Harang, 1991 (3. évfolyam, 1-4. szám)

1991-01-01 / 1. szám

Gyermekkorom ked­ves emlékei közé tar­tozik a sárospataki reformá­tus templom, illetve a benne levő négy énekmutató tábla. Jóval a harangozás előtt már a karzaton voltam, mert az énekszámok kirakása meg­tisztelő feladatnak számított, szinte versengtünk azért, hogy kit illet meg ez a szol­gálat. Az orgona előtti táblára a harangozó rakra ki először az éneklendő zsoltár, dicséret számát, majd amikor a táblát felénk fordította, mi hárman igyekeztünk minél gyorsab­ban kiszedni a számokat a tábla alatt levő fiókból. Ez a munka szintén jámbor ver­sengés volt, mert büszke le­hettem arra, ha a számok ki­tálta a kántor az énekeket. 1813-ban a debreceni nyom­da kiváltságlevelet kapott /. Ferenc királytól az énekes­könyvek kiadására. Ettől kezdve tízezres példány­számban szinte évente meg­jelent a „Közönséges isteni tiszteletre rendeltetett énekes könyv” c. kiadvány, amit az egész országban használtak. Ez persze nem szüntette meg a diktálást, mert akinek rom­lott a látása, nem tudta olvas­ni a szöveget, még akkor sem, amikor a debreceni nyomda nagyobb méretben, illetve betűkkel bocsátotta közre az énekeskönyveket. A szemüveg sem oldotta meg a kérdést, mert a parasztság a múlt században még nem vi­ban már a népi díszítőművé­szet remekének tekinthető. 1839-ben készítette a színes­re festett, faragott szekrényt egy V. P. nevű asztalos, de inkább barkácsoló egyház­tag. A szekrény érdekessége az, hogy a Zsoltár - Dicséret felirat elfordítható deszka­lapra van festve, a lapos do­boz pedig, amelynek az olda­lára a számokat helyezték, a szekrényen belül, faragott rúd segítségével fordítható el. Ebből következően a szekrény eléggé nagy mére­tű: hossza 90; szélessége 58; magassága 96 cm. Az ének­mutató szekrény a debreceni Református Kollégium mú­zeumában a kiállításon látha­tó. Még szebb kivitelű a ke­­tesdi (Erdély, Kolozs m.) re­formátus templom faragott énekmutató szekrénye, me­lyet fehérre festettek. A szek­rény homlokzatát színes vi­rágcsokor, kétoldalt a napot jelképező sárga színű ko­rong, három faragott és fes­tett virág díszíti. A félkörí­ves, pártaszerű faragványra tulipánt, két csillagot helyez­tek. A ház alakú táblán ez a szöveg olvasható: 1860. DE­CEMBER 22. EZEN OL­TÁRT KÉSZÍTETTE IFJÚ LEGÉNY KIS ISTVÁN IS­TEN NEVÉBEN EGY EM­LÉKEZETRE. DICSŐSÉG AZ ATYÁNAK. Kis István az énekmutató szekrényt „ol­tárának nevezi, aminek az Enekmutató táblák, szekrények rakásával elsőnek én készül­hettem el, fordítottam a táblát a gyülekezet felé. Nem tudnám pontosan megmondani, hogy az ének­mutató táblák, szekrények mikor kerültek be a reformá­tus templomokba, ezek kar­zatára vagy a földszinti pa­dokhoz rögzítve. Valószínű­nek tartom, hogy az 1800-as évek elején terjedhetett el a táblák, szekrények használa­ta, az énekeket korábban ugyanis még mindenütt dik­tálták, mert kevés volt az éne­keskönyv. 1636-ban jelent meg I. Rákóczi György erdé­lyi fejedelem támogatásával & Keserűi Dajka Jánoséi, Ge­­leji Katona István által ösz­­szeállított „Öreg Graduál”, vagyis „Nagy énekeskönyv”, de ebből csak 200 példányt nyomtattak. A fejedelem a példányokat a városi eklézsi­áknak küldte meg ajándék­képpen. Később is adtak ugyan ki énekeskönyveket, de a legtöbb gyülekezetben csak egy énekeskönyv volt a templomban, abból tanulták meg a gyermekek a zsoltáro­kat, dicséreteket, abból dik­selte. A diktálást akkor kezd­ték abbahagyni a református templomokban, amikorelter­­jedt az orgonák használata, vagyis a múlt század végén, de az énekmutató táblákra ebben az esetben is szükség volt. Nézzük most már azt, hogy milyenek voltak és mi­lyenek ma az énekmutató táblák, szekrények? A sáros­pataki templomban levő négy tábla fából készült, mint általában a többi alkalmatos­ság. Lapos, fiókkal ellátott ládikában vannak elhelyezve a római és az arab számok, a láda tetejére erősítve áll a for­gatható tábla Zsoltár - Dicsé­ret felirattal. A zsoltárt ró­mai, a dicséretet arab szá­mokkal raktuk ki, de mindig csak egy énekszámot, illetve verset a megfelelő, sínszerű rekeszbe. A sárospataki énekmutató táblákat feketére festették, a számokat termé­szetesen fehérre. Az alsóné­­mediből (Pest m.) származó énekmutató szekrény azon-Énekmutató szekrény a ketesdi református templomból HARANG 29

Next

/
Thumbnails
Contents