Harangszó, 1954 (1. évfolyam, 1-12. szám)

1954-11-01 / 11-12. szám

férfiak testvéri találkozója. Először szalonnasütés (amerikai magyar churasco), utánna egész társaság komoly imádságos megbeszélése. Az újkeletű római dogmát, Maria menybemenetelét, s azzal szemben a tiszta evangéliumi álláspontot tárgyalták. Megfogott a jövőbe lató tekintet s a magyar refo'mátusokat felekezeti korlátokon felüli összefogásra s összetartásra intő keze,

Munkálta s munkálja a szétszakadozott magyar reformátusok egybekovácsolását. Keze átnyúl határokon, földrészeken. A Kínában, Mandzsúriában rekedt magyar református misszionáriusunkat, Babos Sándort ö igyekszik kimenteni s hozza át a szabad földre. — A világháború alatt ő keresi meg maga s egvházteste (a Magyar Egyház) nevében a délamerikai elárvult magyar egyházkat s ajánlja fel támogatását, a segítségét.

Most is mikor felérkezem hozzá, alig lépek be a hajlékába, ez a kéz nyúl a telefon után s az első dolga, felhívni a szomszéd város magyar lelkészét (pedig az az ellenegyház vezetője), hogy fáradjon át s beszéljük meg, mint legyen a körútam a magyar gyülekezetekben.

Ma is a fülembe cseng, mikor a kérdezősködő lelkészeknek feleleket ad, mikor a szolgálat beosztása érdekében telefonálgat-Milyen színű a palástja? Mit kérdezgetsz ilyesmit. Magyar református palást az. A krisztusi élet fehér ruhája. Fogadjátok szívesen!

Melyik egyházi csoporthoz tartozik? Alit? Ő s azok ott délen nem csoportosulnak ide-oda. Akkor is mikor a világháború kapcsán a hazai egyház levette róluk a kezét, szép egységben maradtak meg. Aléltók mindannyiunk szeretetére s támogatására!

Tud-e angolul prédikálni? Alikor japán, kínai, vagy koreai misszionáriust engedtél a szószékedre megérdeklödted-e előbb, hogy jó-e az angolsága? Különben is legalább úgy, ha nem jobban beszél angolul, mint te. Engedd fel s hallgasd meg! Magyar misszionárius.

Ilyen vagy hasonló feleletekben, biztatásokban, rábeszélésekben látszott mennyire szivén viseli a nagy missziói terület ügyét s annak lelki s magyar

munkásait. De a barátsága is meglátszott. A nehézségeket eloszlatta, a tévedéseket helyrehozta, a hibákat kijavította. A sok mende-mondára, ami a brazíliai s általában délamerikai magyar református missziói s egyházi munkával kapcsolatban egyházi berkekben folyt, úgy felelt meg. hogy a Lelkészegyesület gyűlésére előadónak kért fel- Minden lelkész a saját füle hallatára győződhessen meg a Braziljai Református Egyház életrevalóságáról s annak nemes keresztyén munkájáról.

A kéz, amely szétvert akadályokat, amely épített, irányt is mutatott. Biztatja a lelkészeket s azok közt a legjobbakat, legkiválóbbakat: Menjetek Brazíliába, Küldi a nagy missziói mezőre. Ha fiatalabb lenne, ő maga most már itt is lenne, mert meghallotta a AI es tere szavát: az aratni való sok, de a munkás kevés. S a kéz: kéri az aratásnak urát, hogy küldjön munkásokat az ö aratásába.

Az ő paróchiája volt a vendégfogadó ház. Alint az egykori samaritánus felvett a modern szamarára, a jóltartott autójára s igaz barátsággal gondot viselt rám. Igaz ezt már nemcsak ö tette, hanem a meleg otthont teremtő s intelligensen vele egvütt küzdő élettársa is. Szeretettel fogadott s tanácsokkal látott el az amerikai magyar életre- Közben pedig a nagvbotos keze öreg latin foliánsokat forgatott avagy a magyar történelem régfeledett nagyszerű emlékeit böngészgette. (No meg, amikor egy kis szabad ideje akadt a “nyaggat-lak”-on, a jerseyi erdőkben levő kis nyári villájában, a gyümölcsfákat ápolgatta )

Volt olyan magyar református lelkész. aki szinte megsértődött, hogy nem az ő paróchiáján ütöttem fel a főhadiszállásom. Ne haragudjon a többi:

Ezen az egyen keresztül beleláttam mind a száznegyvennek az életébe s jelképesen az összesek szeretetét. vendéglátását s barátságát hoztam el magammal S ami több, az amerikai magyar református paróchián, a vendégfogadó-házban, talákoztam a ház “GAZDÁJÁVAL” is.

ЛрО-бШ. QÁH04