágyát szolgálta A nagy király halálával úgy érezte, hogy az ő ideje jött el és sötétlelkű baráti klikkjével — élen Zápolyai Istvánnal és Báthory Istvánnal — kihasználva az öre­gedő özvegy Beatrix királyné görcsös hatalomvágyát, csellel és erőszakkal meghiúsították Corvin János megválasz­tását. Helyette Europa leggyengébbkezű nőtlen uralkodójával — a cseh királlyal — Ulászlóval (Dobzse-László) egyeztek meg, hogy Bakócz egy előre érvénytelen esketési szertartással fogja félrevezetni a királynét, aki viszont férjjelöltjét, tá­mogatni fogja a királyválasztáson. Ily­­módon fogta ki a szelet Corvin János vitorlájából. Jellemző azonban, hogy egyidejűleg a milánói követtel folytatott tárgyalásokat, hogy “kellő jutalom” elle­nében Sforza Bianca hercegnőt, Corvin János jegyesét fogja Ulászlóval érvé­nyesen összeházasítani. Milyen gátlástalan ember és pap lehe­tett Bakócz, aki ilyen, a maganemében páratlanul álló eszközhöz folyamodott, önző érdekei miatt, s egyháza kegysze­leit és legszentebb szertartását való­sággal profanizálta. Madarat tolláról... klikktársa Báthory István volt az az er­délyi vajda, akinek szavajárása volt: “jobb, ha az egész székelyföldön büdös dögök hevernek, minthogy székelyek lakjanak rajta. Nem is szólva kebelba­rátjáról Zápolyairól. aki talán az egész magyar történelemnek egyik legsötétebb alakja volt. Az egész korszak erkölcsi hanyatlásá­nak típusa azonban — ennek az oligar­cha maffiának szellemi vezére — maga Bakócz Tamás volt. Egymásután árulta el jóvevőjét Mátyás királyt, Corvin Já­nost kinek templomban tett hűségesküt, (később azonban mint esztergomi érsek, jószágait hatalmi súlyával perelte el, családi várával Vajda Hunyaddal együtt), majd becsapta Beatrixot, s vá­sárt csapott mindenből, de elsősorban hazája érdekeit árulta pénzért, s később a bibornoki kalapért. Ez az ember hozta létre a “Farkashi­­dai megegyezést”, mely okirat Ulászló megválasztásának feltételeit tartalmazza, s melyeket a király 1490 április 6-án gondolkodás nélkül elfogadott és aláírt. Ez a dátum a nagy magyar tragédia va­lódi sorsfordulója, mert mindaz ami utána jött: Dózsa-féle Pórlázadás, Mo­hács, a 150 éves török-megszállás ma­gyarirtása és az ebbőlfolyó telepítések, a magyargyilkos nemzetiségi-politikát folytató Habsburgdinasztia végérvényes rátelepedése a magyar trónra slb. stb., már csak következménye a farkashi­­dai programúinak. A farkashidai oklevél záradéka Ulászló aláírásával. Ez a programra, a belügyekben Má­tyás minden alkotását keresztülhúzza: “.. - úgy hogy — a mint azt a néhai Má­tyás király tette — ártalmunkra és el-13

Next

/
Thumbnails
Contents