Harang, 1991 (3. évfolyam, 1-4. szám)
1991-04-01 / 4. szám
Tárnok - Érdtől a Balaton irányában - közel hatezer lakosú község. Lakói öregszenek és fiatalodnak. Hogyan lehetséges ez? Úgy, hogy az egykori falusiak kihalóban, viszont sok a fiatal beköltöző, akik most alapítanak családot és építkeznek. A főváros vonzása idáig kihat, jóllehet, előbb Érdre kell beutazni busszal, s onnan (busszal vagy vonattal) Budapestre. A dolgozó lakosság 90 százaléka bejár, ingázik. Helyben ugyanis nincs munkaalkalom. Egyetlen munkáltató a téesz volt, ahol kétszázan dolgozhattak. A múlt idő nem véletlen. Tagok és alkalmazottak voltak 1991 február végéig. Akkor kaptak egy meghívót a vezetőségtől, hogy fáradjanak be a Kongresszusi Központba. Bementek, mint a Sasad Tsz tagjai és kijöttek a Sasad részvénytársaság tagjaként. Szavaztak, döntöttek a sorsuk felől, sőt a falu jövőjéről anélkül, hogy ismerték volna az összefüggéseket. Lehet, hogy kihúzták maguk alól a talajt? ÁLMOK CÍMERE A községben nem jó a hangulat. Bizonytalanság, kétségek, válasz nélküli kérdések sűrűsödnek. Az újságok jobbára az új szervezet és a tagok sorsáról írtak. És az önkormányzatokról. De hát ezek mögött települések, községek vannak. Talán az sem elhanyagolandó szempont; a falu egészét a privatizálás hogyan érinti? Zárt kert, bezárt falu- A község területe közel 2300 hektár, ebből 1619 hektár a Sasad tulajdona - mondja Rozbora Andor polgármester. - Másképpen, a Sasadnak 3930 hektár nagyüzemileg művelt területe van, ebből 1619 a miénk volt. (A többi rész megoszlik Sóskút, Törökbálint, Biatorbágy, Diósd, Érd, Pusztazámor közt.) Vagyis tőlünk szakított ki a legtöbbet. Nekünk jelenleg ebből a területből semmilyen hasznunk nincs az ott dolgozók munkabérén kívül. Kegyadományként ugyan ígértek tavaly százezer forint támogatást az önkormányzatnak, de azt sem kaptuk meg a mai napig.- Kié volt Támok határa? Volt itt nagybirtok?- A határ négyötöde egyéni gazdáké volt a háború előtt, öttíz-húsz holdnyi területtel. Volt egy grófság is, az üszögi birtok, azt felparcellázták és kiosztották 45 után. Volt állami tulajdonú és pedagógusföld is. Az ötvenes években megalakult a Lenin Tsz, ami jól működött, ezért felsőbb utasításra hozzácsatolták Sóskutat és Pusztazámort. Még így is jól gazdálkodtak. Akkor hozzácsatolták a budaörsi veszteséges tsz-t, ezt már nem bírta el. Azután a hatvanas években, megyei parancsra megalakultak a mamutszövetkezetek, a mi térségünkben ez lett a Sasad. De a Sasadhoz „kerültek" az állami tartalékföldek is, és a tárnoki zártkertek is. Most azt mondják, ennek a megváltására kötelezték őket, ezt kifizették, bagóért persze, vagyis törvényesen minden a részvénytársaságé.- Mit szeretnének visszakapni?- A község egykori tulajdonában lévő közös legelőket, a papi, a kántorföldeket, a pedagógusokét mindenképpen. Most nyomozzuk, pontosan hol terültek el. Nehéz a nyomozás, de kétszáz hektárnál többről van szó.- Ez kisegítené a községet?- Ha ott lesz, ahol nekünk szükségünk van rá! Mert sajnos a Sasad a község különböző belső területeire is beékelődött, a falu részei közé! Például a patakpart is az övé, ahová építkezni szeretnénk. És még nem szóltam az egyéni gazdákról, akik szintén vissza kívánják igényelni földjüket.- Mit szól ehhez az új tulajdonos?- Jelenleg úgy tudjuk, össze-4 HARANG
