Harang, 1991 (3. évfolyam, 1-4. szám)
1991-03-01 / 3. szám
NAGY MAGYAR POLITIKUSOK A XX. SZÁZADBAN II. Bethlen István, a „fontolva haladás” Bethlen István gróf, államférfi, a Horthy-rendszer egyik vezető politikusa, miniszterelnök, az MTA tagja, 1874. október 8-án született a Maros-Torda vármegyei Gemyeszegen, ősi erdélyi protestáns családból, melynek címerében a következő jelmondat volt olvasható: „Légy okos, mint a kígyó!” Édesanyja Teleki Ilona grófnő volt, édesapja Bethlen István. Apját Bethlen hatéves korában elvesztette. Anyja és két nővére mellett a család egyetlen férfitagjaként korán megszokhatta, hogy személye a figyelem középpontjába került. Gyámja, Khuen-Héderváry gróf, a bécsi Thereziánumba adta nevelésre, ahol nyolcéves korától tíz évet töltött. Jogot hallgatott a budapesti egyetemen, majd elvégezte a magyaróvári Gazdasági Akadémiát. Miután beutazta egész Európát és Észak- Amerikát, átvette a tízezer holdas birtokának kezelését, amelyet később a román kormány lefoglalt és felosztott. Gyerekkorától szoros szálak fűzték Magyarország legbefolyásosabb mágnáscsaládjaihoz, a Telekiekhez és a Khuen- Héderváry családhoz. Rajtuk kívül rokonságban állt a Horthy családdal is, mert Horthy Miklós egyik testvére, Jenő, Bethlen lányt vett feleségül. 1901-ben az erdélyi mezőségi kerület képviselőjeként mint a Szabadelvű Párt tagja került be a magyar parlamentbe. Ugyanebben az évben megnősült: gróf Bethlen András magyar királyi földművelésügyi miniszter és Mocsonyi Lívia lányát, Bethlen Margit írónőt vette el. 1905-ben csatlakozott a Függetlenségi Párthoz, majd 1913-ban az Andrássy Gyula vezette Alkotmánypárt tagja lett. A század első évtizedében Bethlen még sokkal többet foglalkozott birtokaival és Maros-Torda vármegye belső gondjaival, mint az ország ügyeivel. Kivétel talán csak a nemzetiségi kérdés, s ezen belül is az erdélyi magyarság helyzete volt, amelylyel kapcsolatban már akkor több nagy hatású parlamenti beszédet tartott és tanulmányt írt. (Beszédeiben és írásaiban ismételten hangsúlyozta, hogy az erdélyi híve ^1 i magyarság helyzetét célzatos földbirtokpolitikával erősíteni, a románságét pedig határozottabb asszimilációs politikával gyengíteni kellene.) Az oroszlánkörmök ideje A szélesebb politikai közvélemény a háború utolsó szakaszában figyelt fel nevére, amikor Tisza István, akivel a háború előtt felfogásukban lényegesen közeledtek egymáshoz, kabinetjébe invitálta az Alkotmánypárthoz tartozó konzervatív és mérsékelten függetlenségi fiatal arisztokratát, ő azonban nem fogadta el a felajánlott miniszteri tárcát. Sokat tanult Tiszától (határozottságot s a kormányzás művészetét), ugyanakkor sokban különböztek: Tisza egyenes, merev és makacs volt, Bethlen ravasz, hajlékony és alkalmazkodó. I. Ferenc József valóságos belső titkos tanácsossá nevezte ki. A forradalom kitörése után gróf Károlyi Mihály több ízben felszólította, hogy álljon a népköztársaság szolgálatába. Bethlen ezt elutasította és visszavonult minden politikai tevékenységtől. 1918 telén azonban már hozzálátott egy ellenforradalmi szervezet kiépítéséhez, s 1919. február 12-ére értekezletet hívott össze, amelyen megalakította a Nemzeti Egyesülés Pártját. Programadó beszédében a demokratizálódás és a hagyományok, a „múltból kristálytisztaságban áthozott nemzeti érzés” összeegyeztetésének szükségességét hangsúlyozta. Pártvezérré választása világosan jelezte, hogy felfogásával és nézeteivel nem áll egyedül, s hogy a politikusi gárda fiatal és mindeddig másodvonalbeli tagjainak jelentős része benne látja a háború és a forradalom után Magyarország hivatott politikai vezetőjét. Az új párt szervezeteit nem építhette ki, mert közben kikiáltották a Tanácsköztársaságot és kénytelen volt Bécsbe menekülni, ahol mint a szegedi kormány képviselője, vezető szerepet vitt mindazokban az akciókban, amelyek a kommunizmus megbuktatását célozták, s az Antibolsevista Comité (ABC) egyik vezető alakja lett. A proletárdiktatúra bukása után hazajött és részt vett a Clerk-féle tárgyalásokon. A magyar békedelegáció egyik fő megbízottja volt, s a delegáció memorandumának Erdélyre vonatkozó részét az ő vezetése és irányítása mellett állították össze. IV. Károly király első visszatérési kísérlete alkalmával 1921 áprilisában a kormányzó őt bízta meg Andrássy Gyulával és Gratz Gusztávval együtt, hogy a királyt informálják a kül- és belpolitikai helyzetről (a szomszédos államok és a nagyhatalmak tiltakozása a Habsburg-restauráció ellen s a hadsereg, Horthy és a Kisgazdapárt is IV. Károllyal szemben foglalt állást), és bírják rá a Svájcba való visszatérésre. A királypuccs kormányválságot idézett elő: gróf Teleki Pál lemondott és utóda április 15-én gróf Bethlen István lett. A gondviselés embere Trianon után „első feladatomnak azt tartottam ... - írja Horthy Miklós Emlékirataiban -, hogy az országot politikai és gazdasági téren bent megerősítsük, kifelé ► HARANG 17
