Harangszó, 1952 (1. évfolyam, 1-3. szám)
1952-11-01 / 2-3. szám
3 Hitvalló dicséret Névtelen szerzőtől, XVII. század Könyörgünk néked, ó Isten Fia, Nyomorultak bizonyos oltalma, Ki uralkodói a mennyországba’: Tekints ránk, Krisztus Jézus, megnyomorodottakra! Szertelen ront minket a pogányság, Mert övé már minden hatalmasság; Vagyunk immár sokaknak csak csúfság: Légy minékünk, Krisztus Jézus, mindenben bátorság! Istállókat sok szent templomidba Csináltatnak te bosszúságodra, Melyben készek minden gonoszságra: Tekints reánk szent Atyáddal, megnyomorodottakra! Oltalmazzad keresztyén népedet, Rontsad meg már a pogány népeket, Kik foglalnak bűnben sok időket: Tiltsd meg immár, Krisztus Jézus, szertelenségüket! Légy minékünk kegyelmes királyunk; Ne bírassék pogánytól országunk, Se ne nézzed a mi bűnös voltunk: Szent Atyáddal, Jézus Krisztus, emlékezzél rólunk! Te híveid, tehozzád kiáltunk, Igaz hittel hozzád folyamodunk; Pogányságban élni nem akarunk: Mennyországban uralkodást te általad várunk! Vígságos időket adj érni Szolgáidnak, kik tudnak tisztelni, Szent Atyádnak mondásiban járni: Bátorságot adj ö nékik ellenséget győzni! Segedelem te tőled adassék, Hogy dicsérjen tégedet a község; Hozzád illik a bizony Istenség, És te néked esedezik egész keresztyénség. Te népednek légy oltalmazója, Téged kérünk, Istennek szent Fia! Énekeljük néked vígasságban, Szent Atyáddal, Szentlélekkel ki vagy mennyországban! 1948 október 31-én megjelent otthon az új Énekeskönyv. A tájékozatlanok nem is tudják, milyen hitvalló énekek a ma használtak. Mutatóba adunk egyet belőle. A szenvedő hittestvéreinknek megpróbáltatásaikban kitartást adhat!
