Harangszó, 1954 (1. évfolyam, 1-12. szám)

1954-09-01 / 9-10. szám

sA /'Reformáció mhfamnu6<za

Erős vár a mi Istenünk,

Jó fegyverünk és pajzsunk,

Ha ő velünk, ki ellenünk?

Az Űr a mi oltalmunk.

Az ős ellenség Most is üldöz még,

Nagy a serege,

Csalárdság fegyvere:

Nincs ilyen több a földön.

Erőnk magában mit sem ér, Mi csakhamar elesnénk;

De küzd értünk a hős vezér, Kit Isten rendelt mellénk. Kérdezed: ki az?

Jézus Krisztus az,

Isten szent Fia,

Az ég és föld Ura,

Ö a mi diadalmunk.

* ?

E világ minden ördöge,

Ha elnyelni akarna,

Minket meg nem rémítene,

Mirajtunk nincs hatalma.

E világ ura Gyűljön bosszúra:

Nincs ereje már,

Reá ítélet vár:

Az Ige porba dönti.

Az Ige kőszálként megáll, Megszégyenül, ki bántja; Velünk az Űr táborba száll, Szent Lelkét ránk bocsátja. Kincset, életet,

Hitvest, gyermeket Mind elvehetik,

Mit ér ez ő nekik?

Miénk a menny örökre-Quifcr Q'ttárion