Harang, 1991 (3. évfolyam, 1-4. szám)
1991-01-01 / 1. szám
Karácsony - januárban? Sokan nem tudják, hogy a keresztény Angliában és Észak-Amerika puritán településein valamikor tilos volt megünnepelni a karácsonyt. Anglia puritánjai a 17. század elején megbotránkoztak volna, ha valaki a másutt szokásos eszem-iszommal ünnepelte volna Jézus születése napját. A puritánok az ilyen ünneplést kicsapongónak, keresztényietlennek tekintették. Amikor 1642-ben a puritánok pártja került uralomra Oliver Cromwell vezetésével, a karácsony megünneplésének minden vallási és világi módját parlamenti határozattal tiltották meg. A karácsonyt Britanniában II. Károly király trónra kerülése után, 1660 óta tartották csak meg újra. Az amerikai Massachusetts állam törvényhozó testületé 1659-ben tiltotta meg az addig ott is szokásos ünnepet. 1681- ben a tilalom megszűnt, de az ottani kereszténység még sok évig tartotta magát a tilalomhoz. A kereszténység többi része - a puritánokkal ellentétben - ma is úgy tudja, hogy a karácsony megünneplésének szokása a Bibliából származik. A Szentírás persze leírja Jézus születésének történetét, de nem tünteti fel annak időpontját. Sem az 0-, sem az Újtestamentum nem ad támpontot arra nézve, mikor született Jézus. Halálának napját pontosan jelzi és előírja, hogy ezt az évfordulót minden évben ünnepelje meg a kereszténység, de sehol sem említi a Biblia, hogy az apostolok, vagy más keresztények valaha is megülték volna Jézus születésének napját. A Catholic Encyclopedia Dictionary ezt írja 1941-ben: „Az egyház kezdeti korszakában ez az ünnep nem létezett.” Senki nem tudja, Krisztus melyik napon született. A New Catholic Encyclopedia szerint: „Bármennyire hihetetlen, Krisztus születésének pontos időpontja ismeretlen. Az evangéliumok nem nevezik meg sem a hónapot, sem a napot.” Miért alakult ki mégis, hogy a kereszténység egy bizonyos napon karácsonyt ünnepel? A legtöbb kutató véleménye az, hogy Krisztus születése a téli napfordulóra esik, mely a Jülián-naptár szerint december 25-e, az egyiptomi naptár szerint január 6-a, mert a pogány Mithras-kultusz hívei azt a napot, melyen a nap visszatér az északi égboltra, a legyőzhetetlen Napisten születése napjaként ünnepelték. Az első olyan utalás, amely Krisztus születését december 25-re teszi, Kr. után 354-ből származik. Az időpontot egy római naptár említi, de arról nem ír, hogy ezt a napot valaha meg is ünnepelték volna. Jézus születése, halála és feltámadása után több, mint három évszázad telt el, melybe semmi nyoma nincs annak, hogy a kereszténység Krisztus születését december 25-én megünnepelte. A római birodalom keleti részén azonban már 354 előtt is megtartották Jézus születésének és megkereszteltetésének ünnepét, de január 6-án. Az ötödik század közepéig a legtöbb keresztény egyház átvette a december 25-i születésnap elméletét, ám január 6-át továbbra is a keresztelés évfordulójának tekintette. A jeruzsálemi egyház csak 549-ben állt át erre, míg az örmény keresztények még ma is január 6-át tekintik Jézus születése napjának. (A mai Gergely naptárban ekkor január 19-ét írunk.) Nincs olyan évszak, amelybe ne helyezte volna egy-egy önkényes egyházi hatalom Jézus születését. Nem csoda hát, ha az évszázadok folyamán időnként ellenezték, hogy a kereszténység megünnepelje ezt a napot. Biztos csak egy: a kereszténység mindmáig nem jutott egyezségre ebben a kérdésben. (Klar und Wahr) Visszavárt Tavaly november 3-án az Üdvhadsereg ünnepélyes keretek között megkezdte szolgálata folytatását. Az Üdvhadsereg nemzetközi vallásos és jótékonysági mozgalom, melyet 1865-ben alapítottak Nagy- Britanniában. 1949-ig hazánkban is működött. sereg Az Üdvhadsereg a szegényekért és az elesettekért tevékenykedik. A lelkek megmentése mellett a hajléktalanok és a kábítószerek érdekében folytat békés hadviselést. Tamaska Gyula felvételei Eva Burrows tábornok 8 HARANG
