Harang, 1991 (3. évfolyam, 1-4. szám)
1991-04-01 / 4. szám
BEHARANGOZÓ Színház. Csajkovszkij CSIPKERÓZSIKA Élete végén, 1890-ben fejezte be, s mutatták be Pétervárott a nagy romantikus zeneszerző balett-trilógiájának középső darabját, melynek koreográfusa a francia származása Máriusz Petipa volt. Sokak szerint e művel zárult a múlt századi orosz klasszikus balett fénykora. A táncjáték cselekménye Perrault jól ismert tündérmeséjét követi nyomon a százéves álomba merült királykisasszonyról, s az őt megszabadító bátor királyfiról. A mű mostani bemutatóját a sok évi távoliét után ismét az Operaházunkban dolgozó Róna Viktor rendezi újra. (Magyar Állami Operaház) Szomory Dezső GYÖRGYIKE DRÁGA GYERMEK Az elmúlt években színházaink igen ritkán vállalkoztak Szomory társadalmi drámáinak színrevitelére, pedig ezekben az író kivételes erővel, egyéni szemlélettel mutatta be - s egyben bírálta - a tizes, huszas, harmincas évek budapesti és vidéki polgárának jellegzetes életét. A Pesti Színházban Tordy Géza rendezésében, Pap Verával a címszerepben most egyik korai, 1912-ben írt műve látható. (Ősbemutatója még ugyanabban az évben volt a Vígszínházban, Györgyikét Varsányi Irén, az öregedő, gazdag gyáros férjét Csortos Gyula alakította.) A darab egy szép okos polgárlányról szól, aki előbb a szülői kényszer, majd saját „jól felfogott érdekében” bocsátja magát, fiatalságát áruba. (Pesti Színház) Ramon Del Valle Inclaen LÁRIFÁRI HADNAGY FELSZARVAZÁSA A Magyarországon ez idáig teljesen ismeretlen 20. századi spanyol szerzőt - színművek mellett verseket és regényeket is írt - igazán csak a hatvanas években fedezték föl a színpad számára, jóllehet már Garda Lorca is nagy tisztelője volt. Darabjait az abszurd dráma előfutárának is tekintik. Most bemutatandó vígjátékának több eleme és cselekménye is rokon a commedia deli’ artével: mint arra a mű címe is utal, a feltételezett h űtlenségről szól. Főszerepben Andorai Péter láthatjuk, a darab rendezője a színház fiatal színésze, Máté Gábor (Katona József Színház) William Somerset Maugham - Verebes István CSODÁS VAGY JÚLIA 1938-ban fejezte be a drámaíró Színház című darabját. A derűs, könnyed, olykor könnyes történet nem kerülhette el több Maughammű sorsát: Csodálatos vagy Júlia címmel elkészítették filmváltozatát. Ebben a korosodó színésznőt Lili Palmer, a szívtipró szépfiút Jean Soréi alakította. Érthetően - bár nem kevés méltánytalanságai - inkább ez él az emberek emlékezetében, s nem a darab némely nem kevésbé jól sikerült színházi adaptációja. A mostani feldolgozás rendezője Verebes István. A színésznő hálás szerepében Almást Éva, férjeként Szilágyi Tibor látható, a hódító fiatalembert felváltva Zubornyák Zoltán és Józsa Imre játsszák. (Játékszín) Leonard Bernstein WEST SIDE STORY A nemrég elhunyt világszerte népszerű zeneszerző-karmaster zenepedagógusnak állított emléket a békéscsabai színház amikor Tasnádi Márton rendezésében színre vitte immár klasszikusnak számító musicaljét. A modem Rómeó és Júlia történet középpontjában nem két család, hanem a New York-i „bennszülöttek” és a Puerto Rico-i bevándorlók tragédiába torkolló viszály áll. A művet - koreográfusa a nem kevésbé ismert Jerome Robbins \olt- 1957-es bemutatója után csak New Yorkban több mint hétszázszor adták elő, de nem volt kevésbé sikeres felejthetetlen filmváltozata sem: a kitűnő alkotást tíz Oscar-díjjal jutalmazták. (Békéscsabai Jókai Színház) Keroul - Bárrá - Aldobolyi LÉNI NÉNI Petrik József alighogy befejezte a Budapesti Kamaraszínházban Noel Coward Forgószínpad című művének rendezését, azonnal Szegedre utazott, hogy ott színre vigye a Léni nénit. A zenés vígjáték bonyodalma egy hárommillió frankos örökség körül forog, mely egy végrendelet titkos záradéka szerint bizonyos öreg hölgy portréjával van összefüggésben. Mikor mindez kiderül, megindul a hajsza a festmény után... (Szegedi Nemzeti Színház) Pilm A PARADICSOM (I.) ...ÉS A POKOL (II.) (Francia filmek, rendezte Claude Berri) 1985-ben készült el Claude Berri két - tartalmilag összekapcsolódó, mégis önálló alkotásokként élő - filmdrámája Marcel Pagnol Forrás a dombon című regénye alapján. Történetük a huszas években, a szépséges, de zord Provence egy kisvárosában játszódik, ahol az ott élők egyike első erkölcsi parancsa: ne avatkozz a mások dolgába; a cselekmény pedig a regény címében jelzett forrás megszerzése körül bonyolódik. Az Akadémiai- és több Cézárdíjat nyert alkotások főbb szerepeiben kiváló színészek, Yves Montand, Gerard Depardieu és Daniel AuteuiI HAVANA (Amerikai film, rendezte Sidney Pollack) A Havana magyarországi premierje előtt a többszörös Oscar-díjas rendező egyik nyilatkozatában arról beszélt, hogy sorrendben tizenötödik mozifilmjének Európában lesz igazi sikere. Merthogy bizony a tengerentúl nem fogadták osztatlan lelkesedéssel, hiába a kifogástalan kivitelezés, s a remek színészi teljesítmények. (S hiába az egyik főszereplő az amerikai nők kedvence, Roben Redford.) Nos, az európai siker megjósolhatatlan. London, Párizs, Koppenhága mozilátogatói talán belefeledkeznek a szerencsejátékos és a forradal már feleségének romantikus szerelmi történetébe, ám Berlintől keletre a nézők bizonnyal érzékenyebbek lesznek a történelmi háttérre. Márpedig az igencsak emlékezetes eseményt idéz föl: a Fidel Castro vezette forradalom előestéjén játszódik... Video ILYENEK VOLTUNK (Amerikai film, rendezte Sidney Pollack Ha kételkedünk is a Havana eljövendő sikerét illetően, nehéz lenne elvitatni azt Pollack egyik legjobb filmjétől, mely méltán sorolható többi nagy alkotása, A Keselyű három napja, A lovakat lelövik, ugye? vagy az alig fölülmúlható Távol Afrikától mellé. E filmjében is megfigyelhetjük, hogy a rendező milyen érzékenyen tudja bemutatni a társadalmi igazságtalánságoknak, ellentmondásoknak kiszolgáltatott emberek olykor tragédiához vezető küzdelmét. Pollack - egy szép szerelmi történettel előtérben - az amerikai értelmiségnek azt a generációját mutatja be, mely a harmincas évek közepén indult nem kevés baloldali illúzióval, végigcsinálta a világháborút, majd közvetve vagy közvetlen áldozata lett az ötvenes évek hírhedt kommunista üldözéseinek. (Videa Filmforgalmazó Kft.) lathatók. (Budapest Film) 60 HARANG
